Magyarország szempontjából most nincs fontosabb, mint megakadályozni Ukrajna uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor a Hont Andrásnak adott interjúban, amikor arról kérdezték, hogy mi értelme van az ukrán EU-csatlakozásról szóló véleménynyilvánító szavazásnak. A miniszterelnök szerint a háború sújtotta szomszédunk felvétele 15–20 éves távlatban határozná meg hazánk fejlődését, mivel a szegényebb Ukrajnával kellene osztoznunk az uniós agrár- és kohéziós támogatásokon, ellepnék az országot az ukrán bevándorlók, akik letörnék a béreket, és hazavágná a magyar mezőgazdaságot az olcsó ukrán gabona. A kormányzati kommunikáció másról sem szól, mint hogy Ukrajna felvétele tönkretenné Magyarországot – annak, akit érdekelnek a csatlakozás valós előnyei és hátrányai, az alábbi cikkünket ajánljuk.
A kormányzati üzenet hitelességét karcolja, hogy a múltban a magyar kormány többször kifejezésre juttatta: támogatja, hogy Ukrajna uniós tagállammá váljon. Szijjártó Péter külügyminiszter a háború kitörése után öt nappal sürgette, hogy mielőbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozásáról, a nyilatkozat a kormány honlapján máig olvasható, nehezen félreérthető címmel: „Magyarország támogatja Ukrajna EU-csatlakozását”.
Mi változott három év alatt, hogy a kormány az általa egykor kívánatosnak vélt ukrán EU-csatlakozást mára a nemzetet fenyegető első számú veszélyként azonosítja? Orbán az idézett interjúban a nyilatkozat időpontját tévesen felidézve azzal magyarázta Szijjártó szavait, hogy akkor még meg lehetett volna akadályozni a háborút: „Ukrajna egy szuverén ország volt”, tudtuk, hol húzódik a keleti határa, mekkora az ország területe, hányan lakják. Mostanra a három éve tartó háborút Orbán szerint a Nyugat és Ukrajna már el is vesztette.
A miniszterelnök néhány hónappal később, 2022 júniusában – amikor az ukránok elkeseredett utóvédharcot vívtak Mariupolban – telefonon biztosította Volodimir Zelenszkij elnököt arról, Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölti státuszt, és kifejtette, hogy „mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is”, majd 2023 decemberében az emlékezetes kávézással az uniós csúcson lehetővé tette, hogy megindulhassanak a tagfelvételi tárgyalások. A miniszterelnök a pilisvörösvári fóruma után a 24.hu kérdésére reagálva azt mondta, a háború első hónapjaiban
ez volt a békét leginkább elősegítő álláspont.
Komoly szellemi gimnasztikát igényel ugyanakkor annak a megértése, hogy ha a háború elején az ukrán EU-csatlakozás közelebb vitt volna a békéhez, most miért szolgálja mindez „a háború ügyét”. Rácz András Oroszország-szakértővel, a Corvinus Egyetem oktatójával igyekeztünk a dolog végére járni.
