Sport

Messi vagy Ronaldo akart lenni, helyette klasszis futsalos lett

Korábban a témában:

Minden kisfiú, aki elkezd focizni, arról álmodik, hogy egy nap ő lesz majd az új Lionel Messi, vagy Cristiano Ronaldo. Nem volt ez másképp Harnisch Ákossal sem, aki imádta kergetni a bőrt kis kora óta, és Pilisszentivánról indulva ma már a világ egyik legerősebb bajnokságában, a spanyol ligában bizonyíthat.

Csak éppen teremben, kis pályán.

Harnisch Ákos karrierje

Nagy pályás igazolásai
2002 (november): III. Kerületi TVE
2005 (február): Ferencváros U19
2005 (július): III. Kerületi TVE
2006 (július): Vasas
2007 (július): Pilisvörösvár LSE (kölcsön)
2008 (február): III. Kerületi TVE

Futsal igazolásai
2007 (július): Gödöllői Sport Klub
2009 (július): Duna Takarék-ETO FC
2017 (július): Gran Canaria

A nagy pályán csatárként induló Harnisch apránként lépegetett a futball ranglétráján, előbb a III. Kerületben cseperedett, majd a Ferencváros U19-es csapatában is szerepelt, később a Vasas utánpótlásába került, ahol 2006 augusztus 21-én csereként pályára lépett egyetlen NB I-es mérkőzésén. Az áttörés azonban nem sikerült, sőt kisvártatva ismét az NB III-ban találta magát a III. Kerület játékosaként. Ekkor azonban megismerkedett a futsallal.

Egy kispályás tornán Baranyai Pál hívta el 2007-ben, hogy próbálja ki, milyen a futsal. Baranyai akkor a Gödöllő és a magyar válogatott meghatározó tagja volt, és mivel Harnisch Ákos addigra már sok kis pályás tornán szerepelt, hajlott az ötletre.

A Gödöllőben két évig játszott, majd megalakult a Rába ETO elődje: a Duna Takarék-ETO FC, ahová a válogatott játékosai közül többeket is elcsábítottak. Harnisch Ákos 2008-ban, 21 évesen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, így 2009-ben az ETO futsalcsapatának alapításakor igent mondott a győriek megkeresésére. Ezt követően nyolc évet húzott le a mára több mint százszoros válogatott játékos. Hétszer magyar bajnokságot, hétszer magyar kupát és nyolcszor magyar szuperkupát nyert a zöld-fehérek játékosaként Harnisch, nem csoda, hogy saját bevallása szerint is “leírhatatlan”, amit a győriek játékosaként átélt. Majd 2017 nyarán jött a Gran Canaria ajánlata.

Nyáron érkezett a megkeresés, úgy gondoltam mivel már 30 éves vagyok, nem biztos, hogy a karrieremben adódik hasonló lehetőség és mindenféleképpen ki akartam próbálni magam a legmagasabb szinten

– mesélte a spanyol csapat érdeklődéséről a támadó.

Elsőre mégis nemet mondott. Miért?

Van egy másfél éves pici lányom, feleségem, Győrben éltem nyolc éve. Nyugodtan mondhatom, hogy ragyogó életem van. Amikor először megkerestek a spanyolok, úgy gondolták, hogy egyedül menjek ki. Erre én azonnal nemmel feleltem, megmondtam, hogy nekem a családom sokkal fontosabb annál, minthogy 30 évesen még a karrieremet építsem.

Harnisch Ákos az ETO-ban

Magyar bajnok: hétszer (2010, 2011, 2012, 2013, 2015, 2016, 2017)
Magyar Kupa-győztes: hétszer (2010, 2011, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017)
Magyar Szuperkupa-győztes: nyolcszor (2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017)
Mérkőzések: 255
Gólok: 157

Mivel tudták rávenni a spanyolok a váltásra?

