Az ünnepek között sokan járnak koncertre, amit – ha klasszikus zenét játszanak ott – gyakran hívunk hangversenynek is. (Fordítva ez nem igaz: “rockhangverseny”-ről, “metálhangverseny”-ről vagy “dzsesszhangverseny”-ről elég ritkán hallani.)
És újév napján jön majd az újévi koncertek sora, a leghíresebbet, a Bécsi Filharmonikusok ünnepi koncertjét az m1 is közvetíti (az tehát nevezhető hangversenynek).
Azért – kis ráhagyással – nyugodtan mondhatjuk, hogy a koncert és a hangverseny egymás szinonimái. Az utóbbi szó megalkotója Helmeczy Mihály lelkes nyelvújító, aki a német közvetítéssel a magyarba is átkerült koncert eredetét a latin concertare (’versenyez’, ’verseng’ , ’szóharcot vív’, ’disputál’) szóban kereste – csakhogy hibásan. Mentségére szóljon, hogy nem ő volt az egyetlen: Michael Praetorius már a 1600-as évek elején beleesett ugyanebbe a hibába.
A koncert alapjául szolgáló olasz zenei műszó, a concerto ugyanis nem a latin concertare szóból, hanem az azonos alakú olasz concertare-ból származik. Jelentése: ’megállapodni’, ’megegyezni’, ’egyetérteni valamiben’, a belőle képzett concerto pedig értelemszerűen ’megállapodás’-t, ’egyetértés’-t, ’megbeszélés’-t jelent. Ez a concerto jutott el aztán a francia, angol és német nyelvbe és honosodott meg a magyarban koncert alakban, és utalt a zenészek együttműködése mellett a szólamok, akkordok összhangjára is.
Az egész tehát csak egy rosszul sikerült magyarítás, és szó sincs itt a hangszerek és zenészek egymással folytatott nemes versengéséről, amely tévhit mind a hangverseny, mind az úgynevezett versenyművek – a barokk korban népszerűvé vált, egy-egy szólóhangszert vagy hangszercsoportot középpontba állító zenei kompozíciók, olaszul concertók – kapcsán is elterjedt.
A versenyműveket (ezeket mi “Vivaldi-fuvolaverseny”-ként, “Bach-zongoraverseny”-ként, “Csajkovszkij-hegedűverseny”-ként emlegetjük) más nyelvekben mindenütt – a műfaj eredeti nevén – concertónak hívják, és milyen jól teszik. Legalább a zenében hadd legyen egy kis tiszta öröm mindenféle versengés nélkül!
Bár a hangverseny szó például még mindig jobb, mint a koncert első magyarítási kísérlete 1787-ből. Leírjuk, mi volt az?
Jó, leírjuk. Muzsik-összzöngösdi!
Brrr.
