Tudomány

Koronavírus: Ezért van fokozott veszélyben a dohányosok tüdeje

A koronavírus a légzőszerveket támadja, máshol nem tud eredményesen szaporodni: a dohányzás viszont épp ott gyengít, ahol most erősnek kellene lenni. Hatása nem a szokásos góc vagy egy-egy lebenyt érintő gyulladás, a koronavírus a jobb és a bal tüdőn, a teljes légzőfelületen gyulladást generál, ezért annyira veszélyes.
Korábban a témában:

Rekordsebességgel születnek és jutnak el a közvéleményhez az új koronavírussal és az általa okozott tünetekkel kapcsolatos hírek, legújabb kutatási eredmények, ami alapvetően nagyon hasznos. Az a pronléma, hogy az információk sokfélék, néha egymással sem egyeznek minden ponton, ami viszont bizonytalanságot kelt. Sajnos maga a helyzet ilyen bizonytalan, jelenleg még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz.

Ezért is próbálunk meg időről időre csokorba szedni és közérthető módon megfogalmazni minden olyan információt, ami megkönnyíti a védekezést, segít a pánik legyőzésében, a helyes döntések meghozatalában: ismerd meg az ellenséged, hogy hatékonyan szállhass vele szembe.

Nyilván ennek is több rétege van, például összehasonlítottuk már az influenzával, bemutattuk, hogyan fertőz, milyen betegségekkel küzdők tartoznak leginkább a rizikócsoportba, de szó esett már a magyar gyógyszerfejlesztésről is. Most Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont szakorvosa abban segít tájékozódni,

miként jut el a vírus a tüdőbe, hogyan vált ki akár nagyon súlyos tüdőgyulladást, és miért vannak kiszolgáltatottabb helyzetben például a dohányosok.

Nyálkával és tárgyakon keresztül fertőz

Az új koronavírus a maga 90 nanométeres (ez 9×10-5 millimétert jelent, vagyis a milliméter százezred részét) átmérőjével vírusok kategóriájában a nagyobbak közé tartozik, de még így is elképzelhetetlenül parányi. Cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, vagyis a levegőben utazva a fertőzött személy által kitüsszentett, kiköhögött „permetszerű”, apró részecskéken. Ám ha valaki a tenyerébe tüsszent, utána megfog valamely felületet, a vírus ott is vígan megül. Más megérinti, utána a szájához, orrához, szeméhez nyúl, máris kész a fertőzés.

Az ürített vírusmennyiségtől és a környezeti tényezőktől is függ, hogy a szervezeten kívül a koronavírus meddig marad virulens. A legfrissebb adatok szerint 6–12 órán keresztül, de aktuális ismereteink szerint bizonyos feltételek között akár 48 óráig is

– mondja a 24.hu-nak Hidvégi Edit. Hozzáteszi, ezért kiemelten fontos a rendszeres, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, jelentősen csökkenthető vele a vírus átadása. Illetve fokozottan figyeljünk megszokott, önkéntelen mozdulatainkra, ne nyúlkáljunk a szemünkhöz, szánkhoz, orrunkhoz.

Ez a három terület, ahol a vírus a nyálkahártyákhoz jutva megtapadhat, utóbbi két eset nem szorul magyarázatra, de kevésbé közismert, hogy a szem a könnycsatornák révén összeköttetésben áll az orral. Ezért tapasztalhatja aki sír, hogy a könnyei után elered az orra is: lefolyik a könny.

A dohányosok már az első védvonalon gyengébbek

A koronavírus tehát a testnyílásokon bejutva megtapad a nyálkahártyákon, amin a nyák folyamatosan csordogál „lefelé” a légutakon. Ha társul mellé akár egy enyhe nátha, allergia, fokozódik a nyákképződés, ez a folyamat is természetesen gyorsabbá és aktívabbá válik. Itt térünk ki először a dohányosokra.

A nyálkahártyákon úgynevezett csillószőrös hámsejtek alkotnak fizikai védővonalat, feladatuk a szennyezések, kórokozók kisöprése a külvilágba, még mielőtt túl mélyre hatolnának. Úgy képzeljük el, mint a kefe szőreit kefélés közben, vagy a szélben hajladozó fákat.

