A hazai kutyatartók körében végzett országos felmérést a Bayer, amelynek keretében háromezer, magát felelősnek tartó gazdát kérdeztek meg állategészségügyi témában. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, a kitöltők mennyire tartják fontosnak az élősködők elleni védekezést és mennyire vannak tisztában a kedvencüket érintő betegségekkel.
A gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, a kitöltők 99 százaléka fontosnak tartja, és rendszeresen be is oltatja a kutyáját. A második helyen az élősködők elleni védekezés (98%), a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás (95%) áll a gazdik fontossági sorrendjében. A megkérdezettek rangsorában viszont a kutyák szőrének és fogainak ápolása is előnyösebb helyet kapott, mint az ivartalanítás (62%).
„A nőstény kutyák ivartalanítása fontos, hogy elkerülhessük a nem kívánt vemhességet, illetve a nem ivartalanított állatokban gyakran előforduló betegségeket (álvemhesség, méhgyulladás, emlődaganat, méhdaganat, petefészekciszta). Kan kutyák ivartalanításával elkerülhetjük a heredaganatok kialakulását, a prosztatabántalmakat, illetve végbéltájéki daganatok, gátsérv kialakulását is” – mondta el Olaszy Krisztián, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet vezetője.
Kutyatartóként az általános egészségügyi intézkedések között az ivartalanítás a legköltségesebb beavatkozás, amivel nem minden gazdi számol az örökbefogadás előtt. A szakértők szerint a magyar kutyatartók gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy a kedvencüknek a megfelelő egészségügyi ellátást biztosítsák, ezért arra kérnek minden leendő gazdit, hogy az örökbefogadás előtt ennek anyagi következményeit is mérjék fel.
A kérdőívet kitöltő kutyatartókról az is kiderült, hogy többségük kiemelten fontosnak tartja a szúnyogok, kullancsok, bolhák elleni védekezést, mégsem elég tájékozott az erre alkalmazható készítményekkel kapcsolatosan. A megkérdezettek 39 százaléka cseppeket, 32 százaléka tablettát, 28 százaléka pedig nyakörvet használ, azt viszont nem tudták megállapítani, hogy az általuk alkalmazott megoldás hogyan védi meg kedvencüket.
„Az élősködők elleni védekezésben két, jól elkülöníthető kategóriát különböztethetünk meg: az egyik típus a véráramba kerül, a másik a zsírrétegben szívódik fel. Míg az első esetben a kullancsoknak, szúnyogoknak meg kell csípniük az állatot, a második esetben az élősködők már akkor elpusztulnak, amikor a kutya szőréhez érnek. Ezért nevezik az utóbbit repellens, vagyis táplálkozás ellenes hatásnak” – jegyezte meg Olaszy Krisztián. A csípés nélküli védekezést a megkérdezettek 91 százaléka – miután megtudta a különbséget – szimpatikusabbnak talált a nem repellens készítményekkel szemben.
A kérdőív arra is rámutatott, hogy a 8 leggyakoribb kutyákat érintő betegség közül melyekről hallottak már a gazdik. A legismertebb a veszettség (95 százalék ismerte) és a szívférgesség (93 százalék ismerte), a legkevesebben viszont a fertőző májgyulladást (46%) és a kennelköhögést (64%) ismerik.
A háromezer válasz alapján az is jól látszik, hogy a lakásban tartott kutyák gazdái sokkal tudatosabbak és tájékozottabbak állategészségügyi kérdésekben, valamint arányaiban jóval több aktív időt is töltenek a kedvencükkel. Míg a benti kutyák 71, a kertben tartottak csupán 45 százaléka ivartalanított, azon gazdik közül pedig, akiknek kedvence a kertet és a lakást is használhatja, 61 százalék ivartalanítja kutyáját. Az állatokkal töltött aktív idő, séta, játék vagy tanulás is hasonló arányokat mutat: a szobakutyák gazdáinak 76 százaléka vallotta azt, hogy legalább három órát tölt el aktívan a kedvencével, a kertben tartott ebek esetében ez a szám 37 százalék. A kertben és lakásban egyaránt tartott kutyákkal a gazdik 58 százaléka foglalkozik legalább három órát naponta.
A benti kutyákat állatorvoshoz is többet viszik a tulajdonosok: a lakásban, vagy ott is tartott ebek gazdáinak 60 százaléka évente többször is meglátogatja az állatorvost. A kerti kutyák többségét viszont csak évente egyszer viszik orvosi rendelőbe.
