Az volt az eredeti terv, hogy június 27-én összeül az európai parlamenti választás németországi második helyezettje, a szélsőjobbos Alternatíva Németországért (AfD) és több másik európai szélsőjobboldali kispárt, köztük a Mi Hazánk, és közösen megalakítanak egy új EP-frakciót. A hírt megszellőztető Spiegel akkor arról írt, hogy a frakció neve Szuveneristák lenne, és az AfD, valamint a Mi Hazánk mellett tagja lenne
- az SOS Romania,
- a lengyel Konföderáció,
- a spanyol SALF,
- a görög Demokratikus Hazafias Mozgalom „Győzelem”,
- továbbá a szlovák Köztársaság Mozgalom.
Emlegették még Sarah Knafo nevét is a csatlakozók között. Az ő esete azért lenne pikáns, mert francia pártja, a Reconquete (Visszahódítás) – amely a francia nemzetgyűlési választást nagy valószínűséggel megnyerő, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléstől (RN) is jobbra áll – többi tagja egy másik szélsőjobbos frakcióhoz, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához (ECR) csatlakozott. De a helyzet amiatt is furcsa, mert ő a 65 éves pártalapító elnök, Éric Zemmour 31 éves élettársa.
Alapvetően nem önszántából szeretne egy új csoportosulást létrehozni az AfD. Nem sokkal az EP-választás előtt ugyanis kirakták őket az Identitás és Demokrácia (ID) frakciójából, miután az egyre több balhéba keveredő Maximilian Krah, a párt listavezetője egy interjúban arról beszélt, hogy a náci SS nem minden tagja volt bűnöző.
Ez már túl radikális volt az ID vezető erejének számító Nemzeti Tömörülésnek, amely az utóbbi időben éppen arról akarja meggyőzni a francia választókat, hogy nem is annyira szélsőséges, mint ahogy az hírlik.
A parlamenti csoportosuláshoz ugyanakkor elméletileg nem kéne túl sokat tenniük: az AfD 15 képviselőt juttatott az EP-be, vagyis már csak 8 tag hiányzik további hat országból. Ezzel az akkori hírek szerint nem is lett volna probléma – éppen ennyi tagállamból lett volna csatlakozó –, ám a helyzetet alaposan megkavarta az Orbán Viktor és társai által hétfőn megalapított Patrióták Európáért (PfE).
Hogy mind a PfE, mind a Szuveneristák megalakulhassanak, az elvileg az eddigi két szélsőjobbos frakciónak is az érdeke lehet, Le Penék ID-jének ugyanúgy, mint a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette ECR-nek, hiszen így mutogathatnak rájuk, hogy valójában az új csoportosulások a szélsőségesek, velük meg nyugodtan együttműködhetnek a mainstream frakciók, és akár vezető pozíciókat is kaphatnak.
A nagyobb mozgástér és a több pénz mellett az AfD-nek is hasznos lenne, ha saját frakciót hozhatnának létre, mivel a párton belül eddig is voltak olyan hangok, miszerint el vannak nyomva az olasz és a francia partnerek mögött az ID-ben.
A Szuverenisták frakció elvi alapját a 2024 áprilisában aláírt Szófiai Nyilatkozat adja – írta a Spiegel, melyben a következő EU-s ciklus alatt olyan célokat fogalmaztak meg, minthogy ne minden a nemzetközi vállalatok és pénzügyi intézmények érdekeiről szóljon, valamint meg kell állítani a „számonkérhetetlen bürokrácia hatalomgyakorlását” és a háborút, béketárgyalások útján.
Ha a német lap információi helyesek, az azért érdekes, mert a nyilatkozat aláírói és a frakció lehetséges tagjai között csak a Mi Hazánk és a Köztársaság Mozgalom a közös, nincs köztük a bolgár Újjászületés sem, pedig ők kezdeményezték a kiáltványt, és három jelöltjük is bejutott az EP-be. A deklarációt egyébként kilenc különböző országból érkezett párt képviselője írta alá, ebből három nem is uniós tagállam.
Tagok
A Politico nemrégiben összeállította az új EP legfurább 23 képviselőjének a listáját, a tervezett frakcióból csak ketten maradtak le erről: a Mi Hazánk egyetlen képviselője, Borvendég Zsuzsanna, valamint a görög Győzelem bejutott politikusa, a színész-modell Nikos Anadiotis. A többi párt mindegyike képviselteti magát a listán, az AfD, a SOS Romania, a szlovák Köztársaság Mozgalom és a lengyel Konföderáció politikusai ráadásul az emojikkal osztályozott ötös listán mind az öt negatív hangulatjelet begyűjtötték – rajtuk kívül egy politikusnak sem sikerült ez a kétes bravúr.
Az AfD képviseletében a pártlista második helyezettje, Petr Bystron jutott a listára, vele és a listavezető Krah-val (illetve annak egyik közvetlen munkatársával) szemben is erős a gyanú, hogy Oroszországból és Kínából fizették őket. Erről bővebben itt és itt írtunk.
