Amikor a Nokiára gondolunk, elfogja az embert egyfajta nosztalgikus érzés, köszönhetően a kilencvenes évek telefonjainak. Ki ne emlékezne a Mátrixból a 8110-es banántelefonra? Hány ember kiált fel, hogy tényleg, nekem is volt 3210-esem még a hőskorban. Az idő azonban eljárt a Nokia felett, a Google és az Apple felzabálta a piacot, a Nokia telefonmárka pedig előbb a Microsofthoz, majd a finn HMD Globalhoz került, és mára nincs sok köze a hasonló nevű céghez – mindennek persze nincs sok jelentősége abból a szempontból, hogy végre megint kaptunk egy normális telefont a Nokia név alatt.
A Nokia X6 – amit a nemzetközi piacon, így itthon is Nokia 6.1 Plus-nak hívnak – azonban minden, csak nem retro, sőt a jó értelemben véve a modernség minden jegyét magán hordozza. Doboza kicsi, kihúzható tálcán kínálja a telefont, kiegészítőkkel együtt: szilikon tok, töltő, Type-C kábel, és egy kínai nyelvű leírás – ami valahol érthető, hiszen kínai piacra szánt változat, de az angol verziót kár volt ezért hanyagolni.
Ami nekünk nagyon szimpatikus, az a méret, hiszen már az 5,8 hüvelykes telefonok is a veszélyeztetett állatfajok közé tartoznak. Slusszpoén, hogy már régen nem mond el semmit a külső méret, hiszen mindenféle képernyőarányok variálódnak azonos alapterületen. Ebben az esetben 19:9 képarányú, a pici méret ellenére is 1080×2280 pixeles megjelenítővel van dolgunk. Ettől a „kicsi, mégis nagy” hatás érvényesül: a készülék nagyon filigrán, de mégis nagy terület áll rendelkezésre a használathoz.
A telefon példásan van összerakva, bár az tény, hogy a dizájn még jóindulattal is csak szolidan semmilyen. A notch, vagyis a szenzorsziget itt is jelen van, mi ezért nem vagyunk oda, de nem is zavaró. A hátoldalon ujjlenyomat olvasót, duális kamerát, vakut pillanthatunk meg, alul pedig a gyorstöltésre alkalmas Type-C csatlakozót és a mono hangszórót. Manapság már ritkaságszámba megy, de a jack kimenetet sem tüntették el, viszont értesítési LED-et nem kapunk a frontra.
TESZTÜZEM
Kifejezetten lelkesen vettük használatba a telefont, rég nem tört ránk ilyen kellemes érzés egy mobil kapcsán. A tucatszám érkező készülékek rettenetesen unalmasak, mindegyik egy kaptafa, de a Nokia X6 szerencsére nem ilyen. Nem tudom, hogy csak a retro romantika munkált-e bennünk, vagy a kicsiny mérettől aléltunk el, de a használat valahogy sokkal kellemesebbnek bizonyult, mint más tesztalanyoknál.
A bekapcsolás után kiadós frissítés és beállítás következett, az Android 8.1 gyorsan teszi a dolgát, és a Nokia várhatóan később sem fogja magára hagyni a terméket, sőt az Android P-re is ígéretet kaptunk. Ami nagyon jó, hogy semmilyen fölösleges programot nem telepítettek a telefonra, hiszen ez az Android letisztult, One verziója, vagyis egy alap operációs rendszert használhatunk a teljes Google csomaggal kiegészítve. Nincs lassulást okozó „plusz” alkalmazásrengeteg, csak a gyors, pörgős Android élmény.
A Nokia X6 hardver tekintetében leginkább a Xiaomi Redmi Note 5-höz hasonlít, ami nagyjából az előző generációs középkategóriás telefonok megújított variánsa. A 4 GB RAM és a 64 GB ROM nekünk mindenre elég, de aki kacérkodna egy erősebb és időtállóbb verzióval, az választhatja 6/64-es modellt is, bár ez a verzió egyelőre értelmezhetetlenül drága. Valójában egy 3/32-es is kiszolgálná a teljesen hétköznapi igényeket, csak ilyen variáns nem kapható.
A készüléken lefuttattuk a szokásos teszteket is: az Antutuban 115 000 pontot szedett össze, míg a T-REX teszt 35 FPS-t mutatott – ez kiváló eredmény, főleg ennyi pénzért. Az általunk megalkotott képzeletbeli pont/forint együtthatón több mint kettes hányadost ért el, ami kifejezetten jó ár-érték arányt jelent. Játékra szintén használható, hiszen az Adreno 509-es grafikus processzor szépen pörgeti az olyan játékokat, mint például a Need for Speed vagy akár az Injustice 2.
