Nincs egyetértés a szerkesztőségben azzal kapcsolatban, hogy van-e értelme a hibrid laptopoknak. Az egyik iskola szerint a laptop legyen laptop, a tablet pedig tablet, míg a másik iskola szerint – amit én is vallok – bizonyos felhasználásra jobb a „minden egyben” gép, főleg, ha a táblagépes funkciót csak alkalmanként akarjuk használni. A nálunk járt Lenovo Yoga 520 ezt a hibrid kategóriát gyarapítja, és tényleg hasznos társa lehet egy irodai dolgozónak vagy egyetemista diáknak.
JÖJJENEK A RÉSZLETEK
Elegáns, szürke-fekete házat kapott a 14 colos notebook. A kijelző kívül-belül fekete borítású, így optikailag is elválik a gép többi részétől. Alatta találjuk a méretes zsanért, ami a gép két módja közi váltást segíti, a különleges notebook alsó része pedig szürkés, ezüstös színben pompázik.
A bal oldalon a töltő bemenete mellett egy HDMI, egy USB-A és egy USB-C portot találunk, méghozzá a fülhallgató kimenet társaságában. A jobb oldalról szerencsére nem marad le az SD kártyaolvasó, mellette pedig még egy USB-kaput találunk, és itt kapjuk az első érdekességet is: ide került a bekapcsoló gomb, hogy minden módban könnyen elérhető legyen.
De térjünk kicsit vissza a zsanérhoz: ez segíti, hogy notebook módon kívül máshogy is tudjuk használni a gépet – ez lehet az úgynevezett prezentációs vagy tent mód. Utóbbi esetben a gépet az éleire állítva használhatjuk, ami szűkebb helyen, például egy repülőn lehet hasznos, prezentációs módban pedig a billentyűzettel lefelé helyezzük le az eszközt, de a kijelzőt nem hajtjuk teljesen tablet állásba.
Ami szokatlan egy hagyományos géphez képest, hogy a zsanér keménysége miatt az asztalon levő gép kinyitásához legalább két kéz szükséges, nem lehet egyetlen ujjmozdulattal kinyitni, de
Kinyitva a fényes borítású Full HD érintő kijelző fogadja a felhasználót, felül egy webkamerával kiegészítve. A kijelző természetesen érintésérzékeny, sőt akár tollal is vezérelhető, amit főleg azok fognak értékelni, akik rajzolnának vagy kézzel jegyzetelnének a képernyőn. Alul a megvilágított billentyűzet és a trackpad mellett ráadásként még egy ujjlenyomat-olvasó is helyet kapott.
HASZNÁLAT KÖZBEN
A billentyűzeten gépelni kellemes, jó úton járnak a gombok. Az olyan extra funkciók, mint a fény- és hangerő állítása az F1-F12 gombokra kerültek, ezek eredeti funkciói az FN billentyű megnyomásával hívhatók elő – szintén olyan tényező, ami nem jelentős áldozat a hibrid kivitelért cserébe. Érdekesség ugyanakkor, hogy a Lenovónak korábban voltak olyan gépei, ahol kifordításkor „behúzódott” a billentyűzet a házba, így tablet módban a billentyűk nem kerültek a kezünk alá, de a Yoga 520 ezt nem tudja, a rendszer táblagép állásban egyszerűen csaj kikapcsolja a gombokat.
A tesztgépben egy 7. generációs Intel Core i3-as processzor és 4 GB RAM kapott helyet, így a notebook teljesítménye leginkább átlagosnak mondható. Teljesen hétköznapi felhasználásra ugyan abszolút megfelel, de ha valaki időt állóbb eszközre vágyik, annak érdemes a valamivel drágább, i5-ös modellt választani 8 GB RAM-mal.
A nem túl erős processzor/memória duóért cserébe viszont háttértár fronton az átlagnál jóval izgalmasabb megoldást találunk: a hagyományos 1TB-os merevlemez mellett kapunk egy 16 GB-os Intel Optane SSD-t is. Ez önmagában nem tűnik túl nagy eresztésnek, de
Az Intel Optane technológiája azt figyeli, hogy milyen programokat, adatokat használunk a leggyakrabban, és ezeket magától rakja át a gyorsabb használatot eredményező SSD-meghajtóra – a rendszer gyakorlatilag egyetlen kötetként kezeli a HDD-t és az SSD-t, és a gyakoriság alapján dönti el, hogy mit és hol tároljon. Használat közben mindez olyan érzést eredményez (például bootolásnál és a programok indításánál), mintha egy tisztán SSD-vel felszerelt gépet használnánk.
Ahogy azt már említettük, a hétköznapi kihívásokat gond nélkül teljesíti a gép. A böngészés sok megnyitott tabbal, az e-mailel írogatása és a szövegszerkesztő egyáltalán nem akasztja meg, amiben nagy valószínűséggel sokat segít az Optane-nel gyorsított háttértár.
FELEMÁS SZOFTVERKÍNÁLAT
Programokat a Microsoft Store-ból, és simán az internetről letöltve is szerezhetünk. Ha igazán ki szeretnénk használni a tablet módokat, akkor érdemesebb az előbbit böngészni, azzal viszont mindenkinek tisztában kell lennie, hogy itt még mindig nagyon sok félkész, illetve soha nem frissített program található. A Facebook és Messenger alkalmazások például meglepően sokszor adták meg magukat, de az is előfordult, hogy egyszerűen nem reagáltak a kiadott parancsokra.
Azért akadnak pozitív példák is: a Microsoft-féle OneNote nevű jegyzetelő alkalmazása kiválóan fel van készítve mind a notebook-, mind a tablet módú, akár rajzolós jegyzetelésre. A gép – ha engedélyezzük – amúgy egész gyorsan vált notebook és tablet módok között, és az aksira sincs panasz, hiszen a teszt során aktív videózás mellett 6-8 órát simán kibírt, tehát ha naponta csak pár órát használjuk, akkor
Verdikt: akinek főleg tablet kell, az nézelődjön más irányba, de erről nem a gép, hanem a meglehetősen szegényes tablet módra optimalizált Windows app-kínálat tehet. Viszont akinek első sorban egy notebookra van szüksége, irodai felhasználásra vagy iskolába, viszont munka és suli után az ágyban vagy a kanapén szívesen olvasna, tanulna, esetleg megnézne egy filmet, az jó helyen nézelődik – mégiscsak kényelmesebb és élvezhetőbb egy 14 colos monitort nézni, mint egy 5-6 colos telefont.
Szponzorált tartalom
A cikk a Notebook.hu támogatásával készült. 
