Kultúra

Indiában az özönvíz legkorábbi, fennmaradt leírása alapján építették meg Noé bárkáját

A négyezer éves szöveg alapján épült bárka teljesen különbözik attól, ahogyan azt a művészek évszázadokon át elképzelték.

A nádból készült, kerek hajó tervei egy négyezer éves, ékírásos mezopotámiai agyagtábláról származnak, mely a legkorábbi fennmaradt leírása a híres babilóniai gyökerű történetnek, amely később a Bibliában is helyet kapott.

The Real Noah's Ark

A tervek szerint a kétszintes, 67 méter átmérőjű hajó fedélzetén egy ház kapott helyet, az alsó szinten pedig az állatok karámjai, amely nem kizárt, hogy ideiglenesen tényleg otthont adhatott volna néhány fajnak.

The Real Noah's Ark

A felhasznált anyagok segítségével egyébként lehetetlen lett volna a teljes méretű hajó megépítése, de a babilóniaiak technológiai fejlettsége sem lett volna elegendő.

The Real Noah's Ark

A szövegben megadott méretek ötödével megépült hajó egyébként harmincöt tonnát nyom, négy hónapon át tartó építéséhez pedig nem használtak modern szerszámokat, egyedül fával, bambusszal, pálmával és náddal dolgoztak. A külső vízhatlanításhoz indiai bitument használtak, de a British Museum közel-keleti részlegének munkatársa, Dr. Irving Finkel szerint az ókori mezopotámiai civilizáció lakóhelyén, a mai Irak és Szíria területén ennél jobb minőségű bitumen áll rendelkezésre, így annak felhasználásával akár még az óceánon is képes lett volna átkelni a hajó.

1410512275882_wps_2_image004_png

A tenyérnyi ékírásos táblát egyébként egy, a második világháborút követő három évben a Közel-Keleten szolgáló RAF-pilóta, Leonard Simmons találta meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik