Sport

A szövetségi kapitány összefoglalta, mi a baj a magyar kézilabdában

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

rovatvezető. 2018. 03. 12. 12:56

Korábban a témában:

Ljubomir Vranjessel a Forbes magazin készített terjedelmes interjút. A férfi kézilabda-válogatott svéd szövetségi kapitánya a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel tárta fel, miért nem működik a magyar kézilabda és miért tart ott, ahol.

Az edző legfontosabb észrevételeit, állításait csokorba gyűjtöttük.

Varasd, 2018. január 17.
Országh Ádám, Juhász Ádám, Lékai Máté, Mikler Roland és Bánhidi Bence (b-j) a horvátországi férfi kézilabda Európa-bajnokság csoportkörének harmadik fordulójában játszott Csehország - Magyarország mérkőzés után Varasdon 2018. január 17-én. A magyar válogatott 33-27-re kikapott, így pont nélkül búcsúzott a tornától.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A magyar kézilabda gyengébb, mint gondoljuk
Az utóbbi évtizedekben sok szurkolóban az a kép alakult ki, hogy férfiválogatottunk a közvetlen világelit tagja. Pedig soha nem volt az. A baj az, hogy már a női sem sorolható oda. 

Ténymegállapítások:

Vranjes levelét megírta

A svéd edző az Eb után levélben fordult kollégáihoz, amelyben egyfelől tudni akarta, mit gondolnak a magyar kézilabdáról. Másrészt kíváncsi volt a kollégák véleményékre, hogyan tudják közös erővel magasabb szintre emelni a sportágat, és mindehhez kérte a segítségüket.

13 első osztályú klubnak ment ki a levél, csak nyolcból kapott választ. Azt mondja, Németországban 18/18, Svédországban 14/14 lett volna az arány.

  • Az utolsó érmet 1986-ban szerezte a magyar férfi válogatott kézilabdában. Jó régen volt.
  • Valami láthatóan nem működik. Nem ő találta ki, ez tény: a magyar válogatott jelenleg nincs a top 10 csapat között.
  • Le kell számolni az önámítással és a problémák szőnyeg alá söprésével.
  • Nem túlélni akar, hanem győzni, és az építkezéshez hajlandó lebontani néhány szintet, hogy végül a magyar férfi kézilabda-válogatottal is a csúcsra jusson.
  • A leggyorsabb út a fejlődéshez, ha egyenesek és őszinték vagyunk egymással.

Szakmai kérdések:

  • Vannak fiatal szélsőink, akiknek nem helyes a kéztartása a lövéseknél. Megnézett vagy 30 utánpótlásedzést, és egyet sem látott, ahol a szélsőket külön edzették volna.

A válogatott színei:

„Minden ember személyisége leírható négy színnel, ebből az egyik szín erősebb, személyiségének ez lesz a fő színe. A piros vezető, domináns alkat, a kék analitikus, elemző, a zöld stabil, kiszámítható, a sárga pedig inspiráló, kreatív.

A legtöbb sikeres csapatban van 5-6 piros játékos. A (jelenlegi) válogatottban a legtöbb játékos fő színe zöld: türelmes, reális, mindig elvégzi a munkát, de nem vezér.

Volt pár sárga: ők kreatívak, szórakozottak, a csapat bohócai, sokat beszélnek. És még néhány erős kék. De egy piros sem.

Sok csapatot láttam már játékosként és edzőként, de ilyennel még nem találkoztam.A piros és a zöld pedig nehéz párosítás – én 85 százalékban piros vagyok játék közben. A piros a pirosnak megmondja, hogy hülye vagy, ne csináld azt, így csináld. A zölddel nem szabad így kommunikálni, mert kárt okozol.”

  • A kézilabda-filozófiája alapja a védekezés és a futás: a stabil védelemmel és kapussal megszerezni a labdát, lerohanni az ellenfelet, és rendezetlen védelem ellen 3-4 másodpercen belül könnyű gólokat szerezni. Ebből akar többet látni a jövőben.
  • A legfontosabb, amit vár még, az a szenvedély.
  • Öt játékos vonult vissza az Eb előtt, összesen 1 000 válogatott mérkőzéses tapasztalattal. A fiataloknak, akiket helyettük hívott be, csak néhány meccses tapasztalatuk volt.
  • Nagy László a leghíresebb magyar férfi kézilabdázó, aki nem Magyarországon vált vezérré. Most, hogy visszavonult, üres a helye.
  • Az első edzésen azt látták Björn Sätherströmmel, a válogatott segédedzőjével, hogy a srácok nem tudják, hogy az országukért vannak itt.
  • Jelenleg nincs született vezetője a magyar válogatottnak (lásd a keretest), de fel lehet építeni egyet.
  • Az egész magyar bajnokságnak jobbnak kell lennie, jobban és többet kell edzenie. Ehhez egyedül kevés vagyok, az összes edző segítségére szükségem van.

A politika és a sport viszonya:

  • A kérdésre, hogy érzett-e valamikor politikai nyomást, azt felelte: a sportban mindig van nyomás, de Magyarországon új dolgokat tapasztal e téren. Ettől ő még nem változtatja meg a személyiségét, mert nem éri meg; ha elveszti a munkáját, elég hamar találna más állást.
  • Ismeri a tao-rendszert és látja a problémát, hogy sok fiatal túl korán keres túl nagy pénzeket, még mielőtt bizonyítottak volna.
  • Mindezért nem a játékost hibáztatja, hanem kialakított rendszert.
  • Flensburgban fizetési sapkát vezettek be a fiataloknál: kezdésként 500 eurót kaptak, ha látta a fejlődést, 750 eurót, ha megugorta a következő szintet, akkor kapott szerződést a fiatal. Egy ilyen fizetési limit a bajnokságban egyszer és mindenkorra megoldaná a magyar kézilabda jelenlegi problémáját:
    20 éves korig 1500 euró maximum, 22 éves korig 2500 euró. Utána bizonyítsd be, mit tudsz, szerezz jobb szerződést!
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.