Tudomány

Ez volt a magyar honvédség első győzelme

Franz Xaver Zalder: Pákozdi csata
Franz Xaver Zalder: Pákozdi csata

A magyar szabadságharc első ütközete 175 éve, 1848. szeptember 29-én Pákozdnál zajlott le a magyar honvédhadsereg és a Jellasics horvát bán vezette osztrák sereg között – írja az MTI.

Magyarországra támad a horvát bán

1848 szeptemberében nyilvánvaló lett, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a márciusban megalakult független magyar felelős kormányt, és miniszteri ellenjegyzés nélkül intézkedik. V. Ferdinánd király így helyezte vissza szeptember 4-én a nyáron felfüggesztett Jellasicsot báni méltóságába, méltányolva a Habsburg-dinasztia és a monarchia iránti hűségét.

Jellasics ezután szeptember 11-én hadjáratot indított Magyarország ellen. A támadás véget vetett az egyezkedés reményének, a magyar kormány másnap népfölkelést hirdetett a nemzet szabadságának védelmére. A horvát bán mintegy 50 ezer fős serege a Dráván átkelve két oszlopban a Balatontól délre tört előre, majd szeptember 25-én egyesült a magyarok által kiürített Székesfehérváron, folytatva lassú előrenyomulását Buda felé.

Harcba száll a magyar hadsereg

A szeptember 28-án a sereghez érkező Batthyány Lajos miniszterelnöknek volt köszönhető, hogy a haditanács végül úgy döntött: a magyar sereg nem folytatja tovább a visszavonulást, ha megtámadják őket, vállalják az ütközetet.

Jellasics szeptember 29-én indított támadást a több mint 17 ezer fős magyar sereg ellen, bízva erőfölényében. A császáriak ismételt rohamait azonban sorra visszaverték a honvédek és az önkéntes nemzetőrök. Jellasics fél 12 tájban indította a főerőit, mintegy 20 ezer katonát, de a támadás összeomlott a többnyire frissen kiképzett magyar egységek tüzében. A kudarc láttán a bán elrendelte a visszavonulást.

A csata tehát magyar győzelemmel végződött. A bán alig száz főt vesztett, a magyaroknál hét halott és pár tucat sebesült volt, a győzelemnek mégis jelentős katonai következménye volt: Jellasics letett a hadjárat folytatásáról, és kivonult az országból.

A pákozdi csata, a magyar szabadságharc első ütközete jelképpé vált, hiszen az új nemzeti honvédsereg sikeresen megvédte a fővárost és a forradalmat. A győzelemmel ugyanakkor a béke reménye végleg elveszett: megkezdődött a szabadságharc, amely során a Habsburgoknak egy év után, orosz segítséggel sikerült eltiporniuk a magyar függetlenség ügyét.

Kapcsolódó
Gyilkos dilemma Pákozdnál: a hazát, vagy a királyt áruljam el?
Az utókorban rendre felmerül, ha honvédeink Jellasicsot űzve Bécsig mennek 1848-ban, talán átírhatták volna a történelmet. Utánajártunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik