Tudomány

Koronavírus: Ez a védelem leghatékonyabb pillére

A legerősebb védelmet a saját immunrendszerünk jelenti a kórokozók ellen, ám bizonyos esetekben heveny tüdőgyulladást okozva ellenünk fordul. Hogyan működik mindez? A jó immunállapot hatalmas előny, mégis sokan és sokat tesznek azért, hogy önmagukat gyengítsék.
Korábban a témában:

Az új emberi koronavírus elleni harc eszköztára egyelőre elég szegényes, a gyakran emlegetett három hatékony „fegyver” közül napjainkban még csak egyet tudunk bevetni. A legbiztosabb védelmet nyújtó vakcina nem áll rendelkezésre – a megfeszített munka ellenére is legkorábban 2021-ben várható –, a SARS-CoV-2 elleni gyógyszer kifejlesztése is hosszabb folyamat, marad hát az egészségesek és fertőzöttek minél hatékonyabb elkülönítése a járvány fékezése céljából.

Kevés szó esik azonban a védelem – mondjuk úgy – negyedik, azonban jelenleg legerősebb pilléréről, az emberi immunrendszerről.

Korábban írtunk róla, hogy a magyar lakosság genetikai sokszínűsége előnyt jelenthet általában a kórokozók ellen, most pedig arról kérdeztük Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, hogyan száll szembe az immunrendszerünk a vírusokkal, illetve hogyan okozhatja ez a védelemre hivatott szerv olykor önmaga az ember halálát – esetünkben heveny tüdőgyulladás kiváltásával.

Feldarabolja, ledarálja

Érdemes azzal kezdeni, hogy a vírusok biológiai értelemben nem élőlények, több ponton sem teljesítik e definíció feltételeit. Például csak és kizárólag élő sejtben képesek szaporodni, pontosabban a sejtet „kényszerítik”, hogy sokszorosítsa őket. Ebből adódóan pedig vírusfertőzésről onnantól érdemes beszélni, hogy a kórokozó bejutott a „kiszemelt” emberi sejtbe.

Amint ez megtörtént, odabent kezdetét veszi az úgynevezett antigénprezentáció (antigénbemutatás), ami ugyan többlépcsős, bonyolult folyamat, de egyrészt nagyon is illik rá az elnevezés, másrészt pedig Falus professzor az orvosi szakkifejezéseket kerülve rendkívül szemléletesen mutatja be.

Először is a sejt feldarabol néhány fehérjemintát a benne lévő anyagokból. Ez képletesen úgy történik, mint a gyárakban a minőség-ellenőrzés, random módon kiválasztott termékeket időről időre alaposan megvizsgálnak.

Videók a témában:

Ezek a minták első lépésként eljutnak az úgynevezett proteaszómába, amit úgy képzeljünk el, mint egy húsdarálót. Minden beletöltött fehérjét, így a vírus darabjait is egységes, 8-9 aminosav méretű peptidekre bontja szét, majd a sejt külső felszínére vezető csőpostába pumpálja azokat.

Közszemlére teszi

A csőrendszer belsejében a kis peptidek találkoznak a speciális, minden sejtünkben megtalálható, és minden emberre külön genetikailag jellemző, úgynevezett humán leukocita antigénekkel (HLA). Ezek feladata, hogy a peptidekkel együtt, HLA-komplexként a sejt felszínére „kísérjék” a vírusmorzsákat.

Minden vírussal fertőzött sejt jellemzője, hogy a fenti folyamatnak köszönhetően a kórokozó egyes darabkái, morzsái megjelennek »kívül«, a sejt a membránján

– magyarázza a 24.hu-nak Falus András.

Mi az értelme mindennek? A HLA-k, mint tartószerkezetek, a vírus 8-9 aminosavból álló peptidjeit hordozzák a sejt felszínén, mint egy tökéletes kirakat: megmutatja a járókelőknek, mi van odabent az üzletben. Ezen a ponton nyer értelmet az antigénprezentáció, vagyis az antigének bemutatása. Folytassuk a „járókelőkkel”, ők a második felvonás főszereplői.

Felderíti és elpusztítja

Elsősorban a csontvelő és a csecsemőmirigy termel olyan immunsejteket, amelyek felszínén antigénfelismerő receptorok vannak, ezek a limfociták (nyiroksejtek). Az antigénreceptorok rendkívül specifikusak, általában csak egyetlen antigénre céloznak: mintha olyan pisztolyunk lenne, amit csak és kizárólag egyetlen típusú céltáblára lehetne elsütni. Két csoportjuk van.

A B-limfociták nagy számban találhatók a szervezetben a szövetekben (mint például nyirokcsomók, lép, bőr), továbbá a legtöbb testnedvben is, akár az utcákon ügyes-bajos dolgaik után siető emberek.

A B-limfociták ellenanyagot, immunglobulin fehérjéket termelnek. Az ellenanyagok is kapcsolódhatnak a vírusokhoz, de a közvetlen és hatékony közbeavatkozásra a másik immunsejtcsalád a T-limfociták képesek

– mondja Falus professzor. Hozzáteszi: példánk szerint a járókelők (T-limfociták) csempészárunak tűnő terméket látnak egy bolt kirakatában, ezért hívják a rendőrséget (T-limfociták másik alcsoportja).

A T-limfociták felszínén egy kétágú villához hasonló úgynevezett T-sejt receptor helyezkedik el, ezzel kapcsolódnak a fertőzött sejthez, és olyan anyagot fecskendeznek bele, ami pillanatok alatt elpusztítja vagy „öngyilkosságra” készteti a vírussal fertőzött sejteket. Ha a fertőzött sejtet egy háznak képzeljük el, mindez nagyon leegyszerűsítve tehát így néz ki: a vírusmintát a sejt maga „kiteszi az ajtó” elé, az arra hivatott szervek ezt felismerik, riadót fújnak, majd elpusztítják az egész házat.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa egy biztonsági fülke előtt dolgozik a központ laboratóriumában Pécsen 2020. február 7-én. Fotó: Sóki Tamás /MTI

Képesek tanulni és emlékezni

Ez a rendszer a szerzett immunitás, egy élet alatt alakul ki, azaz specializálódik egyre több kórokozóra. Az immunrendszer ezen részére tekinthetünk akár olyan „érzékszervként” is, amely képes tanulni, emlékezni, majd molekuláris szinten felismerni a veszélyt. Ezt használjuk ki egyébként a védőoltásoknál is, amikor egy adott vírus hatástalanított, elölt formáját juttatják a szervezetbe és ezzel immunmemóriát hoznak létre.

A limfociták megtanulják felismerni a kórokozót, a majdani éles helyzetben pedig rögtön speciális támadást tudnak indítanak ellene: megakadályozzák az elszaporodását, vagyis a fertőzést.

Az ember védelmi rendszerének másik nagyon fontos elemét a vele született immunitás falósejtjei, a makrofágok alkotják. Ha a limfocitákat specialistáknak neveztük különleges pisztolyokkal, akkor ezek a nyers erőt képviselő böhöm tankok ágyúkkal. Feladatuk, hogy – mint a mesében a kisgömböc – eltakarítsanak a szervezetből minden fertőzött sejtet, baktériumot, törmeléket. Ebben nagyon segítik őket a vírusra tapadó ellenanyagok, amit a fenti B-sejtek termelnek.

Az immunrendszer természetesen az itt leírtaknál sokkalta bonyolultabb, és még számtalan egységből, részletből áll össze, de nagyjából ezek a folyamatok játszanak főszerepet a testünkbe jutó vírusok elpusztításában. Egészséges emberben rendkívül hatékonyan működik, máskülönben mi már nem lennénk itt, hiszen az emberiséget réges-rég kipusztították volna a kórokozók.

Csak a gyulladás terjed, másra nincs erő

Így válik még érdekesebbé a tény, miszerint a gyulladás is az immunválasz része, az új koronavírusnál pedig a heveny tüdőgyulladás vezethet halálhoz. Korábban egy tüdőgyógyász szakorvos hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos eseteiben nem a szokásos góc, vagy egy-egy lebenyt érintő gyulladás alakul ki, a SARS-CoV-2 a jobb és a bal tüdőn, a teljes légzőfelületen gyulladást generál.

Önmagában a gyulladás rendkívül bonyolult folyamat eredménye, de hatása alapvetően jótékony, a gyógyulást segíti – a baj abból van, ha túl sokáig marad fenn, mert az immunrendszer gyenge, vagy épp ellenkezőleg: túlteljesíti a feladatát.

Előbbi esetben a vírus megtámadja a tüdő sejtjeit, terjeszkedik, nyomában beindul és terjed a gyulladás is. A mechanizmus viszont nem elég erős ahhoz, hogy útját állja a kórokozónak, ezért az egyre nagyobb területet foglal el, mindenhol beindítva a gyulladásos folyamatokat, amelyek idült és sejtkárosító gyulladáshoz vezetnek.

Koronavírus: Ezért van fokozott veszélyben a dohányosok tüdeje
A koronavírus a légzőszerveket támadja, máshol nem tud eredményesen szaporodni: a dohányzás viszont épp ott gyengít, ahol most erősnek kellene lenni.

Aktívan romboljuk önmagunkat

Bizonyos körülmények között immunhiányos állapotot okozhatnak egyes, kifejezetten az immunválasz elnyomására kifejlesztett gyógyszerek, mint például az autoimmun betegségek kezelésére alkalmazott szerek, az alultápláltság, vagy mondjuk a vitaminok, ásványi anyagok nem megfelelő szintje a szervezetben. Bővebben itt írtunk erről, de a professzor ezúttal is kiemeli, mennyi mindent teszünk mi magunk azért, hogy őseinktől örökölt remek önvédelmi képességeinket romboljuk:

A mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás, a dohányzás, a stressz, a túlzott alkoholfogyasztás közvetlenül, a hatásukra kialakuló kóros állapotok, betegségek által pedig közvetve is negatívan befolyásolják az immunrendszer működését.

Az immunrendszer túlműködése azért káros, mert „túlreagálja” a helyzetet. Immunmoduláló anyagok, citokinek valóságos vihara alakul ki, a szervezet mindenhova lő, mindent gyulladásba hoz, ennek pedig rengeteg egészséges sejt is áldozatául esik. A gyulladás hatására ödémák alakulnak ki a tüdőszövetben, vizenyő alakul ki, lehetetlenné válik a gázcsere, a legsúlyosabb esetben pedig beáll a fulladásos halál.

Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.