1848-49-es forradalom és szabadságharc

Guyon Richárd számára nem létezett a vereség, mint lehetőség, ezért akár a saját emberei is kész volt lelőni, ha megfutamodnak.

Megakadályozta Erdély császári elfoglalását.

A honvédség vereséget szenvedett a császári erőkkel szemben.

Régóta súlyos szívbetegséggel küzdött.

Perényi Zsigmond báró volt a szabadságharc egyik legidősebb vértanúja, sírján ma is olvasható: „Meghalt, mert hazáját életénél jobban szerette.”

És egyben a szabadságharc kezdete.

Istvánt árulónak bélyegezték, és száműzték az országból.

Széchenyi István megkötözött kezekkel és lábakkal hagyta el Magyarországot, a miniszteri székből egyenesen egy elmegyógyintézetbe került.

A honvéd sereg tábornokainak hibái vezettek a vereséghez.

Vasvári Pált és csapatát csapdába csalták és megölték.

A bresciai hiéna különös kegyetlenséggel torolta meg a magyarok szabadságharcát.

Bár Görgei korábban megígérte, mégsem álltak bosszút: „Ausztria köszönje ezt azoknak, akik győztesként is nagylelkűbbek voltak nála” – mondta később.

A tárgy péntektől a Mike Portobello Aukciósház legújabb aukcióján keres majd új gazdát.

A magyar nagykövet a Capitoliumban megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát.

Bem József kiadta a jelszót: „ha elvész a híd, elvész Erdély is”.

A nyugati közvélemény, de még az orosz cár is kiállt a magyar vezetőkért, önmérsékletre szólították fel a császárt. Európa polgárainak olyannyira nem volt közömbös a magyar szabadság ügye, hogy Haynaut csaknem meglincselték Londonban.

Az 1848-49-es események után született táblát közel száz éven át ugyanaz a család használta.

A szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Czetz János emlékét máig őrzik Argentínában.

1860. március 15-én fiatalok tartottak megemlékezést a forradalom és szabadságharc mártírjaira, amit a karhatalom igyekezett feloszlatni.

A forradalom és szabadságharc a spártai anyákat állította példaként a magyar nők elé, akik büszkén fogadják fiuk hősi halálát. Kivételnek számított, de néhány nő fegyvert is fogott a magyar szabadságért.

Aradon 13 főtiszt, Pesten az első felelős magyar miniszterelnök kivégzésével állt bosszút a Habsburg hatalom a magyar szabadságharcért.

Dunyov István a végsőkig kitartott Garibaldi és a magyar szabadság mellett.

A honvédség négyszeres túlerővel szemben vállalta a harcot 1849 nyarán: az időt húzták azt várva, hogy az angol diplomácia mozgásba lendül.

Nagyjából 150-160 áldozatot lehet azonosítani, de ennél szinte biztosan többen voltak.