Magyarország és Ausztria történelme szorosan összefonódik, elég Hunyadi Mátyás bécsi sikerére, az oszmánok elleni közös küzdelmekre, a Rákóczi-felkelésre, az 1848–1849-es szabadságharcra, a kiegyezésre vagy éppen az első világháború körüli időkre gondolni. A közös múlt nyomai ma is tetten érhetők: a két főváros építészetileg és strukturálisan nagyon hasonló, a 19. század második felében, a dualizmus korában Bécs modellként szolgált Pest és Buda, majd az egyesített Budapest számára.
A közel megegyező adottságok ugyanakkor napjainkban egymással rokonságot mutató problémákat eredményeznek, a két városnak többek között nagyon hasonló közlekedési és energetikai gondokkal, illetve fokozatosan növekvő népességgel és forgalommal kell megküzdenie. Csakhogy Bécs egyelőre sokkal aktívabban és hatékonyabban próbál megfelelni a kihívásoknak.
140 éves házak élednek újjá
A bécsi Geblergasse első ránézésre nem tűnik különösebben érdekesnek, a 19. század végéig ugyanakkor az egyik részén még méretes fal húzódott, kijelölve Bécs határát. Miután 1892-ben a mai utcát is magába foglaló Hernalst kialakították, korábbi területeket olvasztva be a fővárosba, a falat elbontották. A mostani XVII. kerületben fekvő Geblergasse külsőre nem sokban tér el Bécs más utcáitól, ám homlokzatai mögött különleges program zajlik.
A helyi, 1860-as és 1870-es években emelt épületek rokonságot mutatnak Budapest sok korabeli házával: a lakásegységek kicsik, szoba-konyhások (Zimmer, Küche), esetleg egy plusz helyiség (Kabinett) tartozik hozzájuk, a korabeli lakók közös vizesblokkot használtak. A többemeletes építmények egy-egy kisebb vagy nagyobb kertet ölelnek körbe.
Johannes Zeiningernek – szintén építészmérnök feleségével, Angelikával közösen – magának is van ingatlana az egyik társasházban, a 11. szám alatt. Szívén viseli közössége sorsát, szaktudásának köszönhetően pedig tevékenyen részt is tud venni a helyi problémák orvoslásában.
Mi azt mondjuk, hogy nem renováljuk, hanem restrukturáljuk a régi épületeinket
– nyilatkozta Johannes Zeininger az Európa Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága által szervezett sajtóúton. A rendezvényen a 24.hu is részt vett.
Zeiningerék évek óta dolgoznak a Geblergasse épületeinek vizsgálatán, a különböző házak tulajdonságainak és a lakosság szükségleteinek felmérésén. 2020-ban és 2021-ben a 11. és a 13. szám alatt álló építmények átfogó felújításon estek át, az osztrák kormány Éghajlat- és Energiaügyi Alapjának támogatásával megvalósuló Smart Block II projekt olyannyira jól sikerült, hogy elnyerte az első díjat a 35. Bécsi Városrehabilitációs Versenyen. A hosszabb távú tervek között szerepel a várostömb teljes felújítása.
Mintha nem is Bécs belvárosában járnánk
„Alapjaiban szükséges megváltoztatnunk a szokásainkat, gondolkodásunkat. Nem új épületeket kell felhúzni, hanem a meglévő várost kell a 21. század körülményeire igazítani” – vélekedik Johannes Zeininger. Hozzátette, a Zimmer, Küche, Kabinett egyik nagy előnye napjainkban, hogy az egykori kis lakások külön egységeket alkotnak, amelyeket a modern igényeknek megfelelően lehet egybenyitni, alakítani. A Smart Block II persze ennél jóval többről szól.
A restrukturálás jószerivel mindenre kiterjedt, nyitott, közös, zöld tereket, szélesebb erkélyeket, teraszokat, árkádokat alakítottak ki, a tetőszinten újabb lakóegységeket hoztak létre, de liftet és új közösségi építményeket is telepítettek, és persze a nyílászárókat is lecserélték. A Geblergasse 11. kapuján átlépve, a belső udvarba lépve mintha nem is Bécs belterületén, hanem valamely mediterrán városban lennénk. A környezet nyugodt, a lakások előtt fügebokrok állnak, a fák között szorgos énekesmadarak repdesnek.
