Tudomány

Milyen betegségekben szenvedőkre veszélyes különösen a koronavírus?

Azt halljuk, hogy az új koronavírus az idős emberekre és a betegekre a legveszélyesebb – de milyen betegségek esetén kell kiemelt kockázattal számolni? Tényleg csak az időseket fenyegetik a komoly tünetek? Tudományos tanulmányok azt mutatják: nem biztos, hogy eddig mindent jól tudtunk a COVID-19-ről.
Korábban a témában:

Az új koronavírusról nagy általánosságban tudjuk, hogy komolyabban az időseket támadja, és légúti fertőzéseket, súlyos esetben tüdőgyulladást vagy ARDS-t (Akut Respirációs Distressz Szindrómát) tud okozni, ami lényegében a tüdő szöveti állományának gyors lefolyású gyulladása által okozott légzési elégtelenséget jelenti. Számos kutatás és a vírus legfrissebb, legpontosabb profilozása azonban azt mutatja, hogy a fiatal felnőtteknél is ugyanúgy jelentkezhetnek komoly tünetek, és

azok is komoly veszélyben vannak, akik krónikus betegségekkel küzdenek.

Bár a COVID-19 80 százalékban enyhe lefolyású, alapvetően nem csak az időseket és a súlyos betegeket veszélyezteti. A halálozás aránya valóban megnő az idősebbek körében, de a súlyosan megbetegedettek egy jó része fiatal felnőtt. A National Geographic cikkében a New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban megjelent kínai tanulmányt idézi, amely 1099 betegnél nézte meg az életkor és a betegség súlyossága közötti összefüggéseket. Igaz, hogy a nem súlyos esetek nagy része (60 százaléka) a tinédzserek és a 15–49 évesek közül kerül ki, de a vizsgált 163 súlyos esetből 41 százalék fiatal felnőtt, 30 százalék 50–64 éves, valamint 27 százalék 65 év feletti ember volt.

Milyen betegségek növelik a rizikófaktort?

Úgy tűnik, hogy alapvetően három ponton nőhet a rizikófaktor. Azok számára jelenthet magasabb kockázatot a vírus, akik:

  • szív- és érrendszeri, keringési megbetegedésben szenvednek,
  • krónikus légúti megbetegedésük van,
  • valamilyen betegség vagy állapot következtében immunhiányosak.

Az ezredfordulós és a Z-generáció egyébként is nagyobb eséllyel kapja el a vírust, mint az idősebbek, hiszen kiterjedtebb szociális hálóval rendelkezik – ez az eddigi legpontosabb kínai járványprofilból derül ki. Egyre inkább az látszik, hogy nem az életkoron múlik kizárólag, ki mennyire lesz beteg, hanem inkább az előzetesen már diagnosztizált, krónikus, súlyosabb betegségek döntik meg a statisztikákat. Az alapvető probléma azonban még mindig az, hogy ez a fajta koronavírus egy új kórokozó, senkinek nincs természetes immunitása vele szemben, ezért gond nélkül söpör végig rajtunk, amíg át nem esünk rajta, vagy amíg védőoltás nem készül ellene – ez pedig akár még hosszú hónapokig is eltarthat annak ellenére, hogy akadnak már ígéretes megoldások.

Koronavírus: mennyit kell még várni a vakcinára?
Reményt keltőek a hírek és tényleg gyors a munka, de az új koronavírus elleni vakcina kifejlesztése egyelőre csak a legegyszerűbb fázison van túl.

Veszélyben a légúti betegségekkel küzdők

Mivel az új koronavírus a tüdőben okoz fertőzést, nem nehéz kitalálni, hogy fokozott veszélyben vannak azok, akik krónikus légúti megbetegedéssel küzdenek, ide tartozik például a cisztás fibrózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az asztma vagy a komolyabb allergia. Persze nem halálos ítélet egyik betegség sem, ám ha valaki elkapja az új koronavírust, akkor érdemes jobban odafigyelnie, a tünetek ugyanis erősebben és súlyosabban jelentkezhetnek, továbbá

a fertőzést nehezebb lehet kiheverni egy már egyébként is létező légúti betegség mellett.

Korábban egy kutatás kimutatta azt is, hogy a dohányzó emberek megviselt, sérült tüdeje is nagyobb veszélyben van, mint egy egészséges szerv. De érdemes azt is tudni, hogy az ilyen betegségek és a káros szokással roncsolt tüdő az influenza és egy átlagos megfázás esetén is okozhatnak komolyabb komplikációkat.

