A civileket sem kímélte Haynau, a véreskezű hóhér

Julius Jakob von Haynau táborszernagyot 1850. július 8-án hívta vissza a Magyarországon állomásozó császári csapatok éléről Ferenc József osztrák császár. Haynau volt az 1848-49-es szabadságharc leverése után a magyar honvédek és polgári lakosság ellen indított megtorlás irányítója, aki tetteivel nem csak hazánkban, de egész Európában gyűlöletessé tette nevét – írja a Rubicon.

A bresciai hiéna

Haynau már fiatalon, 15 esztendősen a császári hadseregbe állt, ahol egészen a táborszernagyi rangig küzdötte fel magát, miközben elhíresült kegyetlenségéről és önfejűségéről. Az 1849-es megtorlások előtt leghírhedtebb tettét az olaszországi Bresciában hajtotta végre, ahol a város elfoglalása után a sebesült forradalmárokat a betegágyaikon gyilkoltatta meg, míg a nőket nyilvánosan megkorbácsoltatta. Ezután ragadt rá a bresciai hiéna gúnynév.

A kegyetlen táborszernagy 1849. május 30-án került Magyarországra, nem titkoltan azzal a céllal, hogy saját módszereivel „tegyen rendet”. Haynau kihasználta, hogy a szabadságharcos magyar honvédek az orosz seregekkel vannak elfoglalva, így sikeresen tört be az országba, bevonulásait rendre vérengzések kísérték.

Kegyetlenség Magyarországon

Az új főparancsnok szándékosan megalázó és kegyetlen módszereket vezetett be: visszaállította az akasztást, és júniuban Pozsonyban, majd Győrben már eszerint járt el. Ráadásul a Haynau által levezényelt vérengzések nem csak a katonaságot érintették, hanem gyakran a civil lakosságot is; papokat, lelkészeket, elöljárókat is a halálba küldött, akik – általában minimális jelentőségű – segítséget nyújtottak a szabadságharcosok számára, vagy korábban nyíltan szimpatizáltak a forradalmárokkal.

A világosi fegyverletétel után a szadista táborszernagy feltett szándéka volt, hogy a forradalmi hajlamnak még az írmagját is kiirtja Magyarországról, amit aztán többek között Pozsonyban, Székesfehérváron, az aradi 13 és gróf Batthyány Lajos egykori felelős miniszterelnök esetében meg is mutatott.

A véget nem érő vérengzések idővel már Ferenc József számára is kellemetlenné váltak, ezért önmérsékletre intette főparancsnokát, később pedig le is váltotta.

Haynau élete viszont visszahívása után nem alakult valami fényesen, ugyanis véreskezű hóhérként majdnem egész Európában gyűlölték, és külföldi látogatásai alatt sorra érték az atrocitások: kortárs beszámolók szerint felháborodás övezte párizsi és brüsszeli látogatását is, a leghíresebb azonban a londoni eset volt, ahol a sörfőző legények állítólag „Ezt Aradért kapod!” kiáltások közepette verték meg a nyugalmazott táborszernagyot.

Haynau 1853 márciusában Haynau holtan esett össze egy bécsi vendéglőben, de haláláról számos más legenda szól, amelyeket korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk.