Cseke Csilla / MTI
Tudomány koronavírus

Néha összevissza beszélnek a koronavírusról a szakértők, mégis mindig igazat mondanak

A koronavírus-járvány kitörése óta folyamatában láthatjuk dolgozni a tudományt – ez pedig rengeteg embernek újdonság, hiszen ez a munka soha nem zajlott a nagy nyilvánosság előtt. Az újabb és újabb kutatási eredmények, a magát folyamatosan korrigáló szakma, az orvosok és a kutatók nyilatkozatai még azt is összezavarhatják, aki nem vevő az összeesküvés-elméletekre, csupán informálódni szeretne. Hogyan lehet az, hogy a legnagyobb szakértők is rendre saját maguknak is ellentmondó nyilatkozatokat tesznek?

A koronavírus ellen nem jó a maszk. A koronavírus ellen jó a maszk. A kínai oltás nagyon jó. A kínai oltás 65 év felett mégsem jó. Fogadja el az első oltást, amit felkínálnak. Ha utazni akar, csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltásokat kellett volna elfogadni. Nem kell beoltani a gyerekeket. Most már be kell oltani a gyerekeket is. Az antitestek szintje nem mutatja a védettség szintjét. Az antitestek szintje mégis mutatja, mennyire védett valaki. A koronavírus egy idő után magától eltűnik. A koronavírus velünk marad, és szezonális lesz. Magyarországon nem lesz negyedik hullám. Őszre várható az elhúzódó negyedik hullám itthon.

Ez csak néhány téma, amiben orvosok, virológusok, biológusok, járványszakértők rendszeresen egymásnak, sokszor maguknak is ellentmondó állításokat fogalmaznak meg. Merkely Béla, Szlávik János, Falus András, Lisziewicz Julianna, Rusvai Miklós és társaik, akik mind elismert szakemberek, akár hetente rácáfolnak saját korábbi szavaikra. Jósolnak a maszkhasználatról, a negyedik hullámról, az oltásokról és mindenről, ami a közvéleményt érdekli.

Nem csoda, hogy az átlagember összezavarodik, és az is érthető, ha meginog a bizalma a szakértőkben.

Hogy fordulhat elő, hogy az olyan szaktekintélyek, mint Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, rendszeresen látszólag össze-vissza beszél, és cáfol rá a járvánnyal kapcsolatos korábbi kijelentéseire? És még fontosabb kérdés: hogy lehet az, hogy ennek ellenére a szakértők mindig igazat mondanak?

A koronavírus-járvány furcsa helyzetbe hozta a kutatókat és az orvosokat: a nagy nyilvánosság előtt kell megszólalniuk egy olyan vírusról, amelyről folyamatosan újabb ismereteket szerzünk. Naponta jelennek meg az újabb és újabb tudományos tanulmányok, amelyek eddig csak a szakavatott szemek számára voltak érdekesek, azt átlagembert nem érdekelték. A járvány azonban teljesen más helyzetet hozott.

Koszticsák Szilárd / MTI Szlávik János infektológus főorvos a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyaggal a Dél-pesti Centrumkórházban 2020. december 26-án

A tudomány már csak ilyen

„Két dolog áll ilyenkor egymással szemben: a tudomány természete és az orvosokkal, kutatókkal szemben támasztott elvárások” – mondta el a 24.hu-nak Krekó Péter szociálpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense. „A tudományban az ismeretek soha nem betonbiztosak, nincsenek abszolút igazságok. Ráadásul éppen az az óriási előnye, hogy folyamatosan képes korrigálni önmagát.”

A koronavírus-járvány miatt a tudomány működését folyamatában látjuk – ilyen még soha nem volt, de ez azzal jár, hogy az interneten gyorsan és ellenőrizetlenül terjednek a szakembereknek szánt, szakértelem nélkül könnyen félreértelmezhető információk. Erre rátesz egy lapáttal, hogy az ezeket értelmezni és a köz számára érthetővé tenni azoknak a szakembereknek kellene, akik sokszor az éppen aktuális helyzetből kezdenek el következtetéseket levonni. „A tudomány természetével szemben áll a közvélemény által támasztott elvárás a kutatók felé, hogy mondjanak valami biztosat, nyilatkozzanak, tájékoztassanak és jósoljanak. A közvélemény pedig nem szereti az ellentmondásokat.”

A média és a közvélemény érthető módon szeretné tudni, mi fog történni pár hónap múlva, de ezt lehetetlen egzakt módon megmondani

– ezért kezdenek jósolgatni az elvárások nyomása alatt álló szakértők. Ez a jósolgatás adódhat az éppen aktuális információkból levonható következtetésekből, de saját véleményből is – hiszen, azon túl, hogy az egzakt kutatási eredmények a rendelkezésükre állnak, a szakértőknek is van saját privát véleményük, amit – sajnos – rendszeresen meg is osztanak a nyilvánossággal, annak ellenére, hogy azok sokszor nem tudományos alapokon nyugszanak.

