Tech

Évek óta zajlik a robotok háborúja a Wikipédián, de mi észre sem vettük

24.hu
24.hu

2017. 02. 28. 18:33

Elsőre talán viccesen hangzik, hogy a Wikipédia botjai - azaz automatizált szerkesztőprogramjai - évek óta csendes, végtelenített harcot folytatnak egymással apró-cseprő dolgok miatt. A jelenség azonban kissé aggasztó.
Korábban a témában:

A botok háborúja hosszú évek óta tart, igaz, sokáig senki sem fedezte fel a csatározásukat. Bár az automatizált programok kifejezetten sokat tevékenykednek az interneten, mégis nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen hatással vannak egymásra.

Mivel a botok meglehetősen szabadon barangolhatnak a világhálón, és a forgalom több mint fele hozzájuk köthető, érdemes lenne jobban megismerni a működésüket. Már csak azért is, mert a programok egyébként nem valamiféle ördögi terv miatt, hanem puszta “jóindulatból” ugranak egymásnak.

Így gondolkoztak az Oxford Internetes Intézet szakértői is, amikor nekiláttak, hogy a Wikipédia kilenc évnyi botokra vonatkozó adatait elemezzék. Az analízisből kiderült, hogy az egyébként hasznos programok rengeteg időt pazarolnak arra, hogy egymással veszekedjenek: egyes szoftverek évek óta foglalkoznak azzal, hogy ugyanazokat a változtatásokat hajtsák végre más botok munkáján.

Végtelenített háború

A Wikipédiának hatalmas szüksége van ezekre a botokra, hiszen az oldal 40 millió, összesen 293 nyelven megjelenő cikkét lehetetlenség teljesen manuálisan gondozni. Így hát az enciklopédiát az emberi szerkesztők mellett olyan programok is kezelik, melyek kifejezetten az apró változtatásokra koncentrálnak.

Ezek a botok más Wikipédia-cikkeket linkelnek, harcolnak az oldalon zajló vandalizmus ellen, megjelölik a szerzői jogsértéseket, kijavítják a nyelvtani hibákat, illetve egyéb automatizálható feladatokat látnak el.

Ezzel több idő jut az emberi szerkesztőknek a kreativitást igénylő munkák elvégzésére.

Előfordul azonban, hogy két bot ellentétes funkciójú – mondjuk más helyesírási szabály szerint működnek, vagy ugyanahhoz a kifejezéshez más linket kapcsolnak. Bármi is okozza a nézeteltérésüket, amikor az egyik bot kijavít valamit egy másik program írásán a saját “elképzelése” szerint, jön a “sértett”, és törli a változtatásokat. Erre ismét szerkesztésbe kezd az első bot, és ez így megy a végtelenségig.

Az emberek néhány átírás után észreveszik, hogy ugyanazt a hibát korrigálják újra és újra, ezért idővel igyekeznek megegyezésre jutni. A gépek azonban sosem unják meg a dolgot, így vitájuk a végtelenségig is eltarthat. Éppen ezért emberi beavatkozásra lenne szükség.

A Wikipédia azonban hatalmas, tehát nagyon nehéz észrevenni az oldal botjainak kisebb csatározásait. A programoknak ráadásul nincs igazi hierarchiája, ha egyszer egy botot jóváhagynak és bevezetnek, az indulásától kezdődően szabadon “garázdálkodhat” az enciklopédiában.

Botok uralják a netet

A Wikipédia felhasználói szerkesztése viszonylag kényelmes a botok megalkotói számára, emiatt nem túl gyakori, hogy a programozók ellenőriznék “teremtményeik” munkáját. Hasonló igaz az internet egészére is, ahol a gépek rengeteget tweetelnek és számtalan üzenetet küldenek. A becslések alapján a hirdetések felét is automatizált programok tekintik meg.

Senki sincs, aki igazán ellenőrizné a botok működését. Ez veszélyes lehet, hiszen a programok nem csupán egymással, de az emberekkel is állandó kölcsönhatásban vannak.

Igaz, hogy a gépek a Wikipédia-szerkesztők nem egészen egy százalékát teszik ki, viszont a számítások szerint akár az összes szerkesztés 10-50 százalékát is a ők végezhetik. Ez pedig újabb bizonyíték arra, hogy hatalmas szükség lenne a programok rendszeres ellenőrzésére.

(Popular Science)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.