Az 1999. február 9-én született sportoló szó szerint berobbant a kézilabda élvonalába. A Helset csapatában kezdett el sportolni, 2015-ben a Stabaek szerződtette, amellyel 2017-ben kupadöntőt játszhatott. A 2015/2016-os szezonban 12 másodosztályú meccsen 31 gólt szerzett, majd feljutva a legjobbak közé 70 gólig jutott. 2017/2018-ban már csak hatan előzték meg a góllövőlistán, de közülük csupán Betina Riegelhuth szerzett (eggyel) több akciógólt, 117-et.
Bekerült a junior válogatottba, tagja volt annak a norvég csapatnak, amely a 2018-as, debreceni világbajnokságon úgy lett ezüstérmes, hogy mindössze két vereséget szenvedett: a csoportkörben 35-27-re, a döntőben 28-22-re kapott ki a magyaroktól. Előbbi mérkőzésen kettő, utóbbin hét gólt szerzett, és legjobb irányítóként beválasztották a torna All Star-csapatába.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A felnőtt válogatottban 2018. november 22-én, egy 25-19-re megnyert felkészülési mérkőzésen mutatkozott be a magyarok ellen (egy gólt szerzett), részt vett a 2018-as Európa-bajnokságon (ott a norvég-magyar 38-25-ös mérkőzéshez négy találattal járult hozzá), a tavalyi világbajnokságról csak hátsérülése miatt maradt le.
A nagy áttörés azonban most következett be, a norvégok ugyanis megnyerték az Európa-bajnokságot. Reistad ugyan a franciák elleni győzelem során visszafogottabb teljesítményt nyújtott, így is összességében 29 góllal és 15 gólpasszal zárta a tornát, ezzel Nora Mörk és Stine Bredal Oftedal mögött a harmadik legjobb norvég lett a kanadai táblázaton.
Ő az ideális kézilabdázó
Amikor a junior válogatottban tesztelték az atletikus képességeket, akkor kiderült, hármasugrásban 70 centivel (!) nagyobbat ugrott, mint a második legruganyosabb.
A két évvel ezelőtti Eb-t megelőzően a norvég Tv2 azt írta róla, ő minden edző álma, hiszen magas, gyors, jól ismeri a játékot, védekezni és támadni is tud. Nem kerüli a testkontaktust, bátran odateszi magát, ezért Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány számára is megkönnyebbülést jelent, ha szerepeltetheti.
De nem csak a bátor védekezés, hanem a támadójáték változatossá tétele miatt is, a belső embereket ugyanis gyakorlatilag szabadon forgathatja az izlandi szakember.
Az elmúlt két évben szinte csak irányítóként játszottam, ezt is gyakoroltam a legtöbbet. De nem áll tőlem távol az átlövőjáték sem, igazából a három belső poszt mindegyikén szeretek játszani
– nyilatkozta a mostani Eb során.
Válogatottbeli társa, a Győri ETO-ban szereplő Stine Bredal Oftedal szerint amikor ilyen kiváló tulajdonságokkal rendelkező fiatalt lát, az jut eszébe, ha még tovább fejlődik, nehéz lesz megállítani.
„Nagyon jó játékos, akinek a nyitott védekezés az ideális, amikor tengernyi hely marad a számára” – tette hozzá.
„Szenzációsan lövi a ziccereket” – vélte Nora Mörk, míg Heidi Löke szerint egyszerűen megállíthatatlan.
Hergeirsson kapitány a robbanékonyságát és az erejét emelte ki, no meg a gének szerepét.
Hennynek van néhány kiváló veleszületett tulajdonsága, ezeket a géneket nyilvánvalóan a szüleitől örökölte. De azért az edzések is kellettek
– mondta.
Micsoda gének!
De milyen génekről is van szó? Henny dédapja, Ole Reistad nagy névnek számít az ország történelmében. Az 1898. június 26-án született sportember nagyon sokoldalú volt, focizott és terepfutással foglalkozott, később a síugrás, a sífutás, illetve az öttusa és az atlétika következett.
1916-ban debütált a Holmenkollen sífesztiválon, de a nagy áttörés négy évvel később következett be, amikor viszonylag ismeretlen sífutóként megnyerte a Nydalsrennet nevű viadalt, több percet verve a későbbi olimpiai bajnok Thorleif Haugra. 1920-ban részt vett az antwerpeni olimpián, ahol öttusában a 14. helyen végzett. 1922-ben bajnok lett ebben a sportágban, míg 1921-ben ezüst, egy évvel később bronzérmet nyert az atlétikai országos bajnokság diszkoszvető számában.
Síelőként és atlétikában elért eredményeiért 1922-ben elnyerte az Egebergs Aerespris-díjat, amelyet azok kaphatnak meg, akik több sportágban is kiválóak.
Az 1936-os, Garmisch-Partenkirchenben rendezett téli olimpián a norvég csapat vezetője volt.
DYK that @PetterReistad has an Olympic Gold Medal at his home in Norway? It is from his great grandfather, Ole Reistad, who won the gold in the 1928 #WinterOlympics in the demonstration event military patrol.
