Kultúra ismeretlen budapest

Siófoki hotelálom ihlette a budapesti Körszállót?

Bauer Sándor / Fortepan, Magyar Építőművészet, 1962/3. / Arcanum Digitális Tudománytár
Bauer Sándor / Fortepan, Magyar Építőművészet, 1962/3. / Arcanum Digitális Tudománytár
Meglepő a hasonlóság.

Kevés jellegzetesebb épület született a hatvanas évek Magyarországán, mint a két világháború közt rövid ideig működő Florida Étterem és Kioszk a háborúban bombatalálatot kapott otthonának helyén kinőtt Hotel Budapest, ami Körszálló néven vált a magyar vendéglátóipar fontos részévé.

A Florida nevet kis híján továbbvivő, 64 méter magasra nyújtózó hely a Kádár-korszak legnagyobb szocialista beruházásaként, a födém építésének nehézségei miatt csak ötéves munkával (1962-1967) megszületett szálloda kapui mögött tizenkilenc szinten kétszáznyolcvan szobát találhattak a vendégek, akiknek meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy

minden szoba a város felé néző fala ívelt, ez a különlegesség pedig a belsőépítészeti részletekben is számos ponton visszaköszönt.

Galéria
Bauer Sándor / Fortepan

Eleinte nem ez volt persze a legnagyobb probléma, hiszen alig néhány órával a megnyitó előtt, 1967. december 30-ának reggelén a szobák egy részében még tapétáztak, a nap folyamán egy másikban élesben próbálhatták ki a tűzoltókészüléket, egy harmadikban pedig a mosdókagyló adta meg magát, eláztatva az alatta lévő szobát.

A kezdeti nehézségeken végül sikerült túllendülni, így az ország első, svédasztalos reggelit adó, eleinte körpanorámás tetőterasszal is rendelkező szállodája nem csak a nyugati ételekre és italokra – többek közt persze Coca-Colára – vágyó magyar hírességeket, de a külföldi turistákat, valamint hírességek egész sorát is mágnesként vonzotta. 1981-ben itt szállt meg például a Líbiát 1969-től 2011-es meggyilkolásáig irányító diktátor, Moammer Kadhafi is, akinek egy túlbuzgó testőre egy legenda szerint

kis híján lelőtte a vezető ablakát tisztító, terroristának hitt alpinistát.

A rendszerváltás aztán itt is mindent megváltoztatott: a kilencvenes évek hajnalán beüvegezték a tetőteraszt, mindenféle válogatás nélkül eltűntek az átadás óta meglévő, sokszor szuper bútorok, szőnyegek, műtárgyak, lámpák, illetve a homlokzatot burkoló ötmillió apró üvegcsempe, a legfelső szinten pedig lakosztályokat helyeztek el.

Pest-Buda Aukciósház A rövid életű előd, a Florida Étterem és Kioszk

Távolról nézve persze semmiféle különbséget nem látunk, így a Városmajor sarkán állva, vagy a közeli pasaréti utcákból lenézve ma is eszünkbe juthat a kérdés, hogy a tervrajzokat 1964-1965-ben elkészítő Szrogh György (1915-1999) vajon honnan vehette a hengeres test ötletét?

A pontos előképek nem ismertek, az azonban valószínű, hogy a pályája hajnalán a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) székháza, illetve a hozzá kapcsolódó kongresszusi központ (Építők Rózsa Ferenc Kultúrotthona, 1948–1949) tervezéséből is részt vállaló építészt jó eséllyel a Welton Becket Associates pályakezdő munkatársa, Louis Naidorf (1928-) hollywoodi munkája, a Capitol Records tizenhárom emeletes irodatornya ihlette:

Downtowngal / Wikimedia Commons

A kiadó hanglemezeinek alakjával csak véletlen hasonlóságot mutató – az építész sokáig nem is tudta, hogy ki a megrendelő –, 1956-ban átadott épületnél Budapesthez jóval közelebbi előképet is ismerünk.

A Magyar Építőművészet 1962/3. számát lapozgatva feltűnő hotel első látásra a Körszálló szinte azonos mása, a lap tetején azonban nem Szrogh, hanem

az élete egy részét Afrikában töltő Polónyi Károly (1928-2002) neve áll, aki a siófoki kikötőbe szánta a munkát.

Magyar Építőművészet 1962/3. / Arcanum Digitális Tudománytár

A képeket kísérő írás szerint a központi vasbeton hengerben lévő lépcsőházból, illetve liftekből kilépve lehetett volna elérni az összesen kétszázhetven – természetesen egy körből kihasított – szobát, amiket a tervező tizenöt szinten osztott szét:

az alsó tizennégy emeletre 18-18 kétágyas, fürdőszobás-loggiás, a tizenötödikre pedig tizennyolc háromágyas, fürdőszobás, de erkély nélküli egységet képzelt el.

Magyar Építőművészet 1962/3. / Arcanum Digitális Tudománytár

A tervét magyarázó – a lapszám megjelenése után néhány hónappal Ghánába költöző – Polónyi hozzátette: a konyhaüzem, a teraszos étterem, egy napozó- és pihenőterasz, a strandlejáró, valamint a szálló más közös üzemi részei a torony alá épített, lábakra állított, lepényszerű épületbe kerülhetnének, szinte ugyanúgy, ahogyan azt Szrogh is megálmodta.

Volt persze néhány fontos különbség: a tetőn, a kilátóterasz és a bár mellett egy méretes víztartálynak, valamint egy meteorológiai jelzőtoronynak is szorítottak volna helyet, ami fényével a Balaton egész északi medencéjében jelezhette volna az időjárásváltozást, ha a terv megvalósul.

Vissza a jelenbe

A Hotel Budapest működésének végül a 2020 tavaszán indult koronavírus-járvány tett keresztbe: a Danubius Hotels bezárta a kapukat, tizenöt hónapnyi csendet követően, 2021 szeptemberében pedig három évre a teljes épületet bérbeadták egy nagyvállalatok dolgozóinak, illetve diákoknak szálláshelyet biztosítani kívánó cégnek. A jövőre lejáró bérlet esetleges meghosszabbításáról, illetve a tulajdonos terveiről egyelőre semmilyen információ nem ismert, így csak remélhetjük, hogy a főváros által az év elején helyi védettséggel megtámogatott épület a következő években is nyitva áll majd.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik