Ahhoz, hogy a járvány végéről tudjunk beszélni, érdemes lenne először tisztázni, hogy mit is értünk pontosan az alatt, hogy vége van – mondta el a Hősök Tere Karantén Szalon legújabb online rendezvényén Falus András immunológus professzor. A szalon témája ezúttal az volt, kinek, és mit érdemes elhinni a járvánnyal kapcsolatban, mik azok az adatok, amik már most teljesen biztosra vehetők, és milyen álhírek keringenek a vírusról.
Ha lesz második hullám, nem lesz ilyen pusztító
Falus elmondta, szerinte elképzelhető, hogy lesz második hullám, de az már valószínűleg gyengébb lesz, mivel a járvány virulenciája, vagyis a szervezeten belüli fertőzőképessége addigra csökkenni fog. A szakember abban bízik, hogy előkerülnek olyan vírusok, amik elnyomják a koronavírust:
Egyszerűen az élettérért folyó harcban lemaradnak azok a vírusok, amelyek csak egy relatíve kicsi populációval, az emberekkel tudnak foglalkozni.
Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmenedzsere szerint az egyes országokon belül bevezetett intézkedésektől ugyanúgy függ, hogy mennyi idő alatt és milyen intenzitással zajlik a járvány, mint az országok közötti együttműködéstől. Erre jó példa, hogy Kínában éppen most zajlik a járvány második, immár kicsit gyengébb hulláma:
„Nem leszünk viszont már fegyvertelenek az újabb hullámmal szemben. Óriási erővel zajlik a gyógyszer és a védőoltás fejlesztése, jelenleg 590 folyamatban lévő klinikai kutatás van” – mondta Balkányi. A szakértő felhívta a figyelmet a Globális Koronavírus COVID-19 Klinikai Kutatás Követőre (Global Coronavirus COVID-19 Clinical Trial Tracker), amelyen jól látszik, hogy már 12 klinikai kutatás be is fejeződött (6 Kínában, 6 Iránban), ezeknek hamarosan lesznek eredményeik.
„A mostani gyógyszerek közül ugyanakkor nincs csodaszer” – mondta Balkányi. „Viszont iszonyatos erőkkel dolgoznak a megoldáson, így biztos, hogy viszonylag hamar lesz valamilyen válasz a problémára.”
A kutatások nagy része két gyógyszert vizsgál csak
„A koronavírus RNS-vírus, ami azt jelenti, hogy a sokszorozódáshoz vissza kell másolódnia DNS-sé. A HIV-vel kapcsolatban rengeteg olyan gyógyszert próbáltak ki, ami ezt a visszamásolódást lehetővé tevő enzimet gátolja, de ezzel együtt sincs igazi HIV elleni szer” – mondta Falus András. Hozzátette azonban, hogy ebből az évtizedek óta tartó kísérletezésből született az úgynevezett remdesivir nevű hatóanyag, amit a Gilead gyógyszergyártó vállalat kezdett el kifejleszteni, és aminek szabadalmáról mára lemondtak. Ez azt jelenti, hogy már mindenki kutathatja a hatékonyságát, a jelenleg ismert gyógyszerek közül ez a legesélyesebb arra, hogy kezelhető lehessen vele a koronavírus-fertőzés.
A kutatások nagy része ezt, valamint a Donald Trump által hatásosnak beharangozott klorokint kutatja, ami már csak azért is baj, mert a már létező gyógyszerek közül a többi esélyest is meg kellene vizsgálni. Azért, hogy tudjuk, mely létező hatóanyagok lehetnek alkalmasak a koronavírus-fertőzés kezelésére, a beszélgetésben szintén résztvevő Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is sokat tett: kutatócsapatával meghatározták ugyanis, hogy mely antivirális készítményeknek lehet esélye arra, hogy a koronavírusnak is ártson.
„A remdesivir a vírushoz tapad, nem az emberi fehérjékhez, ezért ez nem volt benne a mi adatbázisunkban, hiszen mi csak az utóbbi kategóriával foglalkozunk” – mondta el a konferenciabeszélgetésen Barabási. „Jelenleg a kutatásban állunk és várunk arra, hogy megérkezzenek Kínából a kiválasztott gyógyszerek, kiderült ugyanis, hogy szinte mindet ott gyártják.
A gyógyszertárban kapható készítmények a kutatáshoz nem elég jók, mert nem megfelelő tisztaságúak.
“Bostonban fogjuk őket letesztelni, az itteni speciális laboratóriumban, és utána mehetnek majd klinikai kutatásokra.”
Barabási arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatások egynegyede a klorokinnal foglalkozik, nagy a nyomás az intézeteken, hogy ennek a hatását vizsgálják. A hálózatkutató azonban nem is elsősorban a gyógyszerben vagy a vakcinában, hanem rövid távon inkább az orvosi haladásban bízik.
„Ma már tudjuk például, hogy a betegek szervezetében folyamatosan csökken az oxigénszint, még akkor is, ha nem veszik észre, nincsenek tüneteik. Most már tisztában vagyunk azzal, hogy ezt folyamatosan mérni kell” – mondta a kutató. Szerinte a legnagyobb segítség a folyamatosan felépülő tudás, ami előbb-utóbb eljut minden klinikára, minden orvoshoz, rövid távon pedig ez a leghasznosabb, hiszen jobb kezeléseket kapnak az emberek. Ebből következik, hogy nem csak a görbe laposítása miatt érdeke mindenkinek, hogy otthon maradjon, és minél később kapja el a fertőzést: minél később történik ez meg, annál nagyobb valószínűséggel fogja túlélni, hiszen ügyesebbek az orvosok.
„Ha egy kicsit hátralépünk, és a nagyobb képet nézzük, rájövünk, hogy tulajdonképpen a történelem egyik legsikeresebb védekezése zajlik jelenleg” – jegyezte meg Balkányi. Sokkal több lett volna ugyanis a fertőzött és a haláleset is, ha az országok és a nemzetközi szervezetek nem lépnek időben.
Immár a gazdasági és szociális korlátozások enyhítéséről is szó van. Falus András szerint azonban ennek első körben egy újabb hullám lesz az eredménye, hiszen az eddig otthon, bezárva élő emberek újra szabadnak érzik magukat, és kiözönlenek az utcára. Balkányi szerint tudni kell, hogy nem egy nagy fertőzéshullám van, véletlenszerű, egyenletes eloszlással, hanem kisebb fertőzésrobbanások, egy-egy közösségben, a veszélyesebb gócpontokban. Az enyhítések azonban hozhatnak egy második fellángolást.
Falus Ferenc volt tiszti főorvos szerint ez alapvetően nem akkora probléma, egészen addig, amíg az ország 5-7 százaléka beteg egyszerre, és 5 százaléka van karanténban – ennyi ugyanis az a mennyiség, ami még kezelhető. „Ezt kellene belőni addig, amíg nincs védőoltás” – mondta. A szigorúbb szociális távolságtartás feloldása után az idegenektől továbbra is kellene tartani a nagyobb távolságot, és így vírusközösségeket alakíthatunk ki – mégis kicsit csökkentjük az esélyét annak, hogy szélesebb körben terjed tovább a vírus.
Fogalmunk sincs, meddig vagyunk védettek
Az elővigyázatosság azért is nagyon fontos, mert egyelőre fogalmunk sincs, hogy mennyi ideig vagyunk védettek, ha átesünk a víruson. „Az immunitás pár hónaptól akár egy évig is tarthat” – mondta Falus András. Ha meglesz a vakcina, akkor az immunreakció hossza is változhat, de egyelőre azt sem tudjuk, hogy a szervezet immunválasza megvéd-e egyáltalán minket a kórokozóktól. A HIV esetében például a tesztek kimutatják az immunválaszt, de tudjuk, hogy hiába reagál az immunrendszer, a szervezet nem bír el a vírussal.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy nem mindenki szervezete ad ugyanolyan immunválaszt, ami rengeteg mindentől függhet: az életkortól, az életmódtól, attól, hogy melyik rasszba tartozik, vagy hogy milyen a genetikája.
Vannak hatástalan kínai tesztek, de ez nem a kínaiak hibája
A most elérhető koronavírus-tesztek egyik fajtája ezt az immunválaszt méri: a szerológiai tesztek azt tudják kiszűrni a vérből, hogy a szervezet kezdett-e antitesteket gyártani a vírusra. Ezek azok a tesztek, amelyeket a legtöbb magánlabor is végez, jellemzően csak arra jók, hogy valaki megtudja, átesett-e már a fertőzésen. A jelenlegi tesztek nagy része képes már IgG és IgM antitesteket is mérni, de nem mindegyik megbízható, amit a piacon árulnak.
Falus András kiemelte, hogy két kínai szerológiai tesztről is tud, amelyek nem hatékonyak – nem a minőségük miatt, hanem mert egészen egyszerűen a vírus kínai mutációjára adott immunválaszt tudják csak felismerni, az európai mutációra pedig már teljesen más antitesteket termel a testünk. „A kínai fertőzöttek ezekre a tesztekre 90 százalékban jól reagáltak, de Magyarországra érve már a vírus valószínűleg megváltozott, és az antigének összetétele, a célpontok keveréke nem ugyanaz, a magyar fertőzött nem úgy reagál a kínai antigénekkel” – mondta a szakértő.
Sok magánlabor hirdeti a saját tesztjeit azzal, hogy azok rendelkeznek CE-besorolással vagy OGYI-számmal, Balkányi szerint azonban mindez csak regisztrációt jelent, bevizsgálást nem. Mivel kevés idő telt el a járvány kirobbanása óta, nagyon
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a szerológiai teszteknél pontatlanságra adhat okot az antitestek megkésve induló termelődése a szervezetben: Falus Ferenc szerint legalább 3 hétre van szükség ahhoz, hogy mérhető mennyiség jöjjön össze, Falus András szerint is legalább egy-két héttel kell számolni.
A másik tesztmódszer az úgynevezett PCR teszt, amely az orrnyálkahártyáról és a szájból vesz mintát, és a vírus RNS-ét keresi. Ez sokkal pontosabb, mint a szerológiai teszt, és az aktív fertőzést is kimutatja, viszont könnyen lehet, hogy rossz helyről veszik le a mintát, és a tesztet meg kell ismételni. Ezért van az, hogy hivatalosan is csak az számít gyógyultnak a koronavírusból, akinek két negatív teszteredménye van.
A tudomány nagyon pontosan nyomon követi a vírus mutációit. A minket fertőző kórokozó már nem ugyanaz, amelyik Vuhanban útnak indult, de egyelőre nem sikerült olyan mutációt találni, ami durvább betegséget okoz, de olyat sem, ami enyhébbet. A szakértők szerint szerencsénk van: a kórokozó viszonylag stabil, így van remény, hogy ki lehet rá fejleszteni védőoltást.
