Kultúra ismeretlen budapest

Ideiglenesen műemlék lesz a hegyvidéki Turulból, ez azonban nem teszi sérthetetlenné

Szajki Bálint / 24.hu
A Mi Hazánk Mozgalom "turulvédő" megemlékezése a németvölgyi úti turul szobornál 2024. október 23-án.
Szajki Bálint / 24.hu
A Mi Hazánk Mozgalom "turulvédő" megemlékezése a németvölgyi úti turul szobornál 2024. október 23-án.
Kérdés, hogy sikerül-e majd elérnie a végleges műemléki státuszt.

Hosszú hónapok óta gyűrűzik már a XII. kerületi Turul-szobor ügye, hiszen június közepén a polgármesteri székre pályázó Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt első embere kijelentette: azt el kell távolítani, hiszen egyszerűen nem alkalmas arra, hogy a világháborús áldozatok emlékműveként közterületen maradjon.

A politikus szavaira rövidesen Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, illetve a székét alpolgármesterének, Fonti Krisztinának átadni vágyó Pokorni Zoltán is reagált: előbbi jelezte, hogy nem fogja hagyni, hogy a magyarság jelképe eltűnjön a kerületből, a fideszes vezető pedig csak annyival intézte el az ügyet, hogy annak ügye szerinte nem tartozik a legfontosabb várospolitikai problémák közé, eltávolítása pedig épp ezért felesleges. A témában rövidesen a jogilag nem is a korábbi párt utódjának számító, 2021-ben bejegyzett MIÉP is megnyilvánult: ők saját költségen akarták elszállítatni, sőt, még egy reális összeget is hajlandók lettek volna kifizetni érte.

A végül magabiztos győzelmet szerző, október elején hivatalba lépő Kovács az elmúlt hónapokban sokat finomított a véleményén – most már történészekkel és szakemberekkel vizsgáltatná meg az alkotást, és velük közreműködve hozna végső döntést –, ez azonban nem nyugtatta meg a turulpártiakat.

Szajki Bálint / 24.hu A Mi Hazánk Mozgalom 2024. október 23-i “turulvédő” megemlékezésének egy pillanata.

Az új polgármester és a témában korábban az áthelyezést javasló szakemberek véleményének lényege ettől függetlenül nyilvánvalóan nem változott, hiszen vannak olyan tények, amik megmásíthatatlanok:

  • Az emlékművet 2005. október 22-én eleve illegálisan állították fel – a forgalom és a zaj miatt a Budapest Galéria eleve nem javasolta a felállítását, a Fővárosi Közgyűlés pedig nem támogatta a szobor elkészültét (a neveket tartalmazó emlékműét igen), az igazi gátat azonban az I. kerületi építésügyi hatóság jelentette, amely nem adott engedélyt a kihelyezésre.  A fennmaradási engedélyért folyamodó kerület kérését a főváros félresöpörte, majd a következő négy évben bontási határozat, illetve jogerős bírósági döntés is született a témában. A helyzetet végül a Pokorni Zoltán által 2010-ben benyújtott törvénymódosítási kérés rendezte, ami a kerületi önkormányzatok kezébe adta a köztéri szobrok kihelyezésével kapcsolatos döntések lehetőségét, 2011-ben pedig megszületett a fennmaradási engedély.
  • A turul néhány lépésnyire áll csak a Németvölgyi út 5. alatti egykori nyilasháztól, a környéken pedig a háború legsötétebb időszakában emberek százait kínozták, illetve gyilkolták meg.
  • A talapzaton lévő névsorban korábban nem csak áldozatok, de tizenhét nyilas párttag, sőt, négy, a tömeggyilkosságokban vagy a kifosztásokban aktívan résztvevő férfi – így a kerületet 2006 és 2024 közt vezető kormánypárti politikus nagyapja, Pokorni József – neve is szerepelt. Ezeket 2020-ban ugyan eltávolították, de a történtek mégis sokaknak okoztak keserű pillanatokat, a mű pedig terhelt maradt.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik