A magyar nagykövet a Capitoliumban megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát.
1848-49-es forradalom és szabadságharc
Bem József kiadta a jelszót: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”.
A nyugati közvélemény, de még az orosz cár is kiállt a magyar vezetőkért, önmérsékletre szólították fel a császárt. Európa polgárainak olyannyira nem volt közömbös a magyar szabadság ügye, hogy Haynaut csaknem meglincselték Londonban.
Az 1848-49-es események után született táblát közel száz éven át ugyanaz a család használta.
A szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Czetz János emlékét máig őrzik Argentínában.
1860. március 15-én fiatalok tartottak megemlékezést a forradalom és szabadságharc mártírjaira, amit a karhatalom igyekezett feloszlatni.
A forradalom és szabadságharc a spártai anyákat állította példaként a magyar nők elé, akik büszkén fogadják fiuk hősi halálát. Kivételnek számított, de néhány nő fegyvert is fogott a magyar szabadságért.
Aradon 13 főtiszt, Pesten az első felelős magyar miniszterelnök kivégzésével állt bosszút a Habsburg hatalom a magyar szabadságharcért.
Dunyov István a végsőkig kitartott Garibaldi és a magyar szabadság mellett.
A honvédség négyszeres túlerővel szemben vállalta a harcot 1849 nyarán: az időt húzták azt várva, hogy az angol diplomácia mozgásba lendül.
Nagyjából 150-160 áldozatot lehet azonosítani, de ennél szinte biztosan többen voltak.
Némileg túlzó, mégis áll a párhuzam, miszerint Tuzson János székely honvédei úgy küzdöttek, mint Leónidasz és a 300 spártai.
A magyarokban a Pestet lövető Hentzi emlékművének avatásakor szakadhatott el valami.
Az országgyűlés közfelkiáltással fogadta el Kossuth javaslatát a Habsburg-ház trónfosztásáról 1849. április 14-én.
Vannak, akik szerint a zöld színnek kéne kívül lennie.
Még hogy a Filmalap nem támogat történelmi filmeket! A Guerilla kritikája.
Puchner Antal minden katonáját fegyverre fogva vonult Bem ellen. Először bevert fejjel szaladt vissza, ám azután... Tábornokunk Piskinél fordított, a többi már történelem.
Személyes és reformelvekben megmutatkozó ellentétek is nehezítették a két magyar hazafi kapcsolatát. A kortársak szemében mégis egyértelmű volt, melyikük érvei nyomósabbak.
A feltehetően szociopata Julius von Haynaunyugdíjas éveit Szatmárban töltötte és csodálkozott, miért utálják szomszédai, Londonban megverték, de a kínhaláláról szóló történetek feltehetően a legendák világába tartoznak.
Deákot még csak-csak felismerjük, de Metternich már sokaknak kemény dió.
A sikert politikusaink remek helyzetfelismerése és a tömegek támogatása hozta el. No, meg a nemzetközi helyzet.
Egy ingyenes kalandjátékkal visszacsöppenhetünk az 1848-as Budapestre, ahol rajtunk múlik, sikerre visszük-e a forradalmat.
168 évvel ezelőtt végezték ki az aradi vértanúkat és hazánk első miniszterelnökét, Batthyány Lajost.
A ma a Citadella által elfoglalt területen kétszáz évvel ezelőtt az európai csillagászattörténet egyik fontos épülete állt.