Az első megkeresésnél azt ajánlották fel, hogy a fiatal játékosokkal lakjak, a családom nélkül. Megértették, hogy nekem a családom a legfontosabb, így a második hívás alkalmával felajánlottak egy saját lakást, ahová beköltözhetek a feleségemmel és a kislányommal. Erre már úgy éreztem, nem mondhatok nemet.

Egy hónapja kint van már, mennyire beszél spanyolul?

A másodedző folyékonyan beszél angolul, a csapatból ketten próbálkoznak az angollal, de ez kimerül néhány szóban. Az elmúlt hónapban a másodedzőmmel laktam együtt és ez így is lesz októberig. Elsején jövök haza a válogatott mérkőzése után és akkor már velem tart a feleségem és a kislányom is. Azért egy hónapja intenzíven tanulom a spanyolt, már el tudom mondani azt, ha fáradt, vagy éhes vagyok. Egy év múlva már szeretném beszélni a nyelvet.

Hogyan képzeljük el ezt a helyzetet? Mindenhová elkíséri a másodedző, hogy tolmácsoljon?

A másodedző egy velem egykorú srác, akivel egy háromszobás lakásban élünk, azért nem ütközünk össze. Az első néhány hétben a húgom jött velem, mert ő tud spanyolul és rengeteget segített a papírmunkákban, azóta viszont pontosan ez a helyzet: jön velem a másodedző és amit nem értek meg, azt elmondja előbb angolul, majd spanyolul újra, hogy megtanuljam. Olyan szempontból szerencsém van, hogy az elmúlt években volt sok csapattársam, aki spanyolul beszélt a pályán az ETO-ban is, így meccs közben már tudom mi az „előre”, „hátra”, „védekezni” és más futsalhoz kapcsolódó szavakat. A hétköznapi élethez szükséges nyelvet kell megtanulnom.

Fotó: mlsz.hu

A Kanári-szigeteken élni nagyon idillikusnak hangzik. Milyen hely Las Palmas?

Tíz percre lakom a csarnoktól, és szintén nincs messze a tengerpart sem. Remek lakást kaptam. Amikor szabadnapunk van, sokszor lemegyünk strandolni. Nagyon pozitív élmény volt, hogy nem is tudtunk kommunikálni, mégis elhívtak a csapattársaim többször is, hogy menjek velük. A beilleszkedéssel minden nyelvi nehézség ellenére semmi probléma nincs szerencsére, nem érzem magam kívülállónak. Nagyon rendesek velem.

Milyen különbséget tapasztalt a spanyol és a magyar futsal között?

Sokkal gyorsabb a játék Spanyolországban. A játékosok technikai tudása lehetővé teszi azt, hogy a játék gyorsaságán jóval előrébb tart, mint nálunk. Más hatalmas különbséget nem érzek ég taktikailag sem. A játékosok képessége miatt más a ritmus.

Dróth Zoltán a Bajnokok Ligájában szereplő kazah Kairat Almatiba igazolt, most Ön a nívós spanyol bajnokságban folytatja a pályafutását. Minek köszönhető, hogy az utóbbi években nemzetközi szinten is meghatározó csapatokba tudunk futsalosokat adni?

Annyi légiós játszott már a magyar bajnokságban és olyan sok külföldi edző dolgozott Magyarországon, hogy ismertebbé váltak a játékosok. Kinyílt egy kicsit a világ, már nemcsak hozzánk érkeznek külföldi játékosok, hanem a magyarokat is megkeresik külföldről. Remélhetőleg Zoli és én is kitaposunk egy utat a következő generációnak és egyre többen próbálhatják majd ki magukat légiósként.

Apropó következő generáció, az ETO-nál Ön is belekóstolhatott az edzői szakmába, a győri utánpótlásban az U11-es és U20-as futsalcsapattal is foglalkozott.

