Több mint egy éve jelentek meg az első hírek arról, hogy egy addig ismeretlen vírus bukkant fel a kínai Vuhanban – a tüdőgyulladással járó betegség hamar végigsöpört az egész világon, és olyan mértékű változásokat hozott az életünkben, amire egy évvel ezelőtt még senki nem számított. Abszurdnak tűnik, de rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal.
- Népirtás.
- Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát.
- A jelenlegi világrend tönkretétele.
- Az autonómia kiiktatása.
- Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés.
- Gazdasági haszon.
- Tiltott emberkísérletek.
- Az immunrendszer gyengítése.
A sor folytatható lenne még ezeknél is vadabb elképzelésekkel, és hiába van szó a valóságtól elrugaszkodott konteókról, tényleg sokan elhiszik ezeket. Annyian, hogy a Társadalomtudományi Kutatóközpont úgy gondolta, három kutatásban is foglalkozik a hazai oltásellenesekkel, karakterizálja őket, valamint megfigyeli, hogyan viselkednek a közösségi médiában.
Van, aki senkire nem hallgat, csak saját magára
A legnépszerűbb itthoni elmélet a koronavírussal kapcsolatban, hogy létezik ugyan, de a politikusok és a média felfújja a jelentőségét, így befolyásolva az embereket a saját érdekeik szerint. Koltai Júlia, a TK tudományos munkatársa elmondta, hogy a 2020 szeptemberétől decemberéig tartó kutatási időszakban a maszkviselés hajlandósága csökkent, a legnagyobb változás pedig abban jelentkezett, hogy
A szakértő szerint ennek az lehet az oka, hogy a második hullámban egyre több ember lett személyesen is érintett: ismerősök, családtagok is elkapták a vírust, így annak tünetei, lefolyása és következményei egyre láthatóbbá váltak. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy az idős rokonokkal és barátokkal való kapcsolattartás is megváltozott ez idő alatt, egyre többen lettek óvatosabbak.
A kutatásokból egyértelműen kiderül, hogy itthon nagyon erős a bizonytalanság: sem a szakembereknek, sem az orvosoknak nem hiszünk a koronavírussal kapcsolatban, a politikusok kommunikációjának megítélése pedig még ennél is rosszabb. A védekezésben általában leginkább az orvosokra és a tudományos szakértőkre hallgatnak az emberek, az oltásoknál azonban megnőtt azok száma, akik saját bevallásuk szerint senki tanácsát nem fogadják el, csak a saját fejük után mennek (a válaszadók 15,7 százaléka nyilatkozott így). Talán nem meglepő, hogy ezen csoport háromnegyede oltásellenesnek vallja magát.
A decemberi adatok alapján itthon nagyon magas az oltásellenesség aránya: a TK reprezentatív telefonos kutatása kimutatta, hogy a felnőtt lakosság 35 százaléka semmilyen vakcinát nem kér, 17,6 százalék bizonytalan, a válaszadók 47,3 százaléka oltatná be magát biztosan legalább egy vakcinával. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt lakosságnak kevesebb mint a fele támogatja a koronavírus-vakcinát.
A demográfiai eloszlás is érdekes: Budapesten viszonylag kevés az oltásellenes, a megyeszékhelyeken magasabb a számuk, a kisebb városokban és falvakban azonban nincs ilyen különbség, nem látszik tendencia. Többen oltatnák magukat a felsőfokú szakképzettséget szerzettek között, és jellemzően nagyobb arányban oltásellenesek, akiknek nincs diplomája. Egyértelmű, hogy a konteósok között több az oltástagadó, és azok között is, akik úgy érzik, a korlátozó intézkedések ellehetetlenítik az életét – utóbbi elég nagy paradoxonnak látszik, hiszen oltás nélkül sokkal tovább maradnak érvényben ezek a korlátozások.
Érdekesség, hogy a szakértők nem találtak összefüggést a vírusban való érintettség és az oltásellenesség között – oltásellenesből nem lesz nagyobb eséllyel oltáspárti az, aki átesett a víruson. A TK kutatásaiból az is kiderült, hogy nem igazán van átjárás a két csoport között.
Igazságkereső szabadságharcosoknak érzik magukat az oltásellenesek
A közösségi médiában megjelent, a COVID-oltással kapcsolatos kommentek elemzéséből kiderült, hogy március-április környékén még a koronavírus volt a nagyon népszerű téma, azóta viszont egyre inkább növekszik az oltással kapcsolatos diskurzus aránya. Bauer Zsófia, az Ynsight Research vezetője elmondta, hogy a 2020 januárja és 2021 januárja között mért adatokból kitűnik, Magyarország tényleg Facebook-centrikus ország, a nyilvános diskurzus jó része itt folyik, így az oltásellenesek is ezt a platformot használják leginkább. Egy év alatt nőtt az oltással kapcsolatos elutasítás,
A szakértő már 2017-ben is végzett oltásellenesekkel kapcsolatos kutatásokat, ekkor nyilván még nem a koronavírus, hanem más betegségek vakcináit utasították el. Ekkor még az oltásellenesség izolált, marginális csoportokban volt jelen, leginkább a kisgyermekesek körében volt népszerű, hiszen a gyerekkorban beadandó oltásokat próbálták meg kikerülni. Kevesen voltak, de már akkor is nagyon hangosak, és külföldi konteókat követtek. Mindezek ellenére elmondható volt, hogy a magyarok legtöbbje szabálykövető attitűdöt mutatott, és még az oltásellenesek is ritkán követtek el szabálysértést azzal, hogy konkrétan nem adatták be a kötelező vakcinákat. Az aktuálpolitika nem játszott szerepet az oltásellenességben.
