A 25 kilométeres aranyérme után beültek versenyzőtársaival a meleg vízbe, előkerült egy kis hazai párlat, amit szépen körbeadott és mindenki belekortyolt párszor. Minden verseny után pálinkáznak?
Neeem.
Akkor most hogyhogy?
Azért elő szokott ez fordulni. De csak a 25 kilométeres versenyek végeztével. Fertőtlenítésnek sem rossz, mert a nyíltvízi versenyek közben sok vizet nyel az ember.
Mennyit?
Ha hullámosabb a víz, többet, meg a kanyarodásnál is „forr annyira a víz”, hogy elő-elő fordul. Deciliterben mérhető a mennyiség.
A síkvízi úszók egy ideje, amikor a medencéből kijőve a vegyes zónában nyilatkoznak, rendre azt mondogatják, hogy „nagyon fájt az úszás”. Nyíltvízi versenyek alatt is előjön ez az érzés? Egyáltalán mit jelent ez pontosan?
Nyílt vízen úgy 15 kilométernél jön el az az érzés, amit fájdalomnak hívunk. Amit hétköznapi példával élve egy háziasszony 2-3 órás bevásárlás után 2-2 szatyrot cipelve szintén megtapasztal. Olyan, mintha leszakadna a kezem, elnehezül a lábam. Két órát aludnék egyhuzamban, de nem lehet, mert van még hátra egy tízes. Ilyenkor jön a fej és az akaraterő, nálunk ott dől el minden.
Van tapasztalata a medencében is, ahol már az 1500 méter is sprintszám még az öt kilométerhez képest is. Ott is ezt értik alatta?
Nem egészen. Nyílt vízen az a cél, hogy minél gyorsabb tempóban tudjál kitartóan úgynevezett steady state állapotban, azaz az oxigénhiányos állapot határán éppen belül, egyensúlyi állapotban úszni. Folyamatosan 154-164 között legyen a pulzusod, mert akkor még nem savasodik a tested. Ezzel szemben a medencében magasabb a tempó és magasabb a pulzusszám is. A hajrában úgy mész, ahogy a csövön kifér, néha még levegőt sem veszel az utolsó métereken. A pulzusod az egekben, 200 felett, amire a szervezeted úgy reagál, hogy miközben a tejsav elönti az izomzatodat, a szíved már képtelen elegendő oxigéndús vért szállítani a végtagjaidnak. Különösen a durvább állóképességi számokban, a 400 vegyesen a 200 pillangón, az utolsó hosszon, métereken ezért úgy érzed, kiszivattyúzták az összes levegőt az uszodából. Ég a tüdőd, a szemed jojózik, karikákat látsz, a kezed, a lábad elnehezedik, zsibbad. Ez valóban fizikai fájdalommal jár.
Külső szemlélő ezt nemigen látja. Nem tudja, mit érez a versenyző legbelül.
Mert a több ezer kilométer, amit edzés közben beleteszel a kezedbe, a tízszer, százszor, ezerszer ötven levegő nélkül nem engedi. Pedig előfordul, ha nagyon kiúszod magad, az utolsó métereken olyan az érzés, mintha balta lennél nyél nélkül. Csak vered a vizet, a fal meg csak piszok lassan akar közeledni.
Eddig az a sztereotípia élt az emberben, hogy a hosszútávú sportolók, maratonfutók, ironmanesek, hosszútávúszók inkább a pályafutásuk végén „megbolonduló” idősebb versenyzők. Ehhez képest csak március 27-én töltötte be a 21-et, ahogy a 25 kilométeren második Kirill Belyaev is egykorú önnel. Hogy lesz valakiből ilyen fiatalon hosszútávúszó?