Dohányzás hatására azonban a csillószőrös hámsejtek lebénulnak, hajladozás helyett csak rogyadoznak, nem képesek betölteni funkciójukat. Így a dohányos a védelmi rendszer egyik nagyon fontos elemétől esik el

– magyarázza a tüdőgyógyász szakorvos.

A tüdő a vírus célszerve

Amint a koronavírus átjut a nyálkahártyán, befurakszik a sejtekbe, és arra „kényszeríti” őket, hogy sokszorosítsák RNS-ét és fehérjéit: sokszorosan újratermelteti magát, ha biztosan élőlényként tekinthetnénk a vírusra, azt mondanánk, szaporodik.

A vírusszám gyors ütemben növekszik, a vérárammal a test minden szegletét bejárják, de igazán ideális környezetet, az úgynevezett célszerveket a tüdő, a garat, vagyis a légzőrendszer részei jelentik számukra. Ezért ide fókuszál az immunrendszer is, itt jelentkeznek a tünetek, más szervek sejtjeibe ha egy-egy vírus bejut, ott nincsenek meg a szaporodás, kórokozás feltételei.

Fotó: Leonardo Fernandez Viloria /Getty Images

Lappangási időnek azt az időszakot nevezzük, amíg a koronavírusok a sejtekben „lapítva” önmaguk sokszorosát hozatják létre, hogy aztán egy kritikus tömeget elérve kiváltsák a tüneteket. Esetünkben ez 2–14 nap között változik, átlagnak 10–14 napot vehetünk, a leghosszabb időtartam eddig 27 nap volt.

A tünetek megjelenése gyakorlatilag már az immunrendszer harcának jele, és mivel specifikus hatóanyag nincs a COVID-19 ellen, e küzdelem kimenetelén fordul meg az ember sorsa. Ezért jelent komoly rizikófaktort bármely betegség, gyógyszer vagy bármi egyéb okból fennálló immunhiányos állapot, ahol a szervezet nem tud elegendő erőforrást mozgósítani, így a kórokozó könnyebben megtelepszik, a fertőzés súlyosabb következményekkel jár.

A teljes légzőfelületet érinti

Ahogy a levegő, úgy a koronavírus „célállomása” is a tüdő, ahol nagyon komoly bajt képes okozni. Tüdőnk felszíne tele van úgynevezett léghólyagocskákkal, az ezek falában futó ereken keresztül távozik a szén-dioxid, és töltődik fel a vér oxigénnel, magyarán a gázcseréért felelősek.

A vírus a léghólyagok és a szövetek közti térbe jutva gyulladást okoz, következményként savós váladék gyűlik fel, egyre inkább nehezíti a gázcserét, legrosszabb esetben a beteg súlyos oxigénhiány miatt megfullad.

Ez nem a szokásos góc, vagy egy-egy lebenyt érintő gyulladás, a koronavírus a jobb és a bal tüdőn, a teljes légzőfelületen gyulladást generál, ezért annyira veszélyes

– emeli ki Hidvégi Edit. Nyilvánvalóvá teszi azt is, a súlyos, kritikus esetek ellátási lehetőségei kapcsán miért központi kérdés a rendelkezésre álló lélegeztető gépek száma.

Dohányzás és asztma: eleve gyulladt tüdő

A dohányzás újabb hátulütője, hogy eleve enyhe krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát, ami értelemszerűen „hozzáadódik” a vírus okozta gyulladáshoz, jelentősen rontva a beteg esélyeit. Emellett a cigaretta hatására fellazul a légutakban található nyálkahártya, és nemcsak a vírusok megtapadásához biztosít kedvezőbb körülményeket, de növeli a bakteriális felülfertőzés esélyét is. A tüdőgyógyász azonban nyomatékosan aláhúzza:

senki ne szedjen antibiotikumot, csak és kizárólag akkor, ha a megfelelő vizsgálatok elvégzése után ezt orvos javasolja. Vírus ellen semmit nem ér, de hosszabb távon rengeteget árthatunk vele.

Sok embert érintő állapot és a koronavírus egyik rizikócsoportját alkotják az asztmások. Egyrészt ők is krónikus, allergiás légúti gyulladással küzdenek, ráadásul az asztmások 30 százaléka dohányzik is. Másrészt a tüdejükben jelen lévő gyulladás hörgőszűkületet okoz, számukra enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat – és ugyanez igaz a „csak” dohányosokra is.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.