Ehhez képest az új vírus megjelenésével egyre többen lettek azok, akik – ahogy Bauer Zsófia fogalmazott – az alternatív tényekre fogékonyak, 2021-ben már a témában hozzászólók 60–65 százaléka volt oltásellenes. A konteók beszivárogtak a mainstream diskurzusba, a csoport nagyon aktív lett, és alternatív, általuk tudományosan megalapozottnak tartott, ám a valóságban ritkán ilyen forrásokból tájékozódnak. Jellemző rájuk az igazságkeresés és a szabadságharcos attitűd:
Ez utóbbi jelenségre erősít rá az úgynevezett oltásellenes vagy vírusellenes influenszerek megjelenése, akik jellemzően saját ambícióik miatt állnak a közösség élére. A szakértő elmondta, hogy amikor ezekkel az influenszerekkel szemben fellépnek (például amikor Gődény Györgynél álhírterjesztés miatt házkutatást tartottak, őt pedig előállították), csak tovább erősítik a szabadságharcos hős narratívát, ami egyáltalán nem segít a helyzet normalizálásában.
Az új oltásellenesekre a felsőbbrendűség érzése is jellemző, úgy gondolják, hogy mindenki mást átvert a hatalom, és kizárólag ők tudják az igazságot. Most már az aktuálpolitikát is rendszeresen belekeverik a narratívába, elutasíthatják az állami terveket is. Ez alapján két csoportot különböztethetünk meg: az aktívak a vakcinát is elutasítják, a passzívak azonban az intézkedések ellen mennek. Az oltásellenesek jellemzően egy nemzetközi közösségbe ágyazódnak, és az ő konteóikat adják tovább.
Chipek, 5G, emberkísérletek, korrupt orvosok
Az egyre hangosabb csoport több síkon gyártja a konteókat, és több mindentől ódzkodik: a magyar politikától például kifejezetten tartanak, és félnek a keletről érkező oltásoktól. Vannak, akik a kontrollról kialakított képektől szoronganak: attól tartanak, hogy az oltással chipet juttatnak beléjük, a vírus csak egy politikai eszköz, vagy hogy a cél az autonómia teljes kiiktatása.
A legerősebb narratíva kétségkívül az egészségért aggódóké: ők úgy gondolják, hogy a nép az új kísérleti labor, aggódnak, hogy az oltás megváltoztatja a DNS-üket, meddőséget okoz, és nem értik, hogy ha egy olyan vírusról beszélünk, amire elég 10 napos karantén, akkor miért oltatnák be magukat ellene. Gyakori érv az is, hogy az oltást gyorsan fejlesztették, ezért nem lehet biztonságos. A legveszélyesebb konteók egyike a globális egészségügy tévképzete – az, amikor az emberek azt hiszik, hogy
Nehéz megmondani, hogy az oltásellenesek ténylegesen egyre többen lesznek, vagy csak egyre hangosabbak. Bauer Zsófia szerint az utóbbi a valószínűbb, de kevés pozitív vélemény érkezik a válaszokban, az oltáspártiak ugyanis nem aktívak. Az oltásellenes hangok azért erősödhetnek ennyire, mert a közösségi média speciális módon működik: az ilyen nagyon erős vélemények visszhangkamrákba, buborékokba taszíthatják az embereket, ami nagyon egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy ha ilyen tartalmakat lájkol vagy oszt meg valaki, a közösségi oldalak algoritmusai egyre több ilyet kínálnak fel számára. Így az illető úgy gondolhatja, hogy az emberek többsége egyetért vele, megerősíti a véleményében, és minél többet foglalkozik ilyesmivel, annál mélyebbre kerülhet ebben a spirálban.
Ami a konkrét vakcinákat illeti, a Pfizer, az AstraZeneca és a Szputnyik-V az, amiről a legtöbbet beszélnek online térben – ismertette Kmetty Zoltán, a TK tudományos munkatársa. A szövegbányászaton alapuló kutatásból kiderült, hogy a vakcinákkal sokat foglalkozó egészségügyi oldalak aránya kifejezetten alacsony, ez azt jelenti, hogy a diskurzus nem szakmai területen folyik. Kmetty és csapata a közösségimédia-posztokat és az újságcikkeket elemezte, súlyozva őket olvasottság, megosztottság alapján, és kiszűrve az ismétlődő tartalmakat (a KESMA-lapokban például nagyon gyakori, hogy ugyanazok a cikkek változtatás nélkül jelennek meg, ezeket szűrték).
Az eredményekből kiderült, hogy a Pfizerrel kapcsolatban az emberek még a hatékonyságot firtatták leginkább, de gyakran előkerült a szervezéssel és a szállítással kapcsolatos téma is, az átpolitizálás és az oltás önkéntessége, a mellékhatások kérdése azonban kevésbé hangsúlyos. A Moderna esetében inkább a szállítással és a szétosztással foglalkozott a sajtó és a közösségi média, az orosz és kínai vakcináknál azonban már megfigyelhető a politika erős hatása, valamint az önkéntesség problémája is.
hiszen, ha egy kérdés politikai környezetbe kerül, már elvész nagyon sok dimenziója, és félrevezető lehet. A szakmai diskurzushoz kellene visszatérni a politikai helyett. Az is fontos lenne, hogy csökkenjen a Magyarországon jellemző általános bizalmatlanság – ez leginkább a politikában jelenik meg, de a koronavírussal kapcsolatban a tudományba vetett bizalom is csökkent. A szakértők szerint az, hogy a már most beoltottak elkezdték „reklámozni”, hogyan érzik magukat, és mit tapasztalnak, a vakcinákkal kapcsolatban bizonytalanokat meggyőzheti, így lehet, hogy a következő hónapokban pozitív változások várhatók a hazai oltási kedvben.
