A teknősök ektoterm élőlények, azaz külső forrásra van szükségük testük felmelegítésére. Éppen ezért testhőjük a környezetükhöz igazodik: ha a víz, melyben az állatok mozognak, 1 Celsius-fokos, úgy a teknősök teste is.
Meglepő lehet, de az élőlények akár egy befagyott tóban is elboldogulnak, pedig hozzánk hasonlóan tüdejük van, azaz levegőt lélegeznek. Hogy mégis hogyan képesek az állatok ilyen körülmények közt életben maradni? Nos, a választ a testhőmérséklet és az anyagcsere kapcsolatánál kell keresni.
Más szóval, a hűvösben kevesebb energiát és oxigént igényel a szervezetük.
Azt a kevés oxigént, melyre mégis szükségük van, a tó vizéből veszik fel. A teknősök testén rengeteg véredény található, az állatok ezek segítségével nyerik ki a folyadékból az oxigént. Néhány fajnak pedig az egyik leghatékonyabb testrésze épp a feneke.
Persze a fentiek ellenére az ektoterm létnek is megvannak a maga hátrányai.
Néhány kivételt (például a Terrapene nem képviselőit) leszámítva a felnőtt teknősök a fagyot nem tudják átvészelni. Ez az oka annak, hogy az édesvízi fajok télen a többnyire stabil hőmérsékletű tavakban hibernálják magukat.
Egy befagyott állóvízben ugyanakkor idővel drámaian csökkenhet az oxigénszint. Egyes élőlények, például az aligátorteknősök és a díszes ékszerteknősök, bizonyos ideig még ezzel is képesek megbirkózni. Ezek a fajok olyan anyagcserére állnak át, mely egyáltalán nem igényel oxigént.
Sokáig viszont ez sem tartható fenn, ugyanis az efféle anyagcserével veszélyes savak képződnek a szövetekben.
Különleges életmódjuk miatt a szakértők még mindig igen keveset tudnak a teknősök trükkjeiről.
Napjainkban a teknősfajok mintegy kétharmadát fenyegeti a kihalás. A viselkedésük és a téli igényeik alaposabb megértése elengedhetetlen, ha meg akarjuk óvni őket.
(Via: Business Insider, kiemelt kép: Alberthep/Thinkstock)
