Kultúra

Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén

A miniszterelnökkel jó barátságot ápoló, Erdoğan-közeli török milliárdos, Adnan Polat egy egész városnegyedet zsúfol a négy és fél hektáros területre.

A török milliárdos, Adnan Polat és a magyar miniszterelnök közti szálak az elmúlt években egyre szorosabbá váltak, hiszen az Erdoğan-közeli üzletember előbb csak a törökországi magyar kereskedőházakat üzemeltette, valamint az ő irodaházában kapott helyet a magyar főkonzulátus, 2017-ben azonban már annyira jóban voltak, hogy magánprogramként járták be a felcsúti stadiont, egy évvel később pedig már a Országgyűlés alakuló ülését is a karzatról nézte végig.

A hatvanhét éves üzletember a választások után egyetlen héttel máris hazai napenergiacégek egész sorát (közülük hetet egyetlen nap alatt) vásárolta fel, majd a magyar delegáció tagjaként Kínába utazott, hogy ott kormányzati hátszéllel támogatáshoz juthasson.

A turai Schossberger-kastély, a Centrál Kávéház, a Pozsonyi úti egykori KISZ KB- (később K&H-) székház (ezt lebontották, helyére felső kategóriás ingatlanok kerülnek), illetve számos értékes fővárosi ingatlan mellett Polat és társai 2017 őszén a Nemzeti Színház, illetve a Művészetek Palotája tőszomszédságában álló Közvágóhidat is megvásárolták – utóbbi helyére egy elképesztő méretű lakónegyedet álmodtak meg, benne

1232 lakással, 45 ezer négyzetméternyi irodaterülettel, 1921 autót elnyelő mélygarázzsal, kétszáz szállodai szobával, illetve nyolcezer négyzetméternyi üzlethelyiséggel.

Orbán török milliárdos barátjának álma miatt tűnik el a védettséget élvező Közvágóhíd
Az első tervekkel ellentétben mára már csak a víztorony és a főkapu maradt meg a továbbra is védett épületegyüttesből.

A megvalósulás felé vezető úton persze problémák tornyosultak, ezek elhárításában azonban a kormánypárti főváros, illetve Ferencváros korábbi önkormányzata egyaránt segítőkész volt: a területen építhető lakótornyok maximális magasságát

16-ról 45 méterre emelték, a maximális beépíthetőségi mutató pedig 50-ről 80 százalékra nőtt, jóval kevesebb teret hagyva így a zöldfelületeknek, illetve az élhetőséget növelő tágas tereknek, sőt, a projekt nemzetgazdasági kiemelést kapott, így az építési és bontási engedélyek megszerzése is jóval könnyebbé vált.

Galéria
Fotó: Chapman Taylor

Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén

Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén

Fotó megosztása:

Az álom elől mindennek köszönhetően elgördültek a legfontosabb akadályok (bár ezek megvalósulása esetén jókora forgalomnövekedésre lehet számítani a környéken), a területen álló épületek egy része azonban védettséget élvezett.

Rövidesen ezt az akadályt is sikerült megkerülni, így 2019-ben megindult az 1872-ben, Julius Hennicke tervei szerint született, később többször bővített és átépített épületegyüttes bontása.

A Közvágóhíd, alig egy évtizeddel az átadása után, Klösz György 1880-as években készített képén. Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Fortepan

Az Örökségfigyelő 2018 szeptemberében készített grafikáján jól látszik a szakértők által értékesnek tartott, de lebontásra ítélt részek (piros kiemelések), a terv szerint megtartandók (zöld), illetve a tervek szerint is eltűnő csarnokok (sárga) aránya, jól mutatva, hogy a Közvágóhíd voltaképpen eltűnik:

A bontást végző cég azonban nem állt meg ezen a ponton: a témában egy évvel ezelőtt írt hosszú cikkünkből kiderült, hogy a kerülettel kötött megállapodás értelmében a befektető

a kapcsolódó értékek megjelenését a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével tervezi elérni.

A történteket ekkor már rég nem lehetett rekonstrukciós beruházásként emlegetni, pedig az illetékesek az utolsó pillanatban is szigoríthatták volna az építési szabályzatot, illetve megkezdhették volna az együttes műemlékké nyilvánítását, meggátolva a pusztítást, erre azonban nem került sor.

 

A Közvágóhíd egykori területének északi részét az elmúlt években Polattal semmiféle kapcsolatot nem ápoló cégek építették be, az utolsó szöget azonban a török milliárdos ütötte be a terület koporsójába. A fotók a Google Föld műholdképei, az animáció a szerző munkája.

A bontás közben a környéken járók elé táruló képre viszont senki nem volt felkészülve, hiszen egészen más érzés olvasni valaminek a bontásáról, mint testközelből látni a várostörténet egy fontos szeletének kitörlését.

A különbséget azonban csak a drónfelvételek érzékeltetik igazán – tökéletesen bizonyítják ezt az OD Pictures Art Studio november 11-én készített fotói, amiket Flickr-oldalukon osztottak meg, hiszen az évszázados részek közül mostanra már tényleg csak a víztorony, a főbejárat melletti épületrész, illetve a két, óriási, eredetileg kőből faragott, de 1937-ben bronzból újraöntött szobrot magán hordó kapuoszlop áll a helyén:

Galéria
Fotó: OD Pictures

Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén

Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén

Fotó megosztása:

Polatot és a többi, barna mezős beruházásokat – így például rozsdaövezetekben való lakásépítéseket – végző befektetőt a kormány 2020 nyarán egyébként újabb támogatásban részesítette: az építendő lakások áfáját öt százalékra csökkentették a százötven négyzetméternél kisebb alapterületű, új otthonok esetében.

November elején kiderült az is, hogy a török üzletember családtagjai közül többen már korábban magyar állampolgárságot is kaptak: fia, Kerim Polat például legalább 2018 óta rendelkezik magyar útlevéllel.

Magyarok lettek Orbán török barátjának egyes családtagjai
Állampolgárságot kaptak. Adnan Polat sok más mellett a magyar erőműbizniszben is nyomul.

Kiemelt kép: ODPictures

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.