Komka Péter / MTI
Tudomány koronavírus

Járványügyi szakértő: A legjobb vakcina kell a bizalomhoz

A koronavírus elleni vakcina második dózisa alakítja ki a tartósabb és magasabb szintű védettséget, a nyájimmunitás elérését viszont nagyban gátolják a potyautasok. Rendkívül fontos a bizalom, amit leginkább az oltóanyag magas minősége erősít.

Magyarországon 2020 végén először az egészségügyi dolgozókat kezdték el vakcinázni az új koronavírus ellen, az első oltást december 26-án adták be. Azóta eltelt csaknem négy hét, az első oltottaknak pedig már a második dózist kell kapniuk.

Miért kell az oltást ismételni, és mikor számíthatunk a „teljes” védelemre? Hogyan függ össze az oltási hajlandóság a vakcina minőségével? Miért jelentenek problémát a „potyautasok”? Erről beszélgettünk Dr. Ócsai Lajos járványügyi szakértővel, az ÁNTSZ (ma Nemzeti Népegészségügyi Központ) Járványügyi Főosztályának volt vezetőjével.

Verébre nem kell ágyúval lőni

Az első vakcina hatására a szervezet megkezdi az ellenanyagok termelését, ez az immunválasz 21-28 nap alatt éri el a maximumát, ezután már nem termelünk újabb antitesteket. Így hát 3-4 hét a második dózis beadásának optimális időpontja, a vakcina pedig egy az egyben ugyanaz, mint az első oltásnál.

A második kör azért fontos, mert egyrészt még tovább emeli az ellenanyagok szintjét, másrészt tartósabb és magasabb szintű védelmet biztosít az úgynevezett sejtes immunitás megerősítésével. A gyermekkori védőoltások közül is van, amelyet ismételni kell, sőt olyan is, ahol az életre szóló védettség érdekében háromszor kell oltani.

A koronavírus esetén harmadik dózis már felesleges lenne, nincs szükség a védelmi szint egekbe emelésére: verébre nem kell ágyúval lőni

– fogalmaz a 24.hu-nak Ócsai Lajos. Hozzáteszi: aki viszont a második kört kihagyja, rövidebb és alacsonyabb védettségre számíthat a SARS-CoV2-vel szemben.

Bekapcsol a sejtes immunitás

A második oltás után hét nappal alakul ki az elvárható szintű védelem, ami az egyes készítmények esetén más és más, az EU-ban eddig engedélyezett két szernél nagyon jó, 95 százalék feletti. Más kérdés, hogy meddig biztosít védelmet, erre a kérdésre ma még nem lehet választ adni, az idő fogja eldönteni.

A szakember a hepatitisz B vírus ellen az 1980-as évek végén bevezetett védőoltást hozza példának. A fél év alatt beadott három dózissal nagyon magas ellenanyagszintet értek el, és úgy számoltak, az oltást majd öt év múlva kell ismételni. Öt év múlva viszont még mindig remeknek bizonyult a védelem, és így tovább, végül 25 év elteltével is arra jutottak a kutatók, hogy még mindig elegendő antitest van jelen a szervezetben a három alapoltásnak köszönhetően.

Az új koronavírus esetén is így, folyamatos vizsgálatokkal jutunk majd információhoz a hatásosság időtartamát illetően. Az előjelek mindenesetre jók.

Az mRNS-vakcináknál jól működik az immunmemória, azaz nemcsak az ellenanyagszint emelkedik, hanem bekapcsol a sejtes immunitás is.

Marjai János / 24.hu

Az úgynevezett T- és B-limfociták „megtanulják” felismerni adott vírust, és a későbbiekben ha érzékelik a jelenlétét, azonnal teljes vehemenciával lendülnek támadásba. Nem ürülnek ki a véráramból, mint az antitestek, hanem valóban hosszú távú védelmet segítenek elő – itt írtunk erről bővebben Falus András immunológus professzor segítségével.

A potyautasok felelőssége

Nagyon fontos, hogy hiába van már a kezünkben a vírus elleni leghatékonyabb fegyver, a vakcina, a járvány megállításához és a későbbiekben megelőzéséhez megfelelő átoltottság szükséges. Ez a sokat emlegetett nyájimmunitás: esetünkben körülbelül a társadalom 70 százalékának kellene beoltatnia magát ahhoz, hogy a reprodukciós ráta (egy beteg a gyógyulásáig hány embernek adja át a kórokozót) egy alá szoruljon.

A nyájimmunitás sajátos értelmezése, miszerint „minek oltassam magam, majd mások megteszik és én is védve leszek”, meglehetősen veszélyes. Ócsai Lajos az ilyen hozzáállást tanúsító személyeket nevezi potyautasoknak, és logikusan minél többen vannak, annál nehezebb elérni a nyájimmunitást. Márpedig ez jelentené a koronavírus felett aratott végleges győzelmet.

Az 1950-es évektől a kanyaró ellen otthoni karantént vezettek be, az ajtókon piros cetli, a hatóságok szigorúan ellenőrizték, hogy az érintett otthonokból tényleg senki se ki, se be. Ezzel sem sikerült a fertőzöttek számát évi 25-45 ezer alá szorítani, mígnem 1969-ben be nem vezették a kötelező védőoltást: azóta a kanyaró gyakorlatilag eltűnt Magyarországról.

A bizalom minőség kérdése

Jelenleg a legfontosabb az oltási hajlandóság növelése. Ehhez alapvető követelmény a bizalom, amit a legmagasabb minőségű vakcinával lehet biztosítani.

A legjobb vakcinát ütemezve még mindig gyorsabban elérhetjük az optimális átoltási arányt, mintha különböző oltóanyagok belengetésével csökkentjük a bizalmat, és az emberek vonakodnak magukat beoltatni

– mondja Ócsai Lajos.

A járványügyi szakember 2005-2015 között állt az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának élén, ezalatt soha nem engedett abból, hogy a gyermekkori kötelező védőoltásokból az állam mindig az adott kategóriában elérhető legmagasabb minőségű terméket vásárolja meg – máskülönben oda a bizalom, és értelmét veszti az egész. Voltak ilyen próbálkozások, de a mindenkori kormányzat végül elfogadta a szakma érveit.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.