24.hu
Tech koronavírus

Veréssel, erőszakkal fenyegetik a magyar tudósokat a járvány miatt

A koronavírus-járvány és a közösségi média furcsa kapcsolódása azt hozta el, hogy ma már kutatók, elismert tudósok is halálos fenyegetéseket kapnak egészen egyszerűen azért, mert végzik a munkájukat, és megszólalnak vele kapcsolatban. Beszélgettünk néhányukkal az őket érő zaklatások kapcsán.

Gyakran házhoz megyek a pofonért a cikkeimmel, nem történt ez másként egy nagyon megosztó, eddig hatástalannak tűnő koronavírus elleni gyógyszerről szóló téma esetében sem. Szakértőket kerestem hozzá, akik tudnak nekem segíteni, és többen vállalták is a felkérést – az egyik neves magyar kutató azonban azt mondta, háttérinformációval szívesen segít, de ne említsük meg a nevét a cikkben, mert korábbi nyilatkozatai miatt olyan durva fenyegetéseket kapott, hogy a témában inkább nem szerepelne többet beazonosíthatóan a sajtóban. Értettem, miről beszél – bizonyos témákban én is rendre kapok vállalhatatlan stílusban írt kommenteket, üzeneteket –, mégis borzasztó csalódott voltam: tényleg odáig jutottunk, hogy elismert szakértők nem mernek névvel megszólalni, akkora hadjárat folyik ellenük, még akkor is, ha csak a munkájukról beszélnek?

Viszonylag hamar kiderült – ahogy arra számítani is lehetett –, hogy a jelenség nem kizárólag hazai: a Nature kérdezett meg a témában több mint 300, főként amerikai, német és brit kutatót, és kiderült: a feléjük áradó gyűlölethullám példátlan. Mindegyiküknek komoly tapasztalatuk volt a gyűlölködéssel, 15 százalékuk halálos fenyegetéseket is kapott, kétharmaduk abszolút negatív élményekről számolt be, és 22 százalékuk kapott olyan fenyegetést, ami bántalmazásra vagy szexuális erőszakra irányult. 6 kutatót fizikailag bántalmaztak a való életben is.

Homeopátia, kínai orvoslás, gyógynövények

A tudósok zaklatása nem új jelenség, és nem is köthető kizárólag a járványhoz: a koronavírus előtt is voltak már olyan megosztó témák, amelyekkel kapcsolatban érkeztek hasonló „véleménynyilvánítások”. Vonzzák az ilyen üzeneteket és kommenteket a klímaváltozással, más vakcinákkal, és az amerikai fegyveres erőszakkal kapcsolatos megnyilvánulások – írja a Nature. De hasonló indulatokat váltanak ki az alternatív orvoslással foglalkozó írások, nyilatkozatok is. „Azóta kapok ilyen típusú üzeneteket, amióta elkezdtem az alternatív orvoslással kapcsolatos témákról publikálni. Az Indexen megjelent „Homeopátia – a nagy átverés” című írásom óriási visszhangot váltott ki. Minden lehetséges csatornán ömlött a gúny, a gyűlölet és a fenyegetés” – mondta a 24.hu-nak Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője, aki közösségi oldalán sem rejti véka alá, mennyi támadó üzenetet kap. „A kínai orvoslás és egyéb ilyen témájú írásaim már valamivel mérsékeltebb hatást váltottak ki, de kaptam itt is hideget. A gyógynövényekkel kapcsolatos írásaim okoztak még egy-egy gyűlölet-cunamit.”

Hasonlóról számolnak be a Vakcinainfó – Az orvos válaszol Facebook-csoport szakemberei is: ugyan a pandémia felerősítette az ilyen támadásokat, korábban is találkoztak hasonlókkal szép számmal. „Egy sürgősségi osztályon azért korábban is gyakran fenyegetőztek, becsméreltek az emberek, ott időnként a biztonsági őr segítségét is igénybe kell venni” – mondták el a 24.hu-nak. A Facebook-csoport különböző szakorvosokat tömörít egy helyre, akik szabadidejükben, önkéntesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül válaszolnak az emberek kérdéseire a koronavírusról, vakcinákról, sőt, időnként ezektől teljesen független problémákról is. A cikk írásakor a csoport 51 ezer tagot számlál, és olyan meghatározó lett a közösségi médiában, hogy az RTL Klub „Az év embere” díjra is jelölte a csapatot.

„A jelenlegi helyzetben az a nyomasztóbb, hogy

szinte a csapból is az folyik már, hogy az orvosok le vannak fizetve, és ezért gyilkolják az embereket a vakcinákkal,

amik egyébként a nagyhatalmak eszközei a népirtásra. Elkeserítő, hogy ilyeneket feltételeznek rólunk.”

Vasvári Tamás / MTI Egy férfi megkapja a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik, emlékeztető adagját a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2022. január 3-án.

„A csoportban végzett munkánk során kétféle zaklatással találkozunk. Egyrészt vannak, akik egyszerűen türelmetlenek, nem bírják kivárni, amíg a kérdésük sorra kerül a csoportban, ezért privát üzenetekkel bombázzák a válaszadó orvosokat. Mivel a tanácsadás a csoportban teljesen önkéntes, a szabadidőnkben, munkánk mellett végezzük, ezért ezt is zaklatásként éljük meg. A másik típus, aki oltásellenesként van jelen a csoportban, és akár bejegyzés, akár privát üzenet formájában próbál bennünket megtéríteni.

Ennek a szelídebb formája, amikor oltásellenes videókat, írásokat küldenek, de sajnos kaptunk már kifejezetten fenyegető hangvételű üzenetet is. Lelkileg nyilván sokkal megterhelőbb ez a típusú zaklatás. Sajnos a járvány alatt a család és közeli barátok is zaklatnak bennünket konteós videókkal, ami még nagyobb teher, mint amikor idegenektől jön” – fejtették ki az orvosok. A csoport adminisztrátorai egyébként egyszerűen oldják meg az ilyen kommentek és üzenetek problémáját: azonnal törlik és tiltják a csoportból a zaklatókat.

„A legdurvábbak a fenyegetések” – mondta Boldogkői Zsolt. „Ezek elhangozhatnak személyesen az illetőtől konkrétan nekem szólóan, vagy a másik véglet az, hogy a nép nevében szóló engem és hasonszőrű társaimat fenyeget meg. Nagyon gyakori a durva trágárság és a gúny. Bizonyos hibáimat felnagyítják, más hibákat kreálnak. Valaki kitalálja ezeket, majd végig söpör a kommentelők népén. Ugyanazt a szöveget kapom százszoros replikában, visszatérően. Egy ilyen például a »salátabiológus« kifejezés, vagy hogy háromszor kellett felvételiznem az orvosira, és azt is 10 év alatt végeztem el, annyira hülye vagyok – mondják ezt az élet iskolájában végzettek. A hiteltelenítés különböző formái nagyon elterjedtek. Ha ugyanis nem vagyok kompetens a témában, akkor már csak a lefizetett státusz maradhatna, hogy az illetőnek ne kelljen szembesülnie azzal, hogy a nézeteinek hamis alapjai vannak.”

Falyuna Nóra nyelvész, áltudományos tartalmakat, és azokhoz kapcsolódó összeesküvés-elméleteket kutató tudománykommunikációs szakértő arról beszél: az áltudományos tartalmak szókészlete sok szempontból állandó. A „birkák vagytok”, az „ébredjetek”, az, hogy „felprogramoznak minket” nem a covid-járvány szülöttjei. Ez azt is mutatja, hogy az áltudományos összeesküvés-elméletek összefonódnak, utalnak egymásra, egymás érvelési alapjaivá vagy egymás következtetésévé válnak.

Az internetes komment- és üzenetkultúrát változékonysága és tűnékenysége miatt nagyon nehéz kutatni. Profilokat, oldalakat, egész csoportokat törölhet egyik napról a másikra a Facebook, korábban óriási követőbázissal rendelkező Twitter-profilok és Youtube-csatornák tűnhetnek el. Ráadásul nagyon nehéz meghatározni azt is, hogy egy trollkommentelőnek mi az egzakt meghatározása. Ennek ellenére azért sejteni lehet, mik a célok és indíttatások az ilyen írások mögött.

Bűnbakot keresünk

„Én azt mondanám, hogy ennek egy része a merő indulatelvezetés” – mondta Krekó Péter szociálpszichológus, dezinformáció-szakértő, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense, aki maga is kapott már számos fenyegető üzenetet az oltásszkeptikusokról tett nyilatkozatai miatt. „Frusztráció éri az embereket, korlátozzák a mozgásukat, a szabadságukat, sokan elvesztették az állásukat. Ezekből fakadnak feszültségek a társadalomban, még ha nem is mindig azok artikulálják őket, akik személyesen érintettek. Aztán ott van a bűnbakképzés egy modern értelmezése, ami kimondja, hogy az emberek a bűnbakokat már nem aszerint választják, hogy kik azok, akik náluk alacsonyabb társadalmi státuszúak, vagy könnyű célpontok, hanem azokat nevezik ki annak, akikkel szemben félelmek fogalmazódnak meg, olyannak látják őket, akik veszélyeztetik az egyén vagy csoport érdekét.”

