Kultúra

Elfeledett Kovács Margit-dombormű díszíti a Nagykörút egyik üzletportálját

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 02. 17. 09:00

A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén.
Korábban a témában:

A főváros egykori üzletportáljairól Ismeretlen Budapest címmel futó, a pesti és budai oldal legrejtettebb, illetve leginkább ismeretlen helyeit és történeteit bemutató sorozatunkban már többször is megemlékeztünk: esett szó a két világháború közti modern legszebb alkotásairól, sőt, az első, pincérek helyett automatákkal működő éttermekről is. Ideje tehát folytatnunk a sort, bár ezúttal kissé eltávolodva a funkcionalista, egyszerű üveg- és fémportáloktól, hogy megismerkedjünk a város szívének egy elfeledett, ám annál jóval érdekesebb színfoltjával.

A Nagykörút legrövidebb szakaszán, az alig több mint fél kilométer hosszú Szent István körúton járva az ember szebbnél szebb épületek alatt sétálhat át – hiszen ki ne pillantana fel néha egy pillanatra a Vígszínház jókora tömbjére, vagy csodálkozna rá a Jászai Mari téri villamosmegálló fölé magasodó épületeket díszítő szobrokra?

A Körút ezen szakasza ugyanakkor számtalan elfeledett szépséget is tartogat: gyönyörű lépcsőházakat, belső tereket és padlót díszítő cementlapokat, az aratókat ábrázoló óriási domborművet, sőt, egy csodás üzletportált is, ami a modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének kéznyomát is magán viseli.

A Nagy Ignác utca Körúttal való találkozásánál álló, első pillantásra a szocializmus gyermekének tűnő üzlethelyiség lámpatesteit az elmúlt két év folyamán már elvesztett bejáratának két oldalán ugyanis Kovács Margit művei tűnnek fel.

Az 1945-1946-ban született, csodával határos módon még ma, hét évtizeddel később is jó állapotú csempeképek a paraszti élet mozzanatai mellett egy szerelmével távolódó hajót figyelő matrózt, illetve gyermekeinek mesélő koronás nőt mutatják be.

A kapuzat bal oldala:

Fotók: Vincze Miklós/24.hu

 

És a jobb oldal:

Fotók: Vincze Miklós/24.hu

 

Az eredetileg itt álló népművészeti bolt részére készült munkákat szerencsére a Kádár-kor derekán ide költöző Ápisz papírbolt nem tüntette el, sőt, a nemrég beköltöző palacsintázó is megtartotta őket, bár felújításukra jól láthatóan már hosszú ideje nem került sor.

A hatvanas évek elején / fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára HU_BFL_XV_19_c_11

 

sdr

És most / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A pályáját kispasztikákkal és dísztárgyakkal indító Kovács Margit munkái ma csinos összegekért kelnek el a különböző aukciósházaknál, de elképesztő mennyiségű munkáját – domborműveket, épületszobrokat, vagy épp kerámia faliképeket – találhatjuk meg a főváros közterületein: a legismertebbek talán az egykori Úttörő Áruház ma is létező díszkútja és a Várnegyed évszázados házainak szoborfülkéiben látható alakjai, de a két világháború közti modern építészet számos példáján (Régiposta utca 13., Hollán Ernő utca 16.is találkozhatunk a sokszor kis méretű, de annál fontosabb kéznyomaival.

Az Úttörő Áruház egykori híres díszkútja ma egy hotel átjárójában várja a megmentést
A Rákosi-kor derekán készült kúton úttörők és kisdobosok mosolyognak, koreai katonák harcolnak, Amerika pedig egyszerűen hiányzik róla.

Kevésbé ismert munkái az ugyanezen korszak bérházainak lépcsőházaiban  lévő, mázas terrakottával díszített oszlopok és domborművek – így az Ádám és Éva a Paradicsomban, a Fiastyúk és állatöv, vagy épp a Halászat-vadászat.

Az Ádám és Éva a Paradicsomban (1939) / fotó: Köztérkép

 

Pályája a Rákosi-, illetve a Kádár-korszakban sem tört meg, sőt, az elsők közt tüntették ki Kossuth-díjjal (1948). Sajátos sílusú iparművészeti tárgyak helyett ekkor már jórészt a népi világból merítő témájú domborműveket, faliképeket (így az óriási, mintegy hétszáz csempéből álló Badacsonyi szüret-kompozíciót, mely a Magyar Építőművészek Szövetsége épületének éttermében  áll) és figurákat készített. Élete utolsó másfél évtizedében terrakottáról samottra váltott, művészetében pedig helyet kaptak a görög mitológia és a népi mondakincs alakjai is. 1977-ben, hetvenöt éves korában hunyt el, életművének számos darabját a szentendrei Kovács Margit Kerámiamúzeum, illetve a győri Kovács Margit Múzeum őrzi.

Archív fotó: Fortepan/A Fővárosi Tanács VB Városrendezési és Építészeti Osztálya
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

HOLLYWOOD, CA - NOVEMBER 12: Filmmaker Rory Kennedy speaks during the Academy of Motion Picture Arts and Sciences' 8th annual Governors Awards at The Ray Dolby Ballroom at Hollywood & Highland Center on November 12, 2016 in Hollywood, California.   Frederick M. Brown/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.