Ha a tudományos gondolkodás természetében benne van a bizonytalanság, akkor úgy gondolom, hogy az egyetlen korrekt válasz sokszor a »nem tudom« lenne

– mondta Krekó Péter. A szociálpszichológiai szakértő szerint az orvosokat és kutatókat beleszorítják őket abba, hogy jósoljanak a jövőre nézve, miközben ennek a nyomásnak nem szabadna engedni.

De miért esnek a legmagasabb szinten dolgozó orvosok és kutatók is abba a hibába, hogy engednek a nyomásnak? Krekó rámutat, hogy korábbi kutatásokban megfigyelték a jelenséget: minél magasabb pozícióban van valaki, annál magabiztosabban szokott „jósolgatni” – és sokszor annál kevésbé helyesek az előrejelzései. A megfigyelést Philip E. Tetlock írja le Szakértő politikai előrejelzés című könyvében, és ugyan politikai szférára állította fel az elméletét, a tudományos pozíciókra is érvényes lehet – a való élet igazolja, hogy a vírussal kapcsolatban is megjelenik a tendencia.

Elég, ha Merkely Béla nyilatkozataira gondolunk: a 24.hu gyűjtése szerint pár hónapja még úgy gondolta, egyáltalán nem is lesz negyedik hullám, újabban pedig már hónapokig tartó kálváriáról beszél. Hogy mi változott a két nyilatkozat között? Eltelt egy kis idő, és láthatóvá vált, hogy Magyarországon nem lesz akkora átoltottság, mint amit azt az első lendület alapján gondolni lehetett. Amikor az egyébként kardiológus rektor gyenge vagy nem is létező negyedik hullámról beszélt, az oltások üteme alapján azt lehetett feltételezni, hogy az ország jó része átoltott lesz, és védettséget szerez a koronavírus ellen. Most már azonban látszik, hogy az első hónapok dinamikája megváltozott, az oltási kedv alábbhagyott, és várhatjuk a negyedik hullámot mi is, hiszen a környező országok közül sokan már szenvednek tőle. Ráadásul időközben dominánssá vált a delta variáns Európában, ezáltal csökkent a vakcinák fertőződés elleni hatásossága.

Balogh Zoltán / MTI Merkely Béla, az egyetem rektora a fővárosi Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika koronavírusos betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 9-én.

Lehetne nyugodtan azt mondani: nem tudom

Attól függetlenül, hogy minden jóslat külön-külön megmagyarázható, egyáltalán nem szerencsés össze-vissza jósolgatni a jövőről. Krekó Péter szerint a közvélemény támasztotta elvárásnak nem kellene mindig megpróbálni megfelelni – és itt kerül képbe a tudománykommunikátorok felelőssége. A szakértőknek nemcsak kommunikálniuk kellene, hanem magyarázniuk is, kiemelve, hogy a tudomány miként működik, és hogy az, amit mondanak, csak a jelenlegi ismereteink szerint állja meg a helyét, a jövőben bármikor változhat.

„Használhatnák például a feltételes módot, hogy mi az, amit várhatunk. Vagy mondhatják azt: »nem tudjuk«. Nem feltétlenül probléma, hogy a tudományos tudásnak az önkorrekciós erejével is találkoznak az emberek, folyamatában látják az állandó változást – csak erre reflektálni kell.”

Krekó hozzáteszi, nem szabad túlságosan általánosítani sem, több, a hazai nyilvánosságban jelen lévő orvos vagy virológus korrekten beszél a bizonytalanságokról is, amikor szükséges.

Nyilvánvaló, hogy ezek a jóslások rövid távon megnyugtatók, de hosszú távon nehéz elképzelni, hogy nem keveredik ellentmondásba miattuk az ember. Ez pedig elbizonytalaníthatja azokat, akik kész válaszokat várnak, és segítheti a vírus- és oltásszkeptikusság előretörését. Hosszú távon az egész igen káros lehet, annak ellenére is, hogy van egy olyan tudományos kánon, amellyel szinte minden hiteles szakértő egyetért: ebben szerepel például a vakcináció szükségessége, a távolságtartás és a maszkhasználat hatékonysága.

Egy korábbi, oltásellenesekkel foglalkozó cikkünkben idéztünk egy kutatást, amely kimutatta: a védekezésben általában leginkább az orvosokra és a tudományos szakértőkre hallgatnak az emberek, és egyelőre nincs adat arról, hogy ez változott-e, vagy sem – de valószínű, hogy az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok nem segítenek a helyzeten.