Mivel a fő felület, amit használni fogunk a Full HD+ felbontású, Gorilla Glass 3 védelemmel ellátott megjelenítő, nagyon fontos, hogy ennek remek legyen az érzékenysége és a fényereje. Szerencsére komoly panaszra nincs okunk, egyedül abba lehet belekötni, hogy a képernyő túlságosan tükröződik, de ezt matt fóliával azért viszonylag könnyen orvosolható. Cserébe nagyon szépek a színek, kellemes a látványvilág, és a szenzorsziget is csak minimálisan idegesíti majd azokat, akiknek ez nem jön be.
A Qualcomm Snapdragon SoC-t használó rendszerek szenzorkezelése hagyományosan jobb, mint az MTK-k sajátja, és ez itt sincs máshogy, jól működik a GPS, a pedométer, a giroszkóp – ami a VR miatt fontos – és az iránytű is. A vezetéknélküli kapcsolatok terén kétsávos ac WiFi és Bluetooth 5.0 áll rendelkezésre, míg a SIM kártya foglalat hibrid duális, vagyis két nano kártyát vagy az egyik helyett micro SD-t tud fogadni. Egyetlen szívfájdalmunk a B20 hiánya, ami egyes helyeken tud gondot okozni, így ezen a sávon maradnak a 3G szolgáltatások a nem nagyvárosokban élők számára.
ám a 3060 mAh-es telep még mindig nem vészesen apró. A Quick Charge 3.0 technológiának köszönhetően fél óra alatt felpumpálhatjuk 50%-ra a feszültséget, ennél nem hiszem, hogy bárkinek kell gyorsabb töltés. Az üzemidő szűk két nap, ami egy picit lehetne több is, de ezzel a kapacitással más telefonok is eddig bírják, nemcsak a Nokia X6.
A normális „kamerarészleg” megléte mindig sokat javít az eladásokon, és az előzetes adatok alapján itt is normális fotóminőségre számítottunk. 16+5 megapixeles dupla szenzor, támogatás a különböző fényképezési módok kapcsán – háttérelmosás, filterezés, arcfelismerés -, szóval majdnem minden, ami a középkategóriában elvárható. Sajnos a valóság ennél azért árnyaltabb, a fényképezés területén azért vannak érezhető hiányosságai a telefonnak.
Az újabb, AI támogatott mobilok – mint például a Xiaomi Mi 6X – sokkal szebb színvilággal dolgoznak, és a Nokiánál valahogy az élesség sem az igazi. Nem szörnyűséges, de láttunk már ennél jobbat, bár a naplementét és a félhomályt egészen jól kezeli, illetve nyilván a különböző „tegyünk méhecskét valaki arcára” jellegű funkciók elnyerik majd a fiatalabbak tetszését. A sajtóanyagban beígért Face ID-t viszont még nem tudta a készülék, valószínűleg csak egy későbbi frissítéssel lesz majd elérhető ez a funkció.
A videók viszont egyáltalán nem nyerék el a tetszésünket, egyrészt hiányzik az elektronikus képstabilizálás – EIS -, ami nagyon érződik az anyagokon, másrészt hiába a magas, 4K felbontás, itt is előjött a fókuszrángatásos probléma. A mozgás gyorsulásával ez a hatás fokozódik is, vagyis a Nokia X6 egy tipikus gimbalt igénylő telefon – szerencsére számtalan ilyen készüléket teszteltünk már, ha valakinek tényleg szüksége lenne egyre.
ÖSSZEGZÉS
Éreztük, hogy a Nokia X6 nem lesz tökéletes, és a végére ki is bújt a szög a zsákból. Ettől még egy nagyon szerethető, viszonylag kisméretű készülék, de a kameraképességeket nem az erősségek rovatba fogjuk bevésni, és a B20 hiánya is sokaknak lehet szemet bántó hiányosság.
gyors és friss rendszer, normális mennyiségű memória és korrekt háttértár, modern vezetéknélküli kapcsolatok, sok szenzor, erős processzor és jó érzéssel felelevenített, modern köntösbe csomagolt retro feeling. A Nokia márka ezen készüléke bár megszorongatja a konkurenseket, még ki nem üti őket, pedig az 59 000 forintos ár, vám- és áfamentes szállítás mellett nagyon vonzóvá teszi a készüléket.