Bűnbak lehet például egy kutató, egy politikus, vagy bárki, akit az adott kommentelő, üzenetküldő magasabb kompetenciával rendelkezőnek tekint, és ezért tart tőle. „Konkrét esetre lefordítva ezek a koronavírus témában nyilatkozó szakértők, akik szem előtt vannak, és akikben az emberek a személyes szabadságuk korlátozását látják. Bizarr dolog ez, hogy nem a vírust tartják a nyomorúságuk okának, hanem azokat, akik a vírus kapcsán például a lezárások, az oltás vagy a maszkhasználat mellett érvelnek.”

Kapcsolódó

„A koronavírussal kapcsolatban sokat hallani az infodémia kifejezést, ami a pandémia melléktermékeként jelent meg, és azt jelenti, hogy a vírussal kapcsolatban elérhető információ mennyisége óriási mértékben megnőtt” – mondta Falyuna Nóra. Ez a rengeteg információ nemcsak összezavarja az embereket, és ellenállást vált ki bennük a témával kapcsolatban, de a dezinformációnak is utat ad. Ráadásul

az internetes felületeken az emberek egymást tudják hergelni, igazolni, vagy egymásnak tudnak látszólagos bizonyítékokat szolgáltatni.

„A közösségi média sokat ronthat a helyzeten, a segítségével hamar és egyszerűen eljutnak hozzánk ezek az üzenetek. Régen valakinek el kellett mennie a postára feladni a levelet, vagy egyszerűen csak kiabált a tévének. Ez a közösségi média kevésbé előnyös oldala” – mondta Krekó Péter.

Bielik István / 24.hu Krekó Péter

„A férfiak leírják, hogy hülye vagyok, de egy körre elvinnének.”

Falyuna Nóra szerint a zaklató kommentelők, posztolók és üzenetküldők célja attól függ, éppen mit szeretnének elérni. Neki éppen az egyik legnagyobb vírustagadó közösségimédia-szereplővel gyűlt meg a baja, aki egy oltásellenesekkel kapcsolatos cikke után nyilvános posztban támadta be. „Arról beszéltem, hogy miért kezdik el őt támogatni az emberek, miért állnak be mögé, veszik a termékeit. De azt mondtam: nem szabad úgy hozzáállni, hogy az emberek ostobák és a tudatlanság szüli csak ezeket a meggyőződéseket. Számomra ez volt a meglepő, hogy az empatikus hozzáállás ellenére is így reagáltak.”

Az ismert járványtagadó nemcsak az interjút tette ki, hanem Falyuna Nóra profilképét is megosztotta, és ellene hergelte a követőit. A nyelvezetből is egyértelmű a cél: a szakember hiteltelenítése, felbujtás arra, hogy lejárassák a kommentekben. „Van különbség egyébként abban, hogy férfi és nő kolléga milyen üzeneteket kap, mi tematizálja a kommenteket. Az én esetemben nem feltétlenül abba kötnek bele, amit mondtam, nem a végzettségemet vagy a szakmai hozzáértésemet kritizálják, hanem azt, ahogy kinézek, és magában azt, hogy nő vagyok. Az illető a posztban is Gizikének hív, tehát még nevem sincsen, ráadásul egy becéző névalakot kapok. Ez abszolút tudatos kommunikáció volt a részéről. A legijesztőbb pedig az egészben az, hogy a női kommentelők sokkal agresszívabbak voltak, mint a férfiak, a külsőm minden pontjába belekötöttek: milyen a hajam, a megosztott képemen a felsőm mennyire kivágott, ebből arra következtetnek, hogy én nem a szaktudásom miatt kerültem abba a pozícióba, amiben vagyok, hanem mert valakivel összemelegedtem. Aztán rakják a padlizsán emojikat, a férfiak meg leírják, hogy hülye vagyok, de egy körre elvinnének.”

A poszt alatt a szexizmus válogatott formái jelennek meg, és ezek még csak azok a kommentek, amelyek nyilvánosan látszanak.

A fenyegető üzenetek, amelyeket külön küldtek nekem, szintén szexuális erőszakra utalnak.

