Július 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet módosítása, amely az óvodai nevelés feladatait rendezi, a teljes szöveg itt olvasható. Az elmúlt napokban bejárta a sajtót egy ebből kiragadott félmondat, amely szerint az óvoda:
a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja…
Ennyiből, és a hírek címeiből, felütéseiből az egyszeri ember már látja maga előtt, ahogy nemzetibe öltöztetett óvónők gyújtó hangú beszédeket tartanak tízórai közben 3-6 éves hallgatóságuknak, bibliai szövegeket olvasnak fel és együtt értelmezik a háromszemélyű egyisten emberi megtestesülését. De legalábbis propagandaszerűen próbálnak elvont fogalmakat a gyerekek fejébe verni.
A hazaszeretet eddig is benne volt
Ilyenről azonban szó sincs, de értelme sem lenne, sőt a szövegben két új fogalom szerepel, a nemzeti identitástudat és a keresztény kulturális értékek.
Az óvodai nevelés gyakorlatában a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan jelen van a hazaszeretetre nevelés, a magyarságtudat megalapozása, az egyetemes értékek közvetítése
– mondja a 24.hu-nak Surányiné Palkó Eleonóra óvodapedagógus, a szombathelyi Szűrcsapó Óvoda nyugállományú egykori vezetője.
Kezdjük azzal, hogy az óvodai nevelés országos alapprogramja az iskolai NAT-hoz hasonlóan a nevelés nagyon tág céljait, feladatait határozza meg. Ezt az egyes óvodák maguk töltik meg tartalommal: adott a módszertani szabadság, az állam nem szól bele, mi és hogy történjen a foglalkozásokon. Még akkor is, ha a legfrissebb hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját gyártású kisfilmekkel segítené elő „a szülőföldhöz kötődés, az egészséges nemzettudat kialakítását óvodás korú gyermekekben”.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Semmi nem direktben megy
A pedagógiai munka során az alapvető erkölcsi értékeknek a gyerek korának megfelelő nevelésben kell megjelenniük. A legfontosabb cél, hogy a kicsi biztonságban érezze magát szűkebb és tágabb környezetében, segítse önazonosulását.
A legkisebbeknél a családhoz való kötődés megerősítése elsődleges szülők, nagyszülők testvérek bevonásával, majd a szűkebb és a tágabb környezet megismertetése ide értve természetesen a kultúrát is. Az óvodákban nem direkt információátadás zajlik, hanem a képességek fejlesztése.
A cél cselekvővé tenni a gyereket, megmutatni neki dolgokat, majd engedni, hogy magától észrevegye az őt körülvevő világ részleteit
– magyarázza az elméleti és gyakorlati szinten is tapasztalt szakember.
A gyermek folyamatosan kérdez, tele van miérttel a húsvéti tojásfestéstől a karácsonyi ajándékozáson a park fáin és madarain keresztül a nemzeti ünnepekre fellobogózott utcaképekig.
Nem is lehet másként
És itt jutunk el a nemzeti identiástudathoz, illetve a keresztény kultúrához. A nemzeti identitás és a hazaszeretet kéz a kézben járó fogalom, előbbi ágyaz meg utóbbinak, és mivel a hazaszeretetre nevelés mindig is az alapprogram része volt, itt nincs sok újdonság. De hogyan néz ki a gyakorlatban?
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Népmesék, népdalok, népi játékok, mondák, mindannyiunknak ezekkel teltek óvodás évei. És itt vannak a népszokások vagy a nemzeti ünnepek. Amikor az ország karácsonyi lázban ég vagy március 15-ét ünnepli, azt ki sem lehet zárni az óvodából, de nem is szabad.
Karácsonyra készülve a család és a szeretet fontosságát hangsúlyozzuk, beszélgetünk az ünnep bensőséges hangulatáról és a saját magunk készítette ajándék örömét, üzenetét éreztetjük meg a gyerekekkel. Március 15-ére a zászló, kokárda, huszárcsákó, párta közös készítése során lehetőség nyílik a gyerekek által megfogalmazott kérdések megválaszolására, az ünnep hátterének életkornak megfelelő megismertetésére. Ez a rákészülés, ráhangolódás lehetővé teszi nemzeti ünnepünk méltó, a gyerekek számára is átérezhető megünneplését
– részletezi Palkó Eleonóra.
Nem is lehet másként, a gyerek érdeklődését eleve felkelti amit szűkebb és tágabb környezetében tapasztal, bármilyen törvény és kormányrendelet szövegétől függetlenül. Ne feledjük azt sem, az európai kultúra a kereszténységben gyökerezik, ismerete elengedhetetlen.
Gyakorlati önállóság
A nemzeti és keresztény jelleg hangsúlyozása a jogszabályalkotó döntése, mindenkinek a maga dolga eldönteni mit gondol róla. Az óvodai nevelésnek korábban is feladatai közé tartozott a szülőföld-, a hazaszeretetre nevelés. Az intézmények szakmai önállósága és a magyar óvónők nemzetközi viszonylatban is kiváló felkészültsége a biztosíték rá, hogy rend legyen az ovisok fejében és lelkében.
Senkinek nem kell tehát attól tartania, hogy a rendelet szeptemberi életbe lépése után keresztet cipelő, zászlót lengető ovisok masíroznak majd hatalmi szóra a magyar települések utcáin.
Kiemelt képünk illusztráció: Fotó: MTI/Rosta Tibor
