Korai őseink sokáig csak azután juthattak hozzá a tápláló állati tetemekhez, ha a nagyragadozók már jóllaktak. Mintegy 1,5 millió éve azonban valami megváltozott: már az oroszlánnak kellett várnia az emberre.
nyelvészet
Jellegzetes szókészlet, tegezés, felszólítás és sugallt jelentések jellemzik az álhíreket. Azonosításukhoz telefonos alkalmazást, böngészőbővítményt és mesterséges intelligencia alapú szoftvert is készítettek szegedi kutatók.
Minden közlés mögött van egy szándék, ami sokszor rejtve marad. Ezek feltárásában (is) segíthet a tudomány, akár csak a puszta nyelvi elemek vizsgálatával.
Bár a beszéd sebessége személyenként eltérő, van objektív módja az összehasonlításnak.
Az írás ritka példája lehet egy több mint 5000 évvel ezelőtt Európában beszélt ősi nyelvnek.
A könnyű warlpiri nevű nyelv az ausztráliai őslakosok körében jelent meg.
Az Amerikában dolgozó Révész Péter egy állítólagos 3. századi feliratot elemzett, tanulmányát azonban erős fenntartásokkal kell kezelni.
A kálašmait a mai Törökország területén, a Hettita Birodalomban használták több ezer éve.
A kutatók egy mára kihalt nyelven íródott szöveg segítségével dekódolták az írásjeleket.
Főigazgatóként erősíti márciustól az intézményt.
Megfejthették Pánini gondolatmenetét.
Egy újságíró leírta, azóta a többség így használja a hasonlatot a közbeszédben. De melyik a helyes, a kamra vagy a spájz, a dicsekedik jobb-e a dicseksziknél, és hogyan kell írni a lájk szót? A magyar nyelv állapotáról beszélgettünk Prószéky Gáborral, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával és Ludányi Zsófiával, a Nyelvhasználati és Nyelvi Tanácsadási Kutatócsoport vezetőjével.
A 90 éves nyelvészt sem kímélték a Magyar Nyelvőr folyóirat irányításáért folytatott nyelvészeti belharcban: néhány nappal ezelőtt felmentették a szerkesztőbizottsági tagsága alól, előzőleg pedig a lap felelős szerkesztőjét is leváltották.
Bő száz éve még így hangzott: „Huj, huj, hajrá!”, amiből a „huj, huj” eredetileg honfoglaló őseink csatakiáltása volt, és nem kizárt, hogy farkasüvöltést imitált.
Szép és hatásos szót vezetett be a köznyelvbe a miniszterelnök, ám a választásokig nem biztos, hogy kitart az energiája. De van megoldás!
Hogy a koronavírus-járvány idején a szókincsünkbe beépülő új szavak tartósan a nyelv részévé válnak-e, vagy a krízis lecsengésével kikopnak onnan, idővel kiderül. A történelmi tapasztalatok mindkettőre nyújtanak példát.
Feloldható-e a szembenállás a magyarok türk eredettudata és finnugor nyelvrokonsága között? És vajon milyen mélyen formálja a járvány vagy a kormánypropaganda a mindennapi beszédünket? Interjú.
A nyelvi elemzés szerint a migránsokat egyértelműen lecserélte a miniszterelnök.
Ezt a béemvélevest még egy elsőáldozó se enné meg! – hangozhatott el húsz éve a magyar börtönökben. Egy nyelvész közel egy évtizedet töltött a börtönyelv feltérképezésével, kutatása eredményét pedig könyvként is kiadta.
A történelmi pillanatról egyik kollégája töltött fel egy képet a közösségi oldalára.
Egy friss kutatás rávilágított, hogy a fogaink fejlődése okozta a hangok kiejtésének lehetőségét.
Az álhírekről adhatnak fontos infókat.
Megszületett a tudományos magyarázat a gimnazista trágár mondataira.
2017 antiszava a plázatelepjáró lett.