„A nyilvánosan megszólaló nők ezeket is kapják, jól látszik az a stratégia, amivel megpróbálnak megfélemlíteni minket. Megjegyzem, hogy eddigi médiaszerepléseim során még a pozitív visszajelzések is olyanok, hogy én vagyok a legszexibb nyelvész, akit eddig láttak. Nem tudom, hogy ennek mi köze van a szakmai megítélésemhez.”

Az agresszív trollok nem szelídíthetők

Krekó Péter szerint a társadalom cinikus lett a médiában szereplőkkel szemben, sokan úgy gondolják, hogy aki vállalja a szereplést, annak a kritikát is kell. „Itt viszont nem egyszerű véleménynyilvánításról van szó. Ahhoz nyilván mindenkinek joga van, és egy egészséges társadalmi közéletben van egy fejlett vitakultúra, de ez itt nem az. Ez személyeskedés, halálos fenyegetés, szexuális zaklatás, itt a közbeszéd mocskáról van szó” – mondta a szakértő. Persze az online fenyegetéseket ritkán követi tettlegesség is, a közösségi média ad egyfajta biztonságot, személytelenséget – Krekó Péter azonban arra figyelmeztet, hogy nem érdemes elbagatellizálni a helyzetet. „Mi van, ha éppen pont beakad valaki egy olyan embernek, aki mentálisan instabil, és tényleg eljut odáig, hogy fizikai erőszak legyen belőle? Volt már olyan például, hogy maszkviselés miatt támadtak meg egy embert a villamoson.”

Valamilyen szinten nyomon követhető, hogy milyen faktorok juttatják el a közbeszédet az ilyen lealjasodásig – annak ellenére, hogy nyilvánvalóan semmi nem indokolja az ilyen fenyegetéseket és zaklatásokat, nem segít a társadalomban jelentkező feszültségen a rossz tudománykommunikáció, az átpolitizált pandémia vagy a tudósok elitista szerepe. Krekó Péter szerint a koronavírus a politikához hasonlóan polarizálja a társadalmat, ez pedig magával hozza, hogy a feszültségek kiélesednek.

„Át kellene alakítani a tudománykommunikációt, hogy az érthetőbbé tegye a tudomány működését. Ha az ember érti, hogy a tudományos tudás hogyan és kik által jön létre, mi a megszerzésének a menete, miért megbízható ez a tudástípus, akkor sokkal jobban, sokkal erősebben tud kapcsolódni a tudomány világához, jobban érti, miért lehet benne megbízni, és arra is tud reflektálni, hogy milyen az, amikor a kuruzslók át akarják őt verni” – mondta Falyuna Nóra. Egyelőre ez azonban még babacipőben jár, és nem segítenek a helyzeten a médiában sokat szereplő orvosok és kutatók sokszor egymásnak, néha saját maguknak is ellentmondó nyilatkozatai. Ennek a problémájáról ebben a cikkünkben írtunk.

Kapcsolódó
Néha összevissza beszélnek a koronavírusról a szakértők, mégis mindig igazat mondanak
Túl sok a politika, túl kevés a tudomány a hazai járványkommunikációban.

„A tudósé egy elitista szerep, és nagyon könnyű az ilyen szerepek betöltői ellen nyilvános indulatokat gerjeszteni, itt valahol erről is van szó. Ez egy ilyen populista érzület: »Nehogy már az orvos meg a kutató mondja meg, hogy mi a helyzet, majd én jobban tudom!« Zajlik egy küzdelem a nyilvánosságban azért, hogy kinek legyen lehetősége véleményt formálni” – teszi hozzá Krekó Péter.

Ezek a fenyegetések egyébként azért is nagyon veszélyesek, mert elbátortalanítják a kutatókat attól, hogy a nyilvánosság előtt szólaljanak meg. Magyarországon így is nagyon nehéz információt szerezni bármilyen koronavírussal kapcsolatos munkáról, még nagyobb sötétségbe kerülnénk, ha a tudósok megfélemlítése működne. Így is sokan vannak azonban, akiket befolyásolnak ezek a kommentek és üzenetek. „Pontosan emiatt van, hogy a válaszoló orvosok között néhányan álnevet használnak” – mondták a Vakcinainfó csoport tagjai. „De mivel orvosi tanulmányaink és a tudományos eredmények folyamatos nyomon követése alapján adjuk válaszainkat, nem érezzük azt, hogy öncenzúrát kellene gyakorolnunk.”

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu A Demonstráció a Normális Életért! címmel meghirdetett esemény a Kossuth téren 2021.06.20-án.

Krekó Péter szerint a fenyegetőkkel nem érdemes foglalkozni, hiszen leginkább ez a céljuk: felhívni magukra a figyelmet, és öt perc hírnevet szerezni. „Az elmúlt napokban én is kaptam bőven kedves kommenteket egy szimpózium és egy Telex-cikk nyomán, ahol azért beszéltem erről a témáról. Nyilvánvalóan azok, akik veszik fáradságot és ezeket megírják, azt akarják, hogy aki elolvassa, rosszabbul érezze magát – ennek van egy ilyen agresszív károkozási funkciója. Ezért kell szerintem az ilyen típusú üzeneteknek az olvasásával óvatosan bánni, mert nyilván az a céljuk, hogy az ember ezzel foglalkozzon, és ha ezzel foglalkozik, emiatt ideges és feszült lesz, kevesebbet tud a munkával foglalkozni.”

Boldogkői Zsolt is megpróbált néhány kevésbé érdes nyelven szóló kommentelővel szót érteni. „A stílust sikerült megváltoztatnom, az eszmei tartalmat nem. Az agresszív trollok nem szelídíthetők, neki elemük a gúny, a durvaság és a fenyegetés.”

A techcégek kezéből kicsúszott az irányítás

A szakértők egyetértenek abban, hogy a közösségi média erőteljesebb szabályozására nagyon szükség lenne ahhoz, hogy ez a fajta zaklatás enyhüljön – ehhez azonban túl sok reményt nem érdemes fűzni, hiszen ezeknek a platformoknak az ilyen tartalmak elérést, megosztást, forgalmat generálnak. „Sajnos, a kontroll kicsúszott mind a techcégek, mind az igazságszolgáltatás kezéből. Túl nagy lett a büntethető tömeg” – fejtette ki Boldogkői Zsolt. „Egy feljelentés megoldhat egy konkrét problémát, de csak egy csepp a tengerben. Ráadásul, a rendőrségnek nincs kapacitása még a valódi személyazonossággal regisztrálóknak a felkutatására sem. Szerintem IP-cím alapján kellene tiltani. A mesterséges intelligenciát pedig személyesen ellenőrizni, mert gyakran a sértettet tiltják le, nem a sértőt, mint ahogyan ez velem is előfordult már.”

Fontos lenne még az oktatás, az, hogy az emberek megtanulják a forráskritikát, illetve erősebb tudományos ismereteik legyenek. „Ha az embereknek több egészségügyi ismeretük lenne, nem dőlnének be olyan könnyen az ál- és rémhíreknek, nem követnének különféle konteókat” – mondták a Vakcinainfó orvosai. „Természetesen a zaklatások ellen ez sem jelentene teljes védelmet, és hosszú folyamat lenne. Eddigi tapasztalat egyébként az, hogy jelenleg csak úgy tudjuk kivédeni az ilyen támadásokat, ha nem szólalunk meg COVID-témában, de

az emiatt érzett lelkiismeretfurdalás egyelőre sokkal erősebb lenne, mint az a félelem, amit a zaklatások idéznek elő.

“Mivel a tudományellenesség elsősorban pszichológiai gyökerű, a tudományos ismeretterjesztés útján történő felvilágosításnak igen komoly korlátai vannak” – érvel ezzel szemben Boldogkői Zsolt. „Ezt a problémát csak hosszú távon, az oktatás világszerte új alapokra való helyezésével lehetne megoldani. A lényeglátó a képességet kellene fejleszteni, és azt, hogy felismerjük a saját elfogultságainkat.”

„Arra senki nem készíti fel a tudósokat, hogy ha a nyilvánosság előtt nyilatkoznak, mit fognak megtapasztalni. A megfelelő tudománykommunikációra való felkészülésben vagy felkészítésben ennek is meg kellene jelennie. Mi nem vagyunk közszereplők. Ennek ellenére nem hiszem, hogy az a jó reakció, ha engedünk az online zaklatásnak, és erre válaszként valaki egyszerűen nem nyilatkozik többet” – mondta Falyuna Nóra. „Ezen kívül az, ha folyamatosan azt hangoztatjuk, hogy az emberek hülyék és nem értik a világnak a történéseit, higgyenek vakon bennünk, tudósokban, az nem egy szimpatikus dolog. Hogyan ne idegenedjen el az ember a tudománytól, ha folyamatosan azt kapja az arcába, hogy ő egy hülye laikus? Ezen a stíluson, ezen a hozzáálláson érdemes változtatni.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.