Ami a klímaváltozás és az energiaválság árnyékában még érdekesebb lehet: a társasház számára alternatív, zéró szén-dioxid kibocsátású energiarendszert építettek ki, a kétmilliós beruházáshoz kapott támogatás feltételeként a helyiek nem ingyen, ám a korábbinál olcsóbban jutnak energiához. Nem túlzás azt állítani, hogy a program a lakossági energiatárolás globális kirakatprojektjévé nőtte ki magát.
A földben tárolnak energiát
Az épülethez hibrid, napenergiával működő rendszer tartozik, amely napkollektorként hőt, fotovoltaikus panelként áramot biztosít. Napelemek nemcsak a tetőn, hanem az egyik nyitott lépcsőház oldalán is helyet kaptak.
A nyáron a hibrid rendszerrel megtermelt energiát és a hűtésből származó hulladékhőt a talajban raktározzák el, ehhez összesen 18 leviteli helyen, nagyjából 110–120 méteres mélységig kellett lefúrni. A felhozatalt, a hő áramoltatását hőszivattyú végzi.
Az energiahálózat csőrendszerének köszönhetően télen a földből felhozott hő segítségével tudják fűteni az otthonok padlóját, kellemes környezetet teremtve. Ugyanez a rendszer azonban a nyári melegben is segítséget jelent, mivel a hidegebb, 20 Celsius-fokos víz áramoltatásával hűteni is tud.
A megoldásnak köszönhetően a ház fenntartható módon működik, miközben a hálózatról nem feltétlenül szükséges áramot vételeznie. Mivel a geotermikus infrastruktúra bővíthető, a rendszerhez utóbb a környék más épületei is csatlakozhatnak.
A helyi házakra egyébként vonatkoznak az osztrák bérleti törvények, amelyek többek között a maximum bérleti díjat is lefektetik. A szabályzás alapján négyzetméterenként átszámítva mintegy 2500–2900 forintért adhatók bérbe az ingatlanok.
A parlamenttől a pékségig
Nem a Geblergassében zajló projekt az egyetlen törekvés, amellyel Bécs energiahatékonyságát igyekeznek fokozni. Az osztrák főváros 2040-re akar klímasemlegessé válni, ehhez pedig nem elég az alternatív források használata, az is kell, hogy az energiát átgondoltabban, ügyesebben, pazarlás nélkül hasznosítsák.
A korszerűsítés folyamata nem korlátozódik házakra, lakásokra. A szintén 19. századi eredetű osztrák parlament 2018-ban megindult és 2022 őszén lezárult felújítása során például kiemelt szempont volt, hogy a hatalmas épület az örökségvédelmi követelményeket is szem előtt tartva biztonságosabb, nagyobb és hozzáférhetőbb legyen, energiahatékonyabban és környezetbarátabb módon működjön tovább. Bár a parlament területe jelentősen nőtt, az energiafogyasztása közel ugyanannyi maradt, mint korábban, köszönhetően a hőszigetelésnek, a távhő és a zöld áram használatának, valamint a járműflotta megreformálásának.
A város túlsó részén két épületkomplexum között jött létre energiahatékony szövetség. A Brünner Straßén található gigantikus adatközpont és a Floridsdorf Klinika meglehetősen közel, néhány száz méterre fekszik egymáshoz, a Wien Energie az eltérő igényeket és a kis távolságot kihasználva tudott itt egy okos hálózatot kialakítani.
A kórháznak télen fűtésre, a mintegy 120 ezer szervernek pedig állandó hűtésre van szüksége – utóbbi folyamat rengeteg hulladékhő kibocsátásával jár. A két építményt egy olyan csőhálózattal kötötték össze, melynek szívében hőszivattyúk dolgoznak. A rendszer az Interxion adatközpontjának energiáját a hőszivattyúkhoz juttatja, azok melegítik a klinikát, a hideg víz pedig utóbb a szerverfarmba visszaáramolva hűt.