Én sem annak készültem. 3-4 éves lehettem, amikor a szüleim levittek úszni, mert egy Balaton-közeli gyereknek az kötelező, meg egyébként is, ugye. Hatéves koromban fordult át az egészségmegőrzés valami másba. Ekkor már edzésen is versenyeztem a többiekkel, mindig számoltam, melyik résztávon, hányszor és kit tudok megelőzni. Nyilván nem vagyok annyira gyors, ezért terelődtem a hosszabb távok felé. Utolsó ifi éveimben már 1500-on úsztam.
2016 júliusában junior vb-t nyert 10 kilométeren, Máltán, a Földközi-tengerben, majd egy hónappal a riói olimpia második előfutamában 15:29.36-ot tempózott 1500-on a medencében és kiesett. Mikor dőlt el a mérleg nyelve a nyílt víz felé?
Ekkor, 2016-ban, az olimpia után. Edzőimmel, Epres Imrével és Szokolai Lászlóval sokat beszélgettünk, mérlegeltünk. Ahhoz, hogy 1500-on a világelitbe kerüljek jóval 15 percen belül kell úszni. Nekem a legjobb időm 15:11, a világ eleje 14:40-en belül jön. Eközben nyílt vízen már számolt velem a nemzetközi mezőny.
Hol edz itthon nyílt vízben?
A Balatonon.
Hogy zajlik egy edzés? Szülővárosából, Veszprémből leautóznak a legközelebbi partra, beleveti magát a vízbe és lenyom 4-6 hosszt mondjuk Füred és Tihany közt?
Dehogy. A „nyugdíjas sávban” úszom.
Hol?
Az Almádi strand bójasorán oda-vissza, a parttal párhuzamosan. Azért nyugdíjas sáv, mert az idősebbek, akik nemcsak pancsolnak, hanem becsülendő módon sportolnak, azok ott szoktak úszni. A bójasor majdnem olyan nekem, mint a medencében a kötél. Vezeti a szemet, a testet.
Az edző motorcsónakkal követi?
Néha kajakkal, néha a parton bringával.
Hova helyezi a glasgow-i két aranyat, egy ezüstöt a magyar sportpalettán?
Tény, olyan még nem volt az Eb-k történetében, hogy egy férfi úszó mindhárom számban dobogóra álljon, de világbajnokságon már előfordult. Nem olyan nagy dolog ez.
Azért kérdezem, mert korábban a hosszútávúszók mintha nem is léteztek volna. A szövetség sem propagálta, támogatta túlzottan.
Érdekes dolog ez. Például kevesen tudják, hogy Hajós Alfréd nyílt vízben szerezte Magyarország első olimpiai aranyérmeit. 100 és 1200 méteres gyorsúszásban az athéni öböl a 13 fokos tengervízében. Utóbbi számban egy hajóról vízbe ugorva, majd a partra úszva. Aztán 2008-ban, Pekingben került fel önálló versenyszámként az olimpiák műsorára, de az áttörést mégiscsak Risztov Éva 2012-es londoni olimpiai aranyérme hozta meg számunkra. Azóta sokat javult a nyíltvízi úszás megítélése, mára egészen jó a helyzet.
A korosztályos különbség miatt egyáltalán ismerik egymást személyesen Risztov Évával?
Hogyne, Éva naprakész az úszásból. Beszéltünk telefonon, gratulált, ami hihetetlenül jólesett.
Van példaképe?
Nem nagyon ragadok le egyetlen embernél, illetve példaképnél. Mindig is figyeltem az úszókat, és a jobbaktól próbáltam ellesni egyet s mást, ami a hasznomra válhat.
Most jön a megérdemelt pihenő?
Dehogy, jövő héten Európa-kupa-futam lesz Koppenhágában. Pihenő csak november 9., az utolsó világkupafutam után lesz.
Olimpiával álmodik már?
Jövőre kvalifikációs világbajnokság lesz. Azon túl nem gondolok. Minek is? Ha ott 10 között leszek, meglesz a kvóta, van értelme olimpiáról beszélni. Ha nem, nincs.
