Kultúra

Titkosították a győri Nemzeti Színház állapotára vonatkozó adatokat

Emellett persze továbbra is kérdés, hogy milyen sors vár majd a győri vezetés által igen rossz állapotúnak beállított, a polgármester által pedig egyenesen lebontani kívánt épületre.

A győri polgármester, Dézsi Csaba András áprilisban, egy interjúban kijelentette: azt tapasztalja,

hogy a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kérdés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet.

Szerinte érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában – jelentette ki, sőt, hozzátette:

Lehet, hogy most eretnek dolgot mondok, de vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs. Az egész projekt így zöldmezős beruházásként nem kerülne többe, mint a színháznak a felújítása, ami soha nem lenne tökéletes.

A Vincze Kálmán tervei szerint 1973-1978 közt megvalósult színház értékeire – köztük Victor Vasarely adományként készített, 55 x 10 méteres alkotására –, illetve a városvezető nyilvánvaló túlzásaira ezt követően hosszú cikkben világítottunk rá, noha az egyértelmű volt, hogy az alig negyvenéves épület a létfontosságú felújítások hiánya miatt – a vidéki színházak közül egyedül ennek nem sikerült rekonstrukción átesnie – energetikailag egyátalán nem áll a helyzet magaslatán.

Ez persze nem jelenti azt, hogy le kellene bontani, főként annak fényében, hogy az építész találékonyságából fakadó szokatlan mérnöki megoldásai is kora egyik legérdekesebbjévé teszik: a nézőtér és a színpad feletti hetvenkilenc méter hosszú íves tetőt például csehszlovák sípályák felvonóinak kábelei hidalják át, színpadtechnikája pedig a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának abszolút csúcsminőségét jelentették.

A polgármester a győriek többségének véleményével kapcsolatos mondatát június közepén a Medián reprezentatív felmérése cáfolta meg, hiszen annak eredményei szerint a megkérdezettek

hetven százaléka úgy vélekedett, hogy bontásra egyáltalán nincs szükség.

Fotó: HAP Galéria / Modern Győr

„A kutatás szerint a fontosabb szocio-demográfiai tényezők közül egyedül az iskolai végzettségnek van szerepe a vélemények alakulásában: az iskolázottabb válaszadók közül valamivel többen támogatnák a bontást, de az ellenzők minden csoportban jelentős (kétharmados) többségben vannak”

írta akkor az eredményeket közzétevő ugytudjuk.hu.

Az ügy a következő hónapban újabb fordulatot vett, hiszen kiderült, hogy egy győri férfi, Szakács András május óta sikertelenül próbálja kikérni azokat a dokumentumokat, amelyekből egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy az épület menthetetlen, vagy pénzügyileg is megéri-e inkább a felújítást forszírozni.

A színháznak és a városvezetésnek küldött adatigénylésekre Szakács nem kapott választ, noha a színház júniusban kijelentette:

a kért felmérési eredményeknek a polgármesteri hivatalban, a színház 2018-as megújítási tervpályázata során keletkezett iratcsomagban kell lennie.

Titkosították a győri Nemzeti Színház állapotára vonatkozó adatokat 2
A Vasarely-művek. Fotó: Modern Győr

A városháza két hónapnyi gondolkodás után, július elején teljesen más eredményre jutott:

megállapították, hogy a kért dokumentumoknak nem ők az adatgazdái, így nem is tudják azokat kiadni.

Az ilyen felmérések készítésének rendszeresnek kellene lennie, így a dokumentumoknak nyilvánvalóan létezni kell – írtuk akkor ennek apropóján.

Szakács a két adatigénylés kapcsán épp ezért teljes joggal tett panaszt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, közben pedig újra a színházhoz és a városházához fordult, hogy legalább a kulturális intézmény költöztetési tervébe betekintést nyerhessen.

A Hatóság ennek hatására felszólította a győri városházát, hogy adja át az állapotokra fényt derítő iratokat, ennek azonban Dézsi Csaba András továbbra sem tett eleget.

Az Ugytudjukhoz eljutott az elutasító válaszlevél, amiben a polgármester kifejtette:

az adatok egy részének kiadása „az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”, míg másik része olyan döntéselőkészítő anyag, és „védett ismeret megismerésének veszélyét hordozza”, hogy azokat álláspontjuk szerint tíz évig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.

A százharmincezres város lakói ennek köszönhetően nem szerezhetnek tudomást arról, hogy a bontás terve tényleg megalapozott-e, vagy egyszerűen csak a korszak építészete elleni sokadik hazai támadásról – a Várnegyed Villamos Teherelosztója, illetve a kecskeméti Kodály Intézet könyvtára felett már kimondták a halálos ítéletet, előbbi pedig már el is tűnt – van szó.

A főhomlokzat 2018 nyarán. Fotó: Globetrotter19

A mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogató történet főleg annak fényében vet nem épp kellemes fényt a győri vezetésre, hogy Dézsi már a kampány során kijelentette:

a nyitott városháza megvalósítása mellett rendszeresen kommunikálni szeretnék a győriekkel.

A politikus emellett több ponton is igyekezett minél rosszabb fényben feltüntetni az épületet – augusztus 22-én például egy azóta törölt, az egybe- és különírás szabályait, illetve a központozást unortodox módon kezelő Facebook-posztjában azt állította, hogy a Győri Nemzeti Színház egyáltalán nem egyedi, hiszen az egykor Szovjetunió szerves részét képező Omszk egy hasonló épületet már „úgy az ötvenes években” kitalálta ugyanazt:

Fotó: Ugytudjuk / Facebook

A poszttal egyetlen lényeges probléma akadt: az 1947-ben alapított Omszki Állami Zenei Színház társulata csak közel négy évvel a győri épület átadása után, 1982. január 29-én költözhetett be az egy csapásra a város fontos szimbólumává vált épületbe, melynek terveit három szovjet építész, D. E. Lurije, N. N. Struzsin és N. N. Belusova szignózta.

Dézsi júliusban, az Átlátszónak adott interjújában mindemellett még emlékezett arra, hogy a Győri Nemzeti Színházat két Vasarely-munka – egymás inverzei – díszítették, az Ugytudjuk által készített közel húszperces videóriportban azonban már így fogalmazott, próbálva kisebbíteni az épület értékét:

„Ez a csempe, amit ott a Józsi bácsi annak idején egy fanglival bekente a falat, és ráragasztgatta, tehát Vasarelynek köze nincs ehhez a munkához […] Az egész úgy zajlott, hogy ő egy ilyen franciakockás papíron, a pincértől kapott kék tollal kisatírozta a kéket. Azért franciakockás lett a csempe, mert Franciaországban franciakockás füzetet használtak abba a pillanatba.”

Továbbra is kérdés tehát, hogy milyen állapotban van valójában a színház épülete, és persze az is, hogy a győri vezetés milyen irányban gondolkodik majd tovább az épület jövőjét illetően.

A fejleményekről természetesen a jövőben is beszámolunk majd.

 

Kiemelt kép: HAP Galéria / Modern Győr

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.