Az energiahatékonyság a magánszektorban is egyre inkább előtérbe kerül. A hazánkban is működő Salesianer ipari textilkölcsönző és -tisztító többek között a fuvarok intelligens megtervezésével mérsékli a fogyasztását, a legendás pékségfranchise, az Anker új, lichtenwörthi központja pedig 30 százalékkal hatékonyabb az előzőnél, részben az új, termoolajjal működő kemencéknek hála.
Nem fenékig tejfel
Bécs fenntarthatósági projektjeivel máskor is foglalkoztunk már, korábbi cikkünkben többek között a város különleges távhűtési rendszeréről, átalakuló közlekedéséről és körforgásáról írtunk. Az osztrák főváros nemcsak regionális szinten, hanem világviszonylatban is élen jár a zöldítésben, élhetőségben.
A helyi megközelítés lényegi eleme, hogy a klíma- és környezetvédelmi szempontok a lakosság jólétét és gazdasági kilátásait is támogassák, a korszerűsítés pedig Magyarországról nézve már-már érthetetlen módon, társadalmi egyeztetés révén, demokratikusan zajlik. A zöld technológiák terjedését különböző ösztönzőkkel és a hagyományos módszerekhez viszonyítva is igen hatékony alternatívákkal serkentik.
Persze Ausztriában sem minden fenékig tejfel, sokszor épp a demokratikus folyamatok vagy éppen az ország tartományi alapú működése lassítja az átállást. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy az emberek – meglepő módon – nem minden esetben gondolkoznak a pénztárcájukkal.
Jelenleg Bécsben a fűtés korszerűsítése jelenti a legnagyobb kihívást, a város távfűtési rendszere, amely a világon a legnagyobb, 70 százalékban gázzal működik.
Érdekes, de sok lakost még gazdasági érvekkel sem lehet rávenni, hogy felhagyjon a gázfűtéssel, cserélje le a régi kazánját. Úgy tűnik, többeknek a változással van alapvetően baja
– mondta Michael Cerveny, a Szövetségi Környezeti Ügynökség energetikai és gazdasági osztályának korábbi vezetője, a Bécsi Klímatanács szervezője.
Cerveny a 2040-es bécsi éghajlati ütemterv és az Okosváros klímastratégia társszerzőjeként mélyrehatóan ismeri Bécs, mint főváros és tartomány problémáit, potenciális megoldásait. Ami a fűtést illeti, a szakember szerint Bécs Magyarország nagy részéhez hasonlóan remek geotermális adottságokkal büszkélkedhet, akár az energiamix 20–25 százalékát is adhatná a föld. Emellett hatalmas hőszivattyúk, valamint többek között hidrogén segíthetne a távhűtés megreformálásában.
Tesznek a semlegességért
Nem Bécs a világ egyetlen nagyvárosa, amely évtizedeken belül el akarja érni a nettó zéró kibocsátást, a település ugyanakkor abból a szempontból mindenképp kiemelkedik a mezőnyből, hogy konkrét, szilárd stratégiák, programok és beruházások mentén határozottan halad is a 2040-es cél felé. A siker persze nem borítékolható, az ipar kizöldítése például egészen óriási feladatnak ígérkezik.
A bécsi törekvések összhangban vannak az EU-s tervekkel. Az Európai Green Deal és a 2021-es európai klímatörvény értelmében 2030-ra 55 százalékra kell csökkenteni az Európai Unió kibocsátását, 2050-re pedig a klímasemlegességet is el kell érni. Ehhez az energiahatékonyság fokozására is szükség lesz, a korszerűsítés iránti igényt pedig az ukrajnai invázió, az orosz fosszilisoktól való függetlenedési vágy és az elszálló árak csak erősítették.
A célokat támogatandó idén október 10-én lépett életbe a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv. A szöveg alapján 2030-ig 11,7 százalékkal szükséges mérsékelni az Európai Unió energiafogyasztását a 2020-as referencia-forgatókönyvhöz képest, és minden tagállamnak meg kell majd fogalmaznia a vonatkozó hozzájárulását.
Be kell látni, az energiahatékonyság javítása nem valamiféle zöld vagy uniós dili, hanem többek között a lakosság egészségét, biztonságát és gazdasági érdekeit is nagyban szolgálja.
