Sport

A kettétört olimpia története

Futó Csaba
Futó Csaba

újságíró. 2014. 11. 26. 15:45

Bemutatták azt a könyvet, amely a szocialista országok által bojkottált 1984-es Los Angeles-i játékok magyarországi hátterét mutatja be.

Szerdán 11 óra 29 perckor a Népstadion régi dísztribünje alatt, egy hűvös csarnokteremben tartottak könyvbemutatót. A rendhagyó helyszín és időpont sem véletlen: 1984. május 16-án, ugyanekkor, ebben az épületben döntött a Magyar Olimpiai Bizottság arról, hogy „a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét” a Los Angeles-i olimpián.

Videó – Lejátszották az 1984-es bejelentés hangfelvételét:

Harminc év telt el azóta, és rengeteg kérdés maradt nyitva, amikre nem kaptunk választ. Egy fiatal, elsőkönyves szerző, Radványi Benedek gondolt egyet és utánament a dolgoknak, így született az 1984 – A kettétört olimpia című, 400 oldalas kötet, amely a szocialista országok által bojkottált Los Angeles-i játékok hátterével foglalkozik. Harle Tamás, a Kék Európa Stúdió kiadó igazgatója, a könyv szerkesztője megjegyezte, több mint félszáz magyar versenyző emlékezik vissza a történtekre.

„Meg kellett szülessen ez a könyv, ha ennyien összegyűltünk” – utalt arra Harle, hogy rengeteg érintett ott volt a könyvbemutatón. (Jelen volt például Rácz Mariann kézilabdázó, Beloberk Éva kosárlabdázó, Wladár Sándor úszó, Nagysolymosi Sándor cselgáncsozó, Guczoghy György tornász, a vitorlázó Detre-fivérek, Menczer Gusztáv atléta, a birkózó Gáspár Tamás.)

Az olimpiai bronzérmes és világbajnok vívó, Stefanek Gertrúd elmondása szerint az utolsó pillanatig nem akarta elhinni, hogy nem utaznak az olimpiára. „Igaz mondás, hogy sírni csak a győztesnek szabad. De én sírtam, amikor megtudtam a hírt.”

Hozzátette, igazi „arculcsapás” volt az is, hogy sokan utaztak Los Angelesbe azok közül, akik meghozták a döntést.

.

A korábbi öttusázó, az 1988-ban, csapatban olimpiai bajnok Fábián László szerint a döntés azért is volt fájó, mert rengetegen akkor voltak csúcsformában és sikeres olimpia lehetett volna a magyar küldöttség számára az 1984-es.

A női kosárlabda-válogatott először és utoljára az 1984-es olimpiára harcolta ki az indulási jogot, mégsem vehetett részt rajta. „Ausztriában edzőtáboroztunk és ott láttuk a tévében, hogy olyan csapatok álltak dobogóra, melyeket két hónappal korábban simán legyőztünk” – mondta Kiss Lenke, a válogatott akkori csapatkapitánya. A kosárcsapat éppen május 16-án, a döntés napján harcolta ki Kubában az olimpiai részvételt…

Az 1987-es születésű szerző, Radványi Benedek elárulta: kutatásai alatt olyan kérdésekre is választ talált, miért lehettek ott a románok a három évtizeddel ezelőtti nyári játékokon, s a magyarok miért nem, vagy hogy kötelező volt-e a bojkott, a Szovjetunió melletti felsorakozás, avagy kínálkozott volna más lehetőség is.

Radványi Benedek: 1984 – A kettétört olimpia
Kék Európa Stúdió kiadó

Villáminterjú Radványi Benedekkel

Honnan jött az ötlet a könyvhöz?

Az olimpiatörténet mindig is foglalkoztatott, ám ezt a témát áttételesen egy sportoló ajánlotta a figyelembe, amikor bő két éve arról mesélt, mennyire kemény volt mindezt megélni. Telefonon beszéltünk, de a hangján is éreztem a keserűséget.

Mennyi idő volt minden információt összegyűjteni?

Konkrétan esélyem sincs megmondani, de biztos, hogy több, mint amennyibe az elmúlt egy hónap Sport24-es híreinek végigolvasása kerülne. Az anyaggyűjtés másfél éve kezdődött.

Ütközött nehézségekbe, és ha igen, milyenekbe?

A moszkvai iratok felkutatását már majdnem feladtam, amikor találtam egy segítő kezet, amely által az egyik legizgalmasabb dokumentum került elő: 1983 novemberében a nem sokkal később trónra lépő Csernyenko úgy fogalmazott, hogy lehetséges a részvétel.

Az érintettek szívesen nyilatkoztak?

A sportolók igen, a sportvezetők és a politikusok nagy része szintén, de nem mindannyian. Azért valamilyen úton-módon mindenkit szóra bírtam, akit szerettem volna.

Melyik történet volt a legmaradandóbb?

Kettőt mondanék: megrázott, amikor egy kenus elsírta magát beszélgetésünk során, s egy másik alkalommal, amikor kiderült, hogy volt olyan hölgy, aki hiába áldozta fel magzatát azért, hogy ott lehessen az olimpián, majdnem lefordultam a székről.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

cjw_1205_20181102103728967.jpg
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.