Tudomány zöldövezet

A márciusi télben megfagynak a fiókák?

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2018. 03. 24. 09:00

Általában nem kell félteni madarainkat a hirtelen jött fagytól, de nyilvánvalóan vannak és lesznek áldozatok: valószínűleg az első fecskék, de aggódunk egy sasfiókáért is. Amelyik pár esetleg már költ, melegen tartja a tojásokat, a vonulók pedig ilyenkor megtorpannak valahol Dél-Európában.
Korábban a témában:

A hónap elején berobbant tavasznak mindannyian megörültünk, sokan már az etetés abbahagyásán kezdtek gondolkodni. Aztán gyorsan jött az üröm, lassan egy hete jeges, havas szorítással visszatért a tél és napokig maradt is. A közösségi oldalakon egyesek a fiókákért aggódtak és újra a madáretetés mikéntjén ment a dilemma.

A jó hír, hogy a márciusi, sőt áprilisi fagy sem szokatlan Magyarországon, itthon telelő madaraink nem most találkoznak vele először, a vonulók túlnyomó többsége pedig még úton van, ilyenkor nem is igyekeznek haza. A rossz viszont, hogy az elhúzódó hideg azért szed áldozatokat.

Feltalálják magukat

Ha nagyon enyhe a tél vége, a fekete rigók de a cinegék is megpróbálkozhatnak a február végi költéssel, mert csak nyerhetnek rajta. Ha marad a jó idő, adott évben egy fészekaljjal többet tudnak felnevelni, túlteljesítik a természet legfőbb parancsát: szaporodj. Ha közben az idő rosszra fordul, a fiókák elpusztulnak, próbálkoznak újra később.

Idén azonban meglehetősen hideg volt, madaraink nem igyekeztek a családalapítással, a legtöbben valószínűleg még most is kivárnak. De akkor sincs baj, ha esetleg itt-ott tojásokat, éppen kikelt fiókákat talált a március közepi fagy:

A tojó mind a tojásokat, mind a néhány napos fiókákat megfelelő hőmérsékleten tudja tartani, a rovarevő fajoknál ilyenkor a táplálékhiány jelenthet problémát. A fejlett, nagyobb darab utódokkal viszont már gond van azon egyszerű oknál fogva, hogy túl nagyok, anyjuk nem tud »rájuk ülni«

– mondja a 24.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Fecskék pusztulhatnak, a sasfióka nehéz helyzetben

Általánostól az egyedire váltva viszont valószínűleg nehézségek adódtak lehet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) területén élő bekamerázott rétisas családdal. A tojó január végén három tojást rakott, ami így van jól, a fajra ez jellemző. A hidegre való tekintettel a rétisas tojó mindvégig a tojásokkal/fiókákkal marad, melengeti őket, miközben a hím vadászik, hordja haza az élelmet.

Idén két tojás eltört, a harmadikból kikelt a kicsi, de ami most a fészekkamera nézőit aggodalommal tölti el: az apa napok óta nem jelentkezett. Sajnos az is előfordulhat, hogy lelőtték vagy mérgezés áldozata lett, egyelőre nem tudni. Jó hír viszont, hogy a tojó egymaga is vadászik, így tudja etetni csemetéjét, aki meglepően jól bírja anyja kényszerű távolléteit.

Március elején felbukkantak az első fecskék is. Ők azok a szuperhímek, akik erejükben, rátermettségükben bízva elsőként érkeznek, sokat kockáztatnak, de a legjobb fészkelő- és táplálkozóhelyek lefoglalásával nagyon sokat is nyerhetnek. De nem idén:

Kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek ebben a hidegben még véletlenül sem mutatkoznak. Ha azt vesszük, hogy a fagyos idő nagyjából egy hétig tart, a hazatért fecskék nem bírnak ennyit koplalni. Vagy elpusztulnak, vagy visszahúzódnak délre

– jegyzi meg a szakember.

Az úton lévők ilyenkor megtorpannak

Lassan kibújnak tojásaikból az első erdei fülesbaglyok, és itthon van egy-két tucat gólya is – az első hazatérők és az itt telelő egyedek –, de egyiküket sem kell félteni. A minap például egy fehér gólya szárnyait a testére fagyasztotta az ónos eső. „Megmentették”, elkezdték volna ápolni, de a madár ahogy tollai kiolvadtak rögtön elrepült, még csak nem is evett.

Koránt sincs »világvége hangulat«, vonuló madaraink 90-95 százaléka még meg sem érkezett, és amíg ilyen az idő nem is fog, ebben elképesztő érzékszerveik segítik őket.

Több nappal előre megérzik a markáns hidegfrontok jeleit és olyankor megtorpannak: most valahol a Földközi-tenger medencéjében, Észak-Afrikában és Dél-Európában várják az időjárás kedvezőbbre fordulását.

Amiért az egész márciusi télről a madarak szempontjából érdemes beszélni, az Orbán Zoltán szerint leginkább a klímaváltozás. Az időjárási szélsőségek ma már szemmel láthatóak, a bőrünkön érezzük és tapasztaljuk azt is, milyen problémákat okoznak. A megoldás pedig egyedül a mi kezünkben van az egyén, a társadalom és az emberiség szintjén egyaránt.

Nyugodtan etessünk: zsír, mag és alma

Ami a települési madáretetést illeti, ezekben a napokban nagy segítséget jelent. Általános szabályként a tartós fagyok és a potenciális havazás időszakának kezdetén, november végén-december elején érdemes kezdeni és március végéig, április elejéig folytatni, amíg a mínuszok és a hóborítottság tart.

Ezekben a napokban tegyünk állati zsiradékot, magokat és különösen sok almát az etetőkbe, így az itthon telelő és a rajtunk átvonuló madarak kedvében is járhatunk. Akinek nincs kertje, sem erkélye, akasszon cinkegolyót a park bokraira, tűzzön almát az ágakra vagy szórja a földre.

Ha az időjárás jobbra fordul, nem érdemes folytatni, de nem csak a köztudatban elterjedt aggodalom miatt, hogy az etetőkből származó magtól a fiókák megfulladnak.

Ami szükségtelen, az általában rossz

Tapasztalatlan, első éves szülők megpróbálhatnak magokat lenyomni a kicsik torkán – miközben a hazai magevő fajok is rovarokkal etetik fiókáikat -, ami valóban végződhet pusztulással, de ez nem jellemző. Maguktól hagyják el az etetőt a finomabb, tápanyagokban sokkal dúsabb falatokért

– emeli ki Orbán Zoltán.

A szélsőséges etetés lustává teszi a madarakat, természetellenes viszonyokhoz szoktatja hozzá őket, különösen a fiókákat, ami viszont veszélyes: a rosszul szocializálódott nemzedékek sérülékenyek, az emberi segítség és a környezeti hatások kiszolgáltatottjai lesznek.

Kihalnak belőlük a természetes viselkedési formák, nem fognak tudni alkalmazkodni a változásokhoz, akár az etetés abbamaradásához. Ráadásul tavasszal és nyáron a téli táplálék összetétele 99 százalékban nem megfelelő a madaraknak.

Egy szó, mint száz a szakértő szavai szerint:

A természetben ami szükségtelen, az általában rossz is.

Kiemelt kép: DINPI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.