Tudomány

Büdös férjek ellen lázadtak fel a nők

Az amerikai gyarmatbirodalmat kiépítésén gőzerővel dolgozó Francia Királyság idővel nem várt problémával szembesült. „Új-Franciaország”, azaz a mai Kanada és a mai Egyesült Államok francia kézen lévő területeire ugyan bőven érkeztek telepesek a jobb élet reményében, ám zömében férfiak: katonák, tengerészek, favágók, prémvadászok és a legkülönfélébb mesteremberek.

Nem találtak feleséget

Mivel pedig francia feleséget nemigen találtak maguknak, őslakos nőkhöz fordultak, sokan családot is velük alapítottak. A XVIII. század elejére a francia területek kormányzói már XIV. Lajos királlyal is megosztották ebből fakadó aggodalmaikat, amelyek szerint a vegyes házasságok miatt:

  • a gyarmatok elveszíthetik francia, sőt keresztény jellegüket;
  • kérdéses, hogy az „új nemzedékek” kit támogatnának egy esetleges háborúban az őslakosokkal, illetve
  • a szomszédos brit gyarmatokon a lakosság önerőből is szépen növekedett.

A megoldás nem sokat váratott magára: francia nőket kell csábítani az Újvilágba – írja a Múlt-kor.hu.

Igénytelen, büdös férfiak

A toborzás rossz körülmények között élő, ámde feddhetetlen erkölcsű hajadonok között folyt, a 14-19 év közötti fiatal nők többsége árvaházakból került ki. Családi háttér, hozomány nélkül ők otthon hiába is reméltek volna jobb életet – az első, „feleségjelölteket” szállító hajó 1704-ben indult Amerika felé Franciaországból.

Természetesen semmi nem volt kötelező, az úgynevezett dobozos lányok (minden holmijukat egyetlen ládába kellett pakolniuk) szabadon ismerkedtek, maguk választották jövendőbelijüket, a házasságig pedig az egyház gondoskodott róluk. Megérkezve azonban a legtöbbjüket csalódás érte, a valóság nagyon messze esett a propagandaígéretekben lefestett paradicsomi körülményektől.

Új-Franciaország telepesei rettentő igénytelen módon éltek, fa viskóikban padló sem volt, az ablakokra állatbőröket feszítettek, bűzös bundákból készült ruhákat hordtak, és francia feleségük mellett is gyakran élvezték bennszülött nők szolgáltatásait.

Földet művelni sem voltak hajlandóak, sőt új feleségeik igényeit is zokon vették. Voltak, akik enni sem adtak az asszonynak, mások inkább az őslakosokkal töltötték idejüket.

Alsószoknya-lázadás

Persze a nők sem hagyták magukat, kezdetét vette az úgynevezett alsószoknya-lázadás: addig nem szolgálták ki urukat, amíg az nem teljesítette elvárásaikat.

Részben sikerrel is jártak, többen sikeresen rendezkedtek be végül új otthonaikban. A nők betelepítésének programja 1704 után is folytatódott, a mai Mississippi államban lévő Biloxiba 1719-ben, míg New Orleansba 1728-ban érkezett több hajónyi „dobozos lány”.

Kiemelt kép: Új-Franciaország térképe 1612-ből. Forrás: Wikipedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.