Kultúra ismeretlen magyarország

Ez kerülhet Kecskemét legérdekesebb modern épülete helyére

A helyére kerülő épülettel a tervező emléket kíván ugyan állítani az elődnek, de a jelenlegi látványterveket látva ez nem igazán tűnik tiszteletteljes főhajtásnak. A városvédők továbbra sem adják fel, hogy megelőzzék a bontást.
Korábban a témában:

Három hete írtunk a Modern Városok Program keretében a következő három évben 4,2 milliárd forintból megújuló, a XVIII. századi ferences kolostor négy évtizeddel ezelőtti revitalizációja során született Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetről, melynek Kerényi József (1939-2016) egy rendhagyó könyvtárépületet is megálmodott.

Kerényiről röviden

A Budapestről induló építész az Országos Műemléki Főfelügyelőségen kezdte meg pályáját, 1964-ben, alig huszonöt évesen azonban már a Bács-Kiskun Megyei Tervezőintézet (BÁCSTERV) munkatársa volt, ahol a korban diktált trendek, kötelező körök – művelődési ház, gyermekotthon, szolgáltatóház, iskolák – kreatív ötletekkel való megvalósítása mellett az országban elsőként megkezdte a város műemlékeinek és idős épületeinek az eredetitől eltérő célokra való újrahasznosítását, teljesen szembemenve az évszázados épületek helyére modern városközpontokat helyező, a szocializmusban népszerű „múltat végképp eltörölni”-elvvel.

 

Így lett a kecskeméti zsinagógából a Tudomány és Technika Háza (1965-1974), a közeli Banó-házból Magyar Naiv Művészetek Múzeuma (1973-1976), a ferences kolostorból pedig Kodály Intézet (1965-1974), de így változtak üdülőházakká a majki szerzetesek egykori cellalakásai (1971-1984), illetve alakult művelődési házzá a szekszárdi volt zsinagóga (1980-1984) is. Színházi tervezőként, illetve új városrészek és községközpontok megalkotójaként is jókora pályát járt be, 1990-ben pedig önálló stúdiót alapított. 1975-ben Ybl-, 1992-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el, 1985-ben pedig – többek közt a Reichstag üvegkupoláját is tervező legendával, Sir Norman Fosterrel egyidőben – megkapta az UIA Sir Robert Matthew-diplomáját. A hazai revitalizáció úttörőjeként, illetve tervezőként is jelentős Kerényi József Péter 2016-ban, 76 évesen hunyt el. Életművét az Építészfórum itt foglalta össze.

Cikkünkben beszámoltunk arról, hogy az április 15-én bemutatott tervek szerint a nyolc virágablakával, illetve a két szintnyi magasságig nyúló, utcai árkádsorával a városkép fontos részévé vált – a legenda szerint mindössze egyetlen nap alatt felskiccelt – épület eltűnik a megyeszékhely képéből, helyét pedig egy

másik veszi át, elpusztítva a modern magyar építészet egyik komoly, jelenlegi állapota ellenére is menthető, megmentésre érdemes példáját.

Nemsokára eltűnhet a magyar modern építészet egyik legérdekesebb alkotása
A kecskeméti Kodály Intézet könyvtára talán nem volt mindenki szíve csücske, elpusztítása azonban komoly űrt hagy a modern magyar építészetben.

A helyzet azóta sem változott, június 5-én, az Intézet dísztermében bemutatták azonban az első, publikus látványterveket, melyeken már a felszabaduló telekre az Ybl-díjas Mányi István (Mányi Stúdió) által tervezett utód is jól látható:

Fotó: Olvasónk

A bemutatón elhangzott: a jelenlegi, 1981-1982-ben született épület komoly statikai problémákkal küzd, melyek közül a legjelentősebb egyértelműen a szerkezet korlátozott teherbírása, ez pedig komoly gátat szab a jövőbeli hasznosításnak.

Ez a megállapítás önmagában véve persze helytálló lehet, a Magyarországon is széles körben alkalmazott faszádizmus (az eredeti állapotában megtartott homlokzat mögött új épület emelése), illetve az utólagos statikai megerősítések korában azonban kétséges, hogy elég-e ennyi indok a nyolc virágablak által uralt épület teljes, homlokzattal együtt történő eltüntetéséhez.

A tervező előadásában kiemelte: holografikus ábrázolással, Baróthy Anna designer, a számtalan kortárs épület üvegfelületeit – így a Graphisoft Park kétezer éves macskalábnyomokat őrző fogadóépületéét – tervező S39 Hybrid Design vezetője által tervezett felületeken hozná vissza a virágablakokat, illetve azok térbeli árnyékát, de a Kerényi-féle épület kétszintes árkádsorának ötletét is átveszi:

Fotó: Kecskeméti Városi Televízió

A Gül Baba türbéjét és a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát is helyreállító, illetve újjáépítő Mányi István a látványtervek bemutatása közben kijelentette, hogy fontosnak tartja az előd előtti tisztelgést, sőt, az épület tervezésénél legfőbb szempont volt, hogy emléket állítson a nem ritkán évszázados emlékek pusztulását is hozó szocializmus közepén a múlt darabjait sorra megmentő építésznek:

Van, aki azt képviseli, hogy ez egy nagyon rossz épület, van, aki azt képviseli, hogy ez nem jó épület, de hát megszoktuk már. Én ennél nagyobb méltósággal szeretném Kerényi József emlékét kezelni, és a terveinkkel, és a bemutatott látványtervekkel is bizonyítani kívánjuk, hogy az In Memoriam Kerényi József-megjelenítés az nekünk központi kérdés.

– mondta.

A méret és a két szint magasra törő árkádsor ezzel a tervvel ugyan tényleg megmarad, sőt, kissé langymeleg utánérzésként megjelennek a most még álló könyvtárat jellegzetessé tévő ablakok is, de ez nem feltétlenül áll párhuzamban az esemény több pontján is említett tiszteletteljes emlékezés ígéretével.

A teljes lebontás mellett a magát nem önmegvalósítani vágyó építészként aposztrofáló Mányi szerint mindössze annak állapota áll. Véleménye szerint egy közpénzből épült beruházásnál a fő szempont az épület hasznossága a közösség számára, hangsúlyosan beleértve az esztétikai hasznosságot is, majd hozzátette: a könyvtárhoz 1997-ben, illetve 2001-ben is statikust kellett hívni, majd a felmérés után csökkenteni kellett a különböző szinteken elhelyezhető könyvespolcok számát is.

A épület Lechner Tudásközpontban őrzött, 1981-es engedélyezési terve szerint

a kezdetben egy ének-zenei iskola, majd a szomszédos szakközépiskola bővítésének szánt, de végül az Intézethez csatolt épület első emeletére csak átjárót, mosdókat és irodákat, a felette lévő szintre 120 négyzetméternyi szabadpolcos könyvtárat, egy közel feleakkora – 54 négyzetméteres – könyvraktárat, két húsz négyzetméteres stúdiót, illetve egy zenehallgató szobát, a harmadik emeletre pedig tantermeket szántak.

A könyvekkel való telezsúfolás is közrejátszhatott tehát a gyengülésben, annak igazi oka azonban nem ez, hanem maga Kerényi a kor lehetőségeit kissé talán meghaladó álma volt.

A kor kivitelező vállalatai és építőanyaggyárai sokszor egyáltalán nem a jó minőségű munkáikról voltak híresek: a szocializmus folyamán számtalan lakóház és középület építésénél merültek fel komoly hibák, köszönhetően a betonfalak nem megfelelő helyszíni öntésének, a harmadosztályú építőanyagoknak, de megesett az is, hogy az anyagok egy része egyszerűen nem került a falakba és padlókba. A házak falai az átadás után néhány hónappal – vagy épp évvel – repedezni, sőt, egyes részeik akár süllyedni is kezdtek.

Fotó: Hahn-Tapodi Zsuzsanna / Kecskeméti Városszépítő Egyesület

A hibák jelen esetben a válaszfalak födémtúlterhelés miatti repedésében jelentkeztek, így a jelenlegi szerkezet nem megmenthető – nyilatkozta Mányi, egyetlen szóval sem említve az eredeti homlokzat megőrzésének opcióját,mint a jelen helyzetben leginkább drasztikus, az épület jó részének lebontásával járó, de talán még mindig korrekt megoldást, sőt, elmondta:

a lebontott könyvtárat nem látja értelmét ugyanúgy visszaépíteni.

Az intézet jelene és jövője

A Kodály Intézet jelenleg egyébként teljes egészében az egykori kolostorban működik, a Kerényi-féle, gólyalábakon álló épület pedig évek óta üres. Helyén lebontása esetén a könyvtár és a száz férőhelyes kollégium néhány szobája kap majd helyet, a tőle jobbra eső egykori szakgimnáziumi épület telke pedig egy 350 fős hangversenytermet, egy mélygarázst, illetve a kollégiumi férőhelyek jó részét foglalja majd magában.

Az új könyvtár mögött alkalmanként rendezvényeknek is helyet adó, de legtöbbször szabályozottan átjárható udvar születik Kodály-kert néven.

Ezt az opciót a Kecskeméti Városszépítő Egyesület, illetve számos építész nem kívánja elfogadni, így az egyesület néhány nappal ezelőtt kérelmet nyújtott be az épület helyi építészeti örökségvédelem alá vonása ügyében, remélve, hogy a helyieket megosztó, de Kecskemétet a kor építészeti térképére felhelyező könyvtár nem csak a következő három évben folyó munkákat, de a következő évtizedeket is túléli majd.

Vajon mit tenne ma Kerényi, ha hasonló helyzetbe kerülne?

Reméljük, Kecskemét is hasonlóképp tesz majd.

Véletlen egybeesés

A három éve elhunyt tervezőnek május 23-án az épülettől mindössze ötszáz méterre, a Cifrapalotában nyitott meg a korábban Budapesten már bemutatott életműkiállítása, melyen természetesen a könyvtár is felbukkan.

Ajánlott videó mutasd mind

Image: 73879341, A Lumiere Filmiskol·n folytatja karrierjÈt K·lm·n Olga az ATV Ès HÌr TelevÌziÛ kor·bbi m˚sorvezetıje ñ Ìrta a MÈdia1. A televÌziÛs ˙js·gÌrÛ m·r ·prilistÛl tanÌtani fog az iskol·ban., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Kálmán Olga: Gratula

A DK által támogatott független jelölt nem ment el az előválasztás utáni sajtótájékoztatóra. Videóban üzent.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.