Kapcsolódó

Magyarországon – és szinte az összes nyugati országban – a vírus és az oltások témája kiemelkedően átpolitizált jelenséggé vált. A politikai döntések beszivárogtak a tudományos szférába is, és nem segít a bizonytalanságon az sem, hogy a járvány elején egyfajta paternalisztikus megvezetést tapasztalhattunk, itthon például a maszkok ügyében.

Krekó szerint „a járvány elején több irányból is az volt a kommunikáció, hogy az emberek ne viseljenek maszkot, az is elhangzott, hogy a maszk még növelheti is a fertőzés kockázatát, a többi között azért, mert az ember többet nyúl miatta az arcához. Pontosan nem tudjuk, hogy ezek az információk téves ismeretekből adódtak-e – hiszen a cseppfertőzéssel terjedő betegségek működését már régóta ismerjük –, illetve mennyi volt a »taktikus megvezetés«, az attól való félelem, hogy a maszkok hiánya pánikot okoz majd a társadalomban. A magyar kormányfő is beszélt már arról, hogy korábban azért nem kérte a kabinet (sőt előfordult, hogy ellenjavallotta), hogy viseljünk maszkot, mert nem volt belőle elég, és amint volt megfelelő mennyiség, már ajánlotta, később pedig kötelezővé is tette a hordásukat. Ilyenkor sokakban merül fel a kérdés, hogy

ha ebben megvezettek minket, akkor mikor mondanak igazat, és mikor nem?

Ez persze általános jelenség volt – lásd a WHO változó ajánlásait a maszkviselés ügyében. Az információk visszatartása, torzítása viszont mindig a bizonytalanságot növeli, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy mikor válunk megint áldozatává az elhallgatásnak.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Túl sok a politika, túl kevés a tudomány

„Alapvető probléma, hogy nincs egységes kormányzati kommunikáció, az intézkedések nagyon esetlegesek, és nem a tudományos konszenzuson alapulnak, hanem azon, hogy Orbán Viktor éppen mit gondol” – mondta a 24.hu-nak Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, orvos.

„A koronavírus esetében egy teljesen új dologgal állunk szemben, nem a szakértők hibája, hogy egymásnak ellentmondó információk kerülnek ki, hiszen a tudomány ilyen, nem baj, ha a kutatók rácáfolnak egymásra. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a be nem vált vagy másképpen megtörténő jóslatok erősen rombolják a megszólaló hitelessége mellett sajnos a tudomány hitelét is. Ezért alapvetően fontos, hogy az egészségügyi közszereplők olyan véleményeket fogalmazzanak meg, amelyeket alá is tudnak támasztani, illetve kellőképpen meg tudnak indokolni. A blöffnek itt nincsen helye, azonban az könnyen előfordulhat, hogy a tudásunk bővülésével más eredménye lesz az eredeti feltételezésünknek.”

A szakértő szerint nem a tudományos szakértőknek, hanem a kormányzati kommunikációnak kellene egységesnek lennie, aminek a tudományos információkon kéne alapulnia – ilyen azonban Magyarországon egyáltalán nincs.

A járvány teljesen átpolitizált, és nem a szakértői tudományos szervezetek javaslataira hallgatva történnek az intézkedések – itthon a miniszterelnök szava a legfontosabb ebben a kérdésben is, ennek azonban nem így kellene lennie.

A járványnak a szakértői nyilatkozatok és azok ellentmondásai szempontjából nagyjából három nagy tanulsága van – mondja Krekó Péter.

  1. Nem szabad félni felfedni azt, hogy ha valaki bizonytalan, nem kell engedni a folyamatos nyomásnak – a szakértőknek nem kell mindig mondaniuk valamit, ha éppen nem tudnak.
  2. Nem érdemes magabiztosan jósolni, ha nagy a tévedés esélye, mert ez a társadalmat is bizalmatlanabbá és szkeptikusabbá teszi, rossz politikai döntésekhez vezet, és a tévesen jósolgató orvosok reputációját is megtépázza.
  3. A paternalisztikus megvezetés és az információk taktikus elhallgatása erősen növeli a bizalmatlanságot a kormánnyal és a szakértőkkel szemben is.

Végszóként annyit mondhatunk: bár a kutatók alapvetően aktuálisan igazat mondanak, a jósolgatásoknak megvan az ára. Nem szabad elmennünk amellett, hogy a szakértőknek óriási a felelősségük egy világjárvány esetén, az emberek tőlük várnak segítséget, hogy megértsék, mi is történik velük éppen. A média által felkapott, előszeretettel nyilatkozó szakemberek, illetve akik gyakran saját platformjaikon is osztanak meg információkat, népszerűségre ugyan szert tehetnek, ugyanakkor el is bizonytalaníthatják az embereket – van, aki tud élni ezzel a felelősséggel, és akad, aki visszaél vele.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.