Fotó: Farkas Norbert/24.hu

A szívet is megterheli

A COVID-19 azok számára is jelenthet problémát, akik szív- és érrendszeri betegségekkel küzdenek, vagy keringési rendellenességeik vannak. Ide tartozik például a magas vérnyomás, a cukorbetegség is, nemcsak az olyan súlyos kondíciók, amelyek egyébként is életveszélyesek. Egy kínai tanulmány kimutatta, hogy a kardiovaszkuláris betegségekkel rendelkező embereknél drámaian megnőtt a halálozási arány akkor, ha koronavírus támadta meg őket. Bár a kutatás kis egyedszámmal dolgozott (mindössze százötvennel), az eredmények így is figyelemreméltók.

Szakértők szerint valószínűleg azért lehetnek veszélyeztetettek a szív- és keringési betegségben szenvedők, mert a tüdő és a szív nagyon összekapcsolt szervek, és ha a szív vagy az artériák egyébként sem egészségesen működnek, akkor egy tüdőgyulladás esetén a szívnek még erősebben kell dolgoznia azért, hogy minden létszükségletű szervet ellásson vérrel és oxigénnel. Ugyanígy bármilyen gyulladás megviseli a szívet is, főleg akkor, ha egyébként is beteg.

A National Geographic cikkében Erin Michos, a Johns Hopkins Orvosi Egyetem kardiológiai vezetője elmondta, hogy ma már tudjuk: a vírusok okozhatnak szívinfarktust és stroke-ot, pontosan a szervezetben fellépő gyulladás miatt, és valószínűleg nincs ez másképp az új koronavírussal sem.

Az immunhiányosak nagyon figyeljenek

Egy vírusos fertőzéssel szemben egyértelműen kevesebb eséllyel indulnak azok, akiknek egy betegség miatt elnyomják az immunrendszerüket: ez a bevett gyakorlat például rákos kezelések során, az autoimmun-betegségek esetében és a szervátültetéseknél. A kemoterápiával például mesterségesen gyengítik az ember immunrendszerét, az olyan betegségek kezeléseként pedig, mint például a Crohn, a lupusz vagy a pszoriázis, az orvosok mesterségesen fogják vissza az egyébként túlpörgő védekező rendszerünket.

Értelemszerűen az ilyen esetekben az immunrendszer kevésbé tudja felvenni a harcot a fertőzéssel, és az immunhiányosoknak sokkal komolyabb tüneteik lehetnek a COVID-19-től, ráadásul sokkal tovább el is húzódhat náluk a betegség. Néhány immunhiányos embernél a tünetek 20 napig is tarthatnak, és

nyilvánvalóan nagyobb az esélyük a komolyabb betegségre, valamint az ebből következő komplikációkra, esetleg elhalálozásra is.

Az immunrendszer okozza a tünetek felét

Az intéseket érdemes komolyan venni, és minden lehetséges óvintézkedést megtenni a fertőzés elkerülése érdekében, hiszen egy kínai vizsgálat szerint azok, akiknek korábbi krónikus betegségük volt, 1,8-szor nagyobb eséllyel halnak bele a koronavírusos fertőzésbe, mint azok, akik egészségesen fertőződtek meg. Ha már két krónikus betegségről beszélünk, az arány 2,6-szorosra emelkedik. A megfigyelt 1590 ember közül a krónikus betegségekkel küzdők elhalálozási kockázata 20 százalék volt, míg az egészségeseknél mindössze 4,5 százalék.

Fontos tudni azt is, hogy a COVID-19-nél, mint ahogy minden vírusos fertőzésnél, a tünetek egyik részét maga a vírus, a másikat pedig az immunrendszer rá adott reakciója okozza. Szakértők szerint ez lehet az oka annak is, hogy a gyerekeknél nem jelenik meg olyan súlyosan a fertőzés: az ő immunrendszerüknél még nem alakultak ki ugyanazok a hatásfolyamatok, mint a felnőttekénél, ezért a tünetek egy része nem jelentkezik náluk. Az előzetes becslések szerint azonban legalább annyi az esélyük arra, hogy elkapják a betegséget, mint a felnőtteknek, csak enyhébb tüneteket tapasztalnak.

Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.