Petter tells the story of his great grandfather’s race (see note): pic.twitter.com/M0PRObePco
— Colorado Buffaloes Skiing (@cubuffsskiing) February 12, 2018
Civilben a katonai akadémia elvégzése után pilóta lett, 1940-ben a légierő ideiglenes parancsnokaként próbálta megszervezni a németek elleni légvédelmet, sikertelenül. Először Finnországba, később Kanadába ment, ahol önként jelentkezett az emigrációba kényszerült norvég légierőhöz. A kiképzőtábor parancsnoka lett, alezredessé léptették elő, ő dolgozta ki a megszállt Norvégia inváziójának terveit. A háború után a norvég légierő parancsnoka lett, 51 évesen agydaganattal műtötték, de sohasem épült fel belőle. 1949. december 22-én halt meg.
Sokat köszönhet bátyjainak is
A Reistad család jelenlegi tagjaitól sem áll messze a sport, Henny egyik bátyja sem kerülte el a versenyeket.
Az 1994. május 29-én született, 26 éves Petter a sífutásban jeleskedett, volt is rá esély, hogy komoly karriert fut be, hiszen a 2014-es Val di Fiemmében rendezett junior vébén a 4×5 km-es váltóval aranyérmet nyert, míg a 10 km-es klasszikus távon egyéniben a harmadik lett.
Azt mondta, két évet szánt arra teljes erőbedobással, hogy a csúcsra jusson. Minden mást félretett, évente 700 órát edzett. A junior vébé után aztán úgy döntött ennyi volt, és visszavonult. Írt egy 300 oldalas, fiatalok számára készült könyvet az edzésről, illetve a síelés és a szórakozás összefüggéseiről.
Meg akarom mutatni a fiataloknak, hogy a legfontosabb az, hogy képesek legyenek felemelkedni, és hogy nagyon jól érezhessék magukat anélkül, hogy a dobogóra állnának
„Tanácsokat és tippeket adok, hogyan kerüljék el a hibás döntéseket. Mert nem kell mindenkinek az olimpiai és világbajnok Petter Northuggá válnia” – mondta öt éve, amikor úgy döntött, inkább a tanulást részesíti előnyben. Jelenleg az Egyesült Államokban él.
A 24 éves Jon Halfdan Reistad kézilabdázott, előbb a Haslum, majd a Baekkelagets csapataiban – utóbbiban azonban mindössze két szeptemberi meccsen lépett pályára a 2020-21-es szezonban. Októberben ugyanis úgy döntött, neki is a tanulás lesz az első, ezért Londonba költözött.
Tanulásban és sportban is maximalista
Abban mindketten egyetértenek, hogy hármójuk közül a kishúguk viszi a legtöbbre. Az Aftenpostennek összeszedték, melyek azok a tényezők, amelyek kiemelték a többiek közül.
- Valódi érdeklődés a sportág iránt, keveseket láttak annyi kézilabdát nézni, mint őt kiskorában.
- A mérkőzések ismétlését is állandóan megnézte, a házban mindig hallani lehetett a meccs háttérzaját.
- Mindig imádta az edzéseket, a testmozgás sohasem volt gond számára.
- Megtanulta a követelményeket az idősebb sportolóktól és a bátyjaitól.
- Az edzéseket is kihívásnak tekintette, mindig idősebbekkel játszott.
- Megtanulta prioritásként kezelni az iskolát és a sportot, mindkettőben sikeresnek bizonyult.
- Sok időt töltött a sérülések megelőzésével.
- Célokat tűzött ki, terveket készített és azokat céltudatos követte.
- Keresi a kihívásokat az élet más területein, például a matematikatanulásban.
„Amikor kisebbek voltunk, ő és Jon sokkal jobban hasonlítottak egymásra, mivel mindketten kézilabdáztak” – mondja Petter Reistad, aki szerint öccse nagyon sokat segített Hennynek.
„Egy éve karácsonykor hazajöttem és mindhárman elmentünk egy konditerembe. Elképesztő volt látni a különbséget az akkori és a néhány évvel korábbiak között. Ő és Jon őrült edzést tartottak, olyan súlyokkal, hogy alig tudtam mozogni.”
Megállapította, hogy a kishúgból profi élsportoló vált.
Henny naponta kétszer edzett, a foglalkozások között aludt. Pontosan úgy, ahogy én is tettem 20 éves koromban, mielőtt még befejeztem volna a sportpályafutásom. Lenyűgöző volt látni az elhivatottságát.
A világ legjobbja akar lenni
Henny Reistad pedig nem éri be ennyivel.
A világ legjobbja akarok lenni, és ha tudok még fejlődni, sikerülni is fog
– nyilatkozta az Európa-bajnokság közepén a Verdens Gangnak.
A Vipers színeiben a Bajnokok Ligájában is jól teljesített, nem véletlen, hogy az európai játékospiacon is ő az egyik legkeresettebb.
„A 2018-as Európa-bajnokság, és az elmúlt időszak BL-szereplése alapján más klubok is érdeklődtek irántam. Nagyon jó látni, hogy olyanok szeretnének megszerezni, amelyek egyébként is jó minőséget képviselnek. Elképzeltem már, milyen lenne váltani, de minden attól függ, hogy mi lesz a Vipersszel. Most jól állunk és szeretek itt játszani, de természetesen nem titkolom, izgalmas lenne kipróbálni magam külföldön” – mondta.
