Az első világháború végéig több mint tízezer amerikai katona került hadikórházakba azért, mert szexuálisan terjedő betegségek, így a szifilisz vagy a kankó gyengítette le őket. A férfiak akár másfél-két hónapot is töltöttek emiatt a harctéren kívül, ez pedig jókora érvágást jelentett a világ minden hadseregének, így lassan megjelentek a betegségek veszélyeire figyelmeztető plakátok, sőt, a brit és az amerikai katonákat keményen büntetni kezdték azért, ha félreérthetetlen helyzetben találták őket, vagy bizonyítékot találtak arra, hogy egy olcsó nővel léptek félre.
A plakátok természetesen a katonák hazafiságára – és családjuk egészségére – apelláltak, a betegségeket pedig a sárgalázhoz és a pestishez hasonlították:
Ez nem volt akkora túlzás, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk, hiszen az Alexander Fleming által a tudomány számára bemutatott penicillinnel csak 1942-ben gyógyítottak először, nagy tömegekhez pedig csak 1945 után jutott el.