Igen, Győrben lehetőségem nyílt erre is, nagyon érdekelt és élveztem is. Tavalyelőtt az U11-es csapattal foglalkoztam, ami nagyon jó élmény volt, aztán 2016-ban pedig a húsz éven aluliakat edzettem, az egy teljesen más dimenzió, de annak is megvan a szépsége. Spanyolországban viszont csak a futsalra koncentrálok.

Fotó: eto.hu

Két generációval is dolgozhatott, mi a véleménye a magyar utánpótlásról?

Ügyes gyerek mindig volt, van és lesz. A kérdés az, hogy az edzők hogyan foglalkoznak velük és hogy ők mennyi munkát fektetnek a karrierjükbe. Sok minőségi külföldi edző járt az utóbbi években Magyarországon, ez mindenképp jót tesz. A mai gyerekeken viszont nagyon sok múlik a hozzáállásban, nagyon fontos kérdés, hogy mennyire akarnak ők futsalosok és futballisták lenni.

A legtöbb gyereknek a nagy álom, hogy futballistává váljon, a futsal inkább a nagypályás foci árnyékában maradt. Mivel lehetne a gyerekeket inkább a kispálya felé terelni?

Erre nincs szükség, én nem gondolom, hogy ne férne meg egymás mellett a kettő. Annak idején én is nagy pályán kezdtem, 18 évesen bemutatkoztam az NB I-ben is és Messi, meg Ronaldo akartam lenni. Nem kell a gyerekeket arra nevelni, hogy csak ezt, vagy csak azt csinálják, egy idő után kiderül, ki mire alkalmas, ahogyan nálam is. Külföldön rengetegen fociznak iskolában, már egészen fiatalon egyre több helyen játszanak a gyerekek, nem 18-20 évesen hallanak róla először, hogy ilyen sportág is létezik, mint én. Ez elengedhetetlen a fejlődés szempontjából.

Egy idő után viszont választani kell futball és futsal között. Nem nehéz lemondani az egyikről?

Nekem őszintén szólva nem volt opcióm, hogy nagy pálya, vagy futsal, addigra már csak az NB III-ban szerepeltem a III Kerületben. Nem az NB I és a futsal között kellett választanom. Szerencsém is volt, mert Bognár György és Farkas József “Bringa” voltak az edzőim a Kerületnél és ők mondták, hogy nyugodtan menjek futsalozni is.

Mi van akkor, ha valaki egyszerre játszik nagypályán és kispályán is, de szól az edző, hogy “hétvégén fontos bajnoki van, ne menj futsalozni, nehogy megsérülj”?

Ilyen van gyerekeknél és felnőtteknél is. Nyilván, ha valaki felnőttként jár ide is, oda is, azért csinálja, hogy megéljen belőle. A gyerekeknél viszont abszolút nem értem, miért tiltják, hiszen nem kosárlabdázni megy, hanem ugyanúgy focizni, csak más méretű pályán, más szisztémában. Nem hiszem, hogy bármit elrontana ez. Azt gondolom, ha valaki gyerekkorában futsalozik és nagy pályázik is, az nem hátrány, sőt. Csak előnyére szolgálhat bárkinek, hogy megtanul kis területen futballozni. Különösen a mai labdarúgásban, ahol nem a keresztlabdák és ívelések vannak előtérben, hanem a rövidpasszos játék.

Fotó: mlsz.hu

Csaknem tíz éve már, hogy debütált a válogatottban: 2008-ban egy Horvátország elleni mérkőzésen mutatkozott be. Ezalatt az idő alatt mennyit fejlődött a magyar futsal?

Az elmúlt tíz évben 180 fokos fordulatot vett a magyar futsal. Rengeteg külföldi hozott be minőségi futsalt, edzők és játékosok egyaránt. Próbálunk felzárkózni az első ligákhoz. Mind taktikában, mind sebességben óriásit fejlődött. Megtanultak a csapatok védekezni és támadni is, szervezettebbé vált mindenki. A válogatottunk kijutott a legutóbbi Európa-bajnokságra és nagyon bízom benne, hogy kijutunk a 2018-asra is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.