Két képviselővel jutott be az EP-be az SOS Romania, egyikőjüket, a párt elnökét, Diana Sosoacát 2021-ben az orosz állami Sputnik az év politikusának választotta, oltásellenes és Nagy-Románia párti, az ukrajnai háború alatt vissza is követelte a szerinte Romániának járó ukrán területeket – amiért felkerült az ukránok szankciós listájára.
Szintén két politikusa jutott Brüsszelbe a szlovák Köztársaság Mozgalomnak. Vezetőjük, Milan Uhrík az egyik, aki a lehetséges frakciótagok közül aláírója volt a Szófiai Nyilatkozatnak. A másik bejutó Milan Mazurek, a cigányterrorozó „mosolygó rasszista”. Becenevét onnan kapta, hogy egy volt iskolatársa szerint a holokausztot átverésnek tartja, nevetgélt Auschwitzban, és a most is még csak 30 éves politikus fiatalabb korábban többször vert meg romákat. Mazureket korábban Robert Fico vette a védelmébe, ami miatt vádat is emeltek ellene (a szlovák kormányfő akkor ellenzékben volt).
A spanyol SALF (amelynek a neve magyarul annyit tesz: A bulinak vége) három képviselőt küldhet az EP-be. Egyikőjük, egy több százezer követővel rendelkező influenszer, Alvise Pérez, aki korábban még a brit Liberális Demokrata Pártnál tevékenykedett, felépítené Európa legnagyobb börtönét, abortuszellenes tüntetésekre jár, és gyakran kerülnek a céltáblájára újságírók, bevándorlók. A spanyol női fociválogatottnál kirobbant csókbotránynál a később évekre eltiltott spanyol szövetség elnöke mellé állt.
Hat politikust juttatott az EP-be a lengyel Konföderáció, köztük azt a Grzegorz Braunt, aki tavaly poroltóval oltotta el a parlament alsóházában rendezett hanuka-ünnepségen a menóra gyertyáit – szerinte a hanuka egy „sátánista kultusz”, a zsidók pedig „Lengyelország ellenségei” –, de a karácsonyfát sem kíméli, ha azon ukrán és uniós zászlós díszek vannak.
Együtt tud működni a Mi Hazánk ezekkel a pártokkal?
Az SOS Romania például Nagy-Romániát akarja visszaállítani. Tavaly év végén Sosoaca a román felsőházban a székely zászló kitűzése miatt komoly kirohanást rendezett, és kijelentette:
Székelyföld nem létezik, Románia oszthatatlan!
A Köztársaság Mozgalomnak elvileg nincs problémája Magyarországgal, legalábbis ezt állították lapunknak 2020-ban, még névváltoztatásuk előtt.
Semmilyen problémánk nincs azokkal a magyarokkal, akik dolgoznak, adót fizetnek, a gyerekeik iskolába járnak. A magyar nyelv használatával sincs a vegyesen lakott területeken, de a szlovák nyelvet, mint egyetlen államnyelvet szeretnénk meghagyni
– fogalmazott akkor a pártvezető Uhrík.
Egyebek mellett erről, vagyis hogy miként képzelhető el szövetség ezen pártokkal, megkérdeztük a Mi Hazánkot, ám válaszukban csak annyit írtak, hogy türelmet kérnek, egyelőre nem áll módjukban több információt közölni, mint amit Toroczkai László pártelnök tett ki az X-re június 25-én: „Nagyon sok kérdést kapunk újságíróktól és a szimpatizánsainktól, miután több külföldi lap megírta, hogy »Szuverenisták« néven új európai pártcsalád és frakció jöhet létre. Ma is egy európai ország pártelnökével találkoztam, és Brüsszelben is intenzív tárgyalások zajlanak. Egyre közelebb kerülünk ahhoz az álomhoz, amelyet először a Budapesti Nyilatkozatban fogalmaztunk meg, a Mi Hazánk által összehívott európai találkozón, az Országházban. 15 éve dolgozom magam is ezen. Most azonban türelmet kérek mindenkitől, nemsokára úgyis kiderül, hogy mire jutottunk. A sajtó egyelőre csak találgat.”
Most akkor mi lesz?
A frakció alakuló ülésének eredetileg tervezett napján, június 27-én aztán a Table.Briefing német hírlevél arról számolt be, hogy az AfD felső köreiből olyan információ került ki, miszerint kicsi az esélye, hogy létrejöjjön a frakció.
Az SOS Romaniánál nem ritka a holokauszttagadás, Sosoaca az ukrajnai háborúval kapcsolatban antiszemita összeesküvés-elméletekkel is felhívta magára a figyelmet, a lengyel Konföderáció vezetője pedig a párt céljainak egyikeként a zsidók és a homoszexuálisok nélküli Lengyelországot tűzte ki.
Az Euractiv arról írt, hogy a frakcióalakítást az AfD azért állította le, mert jobban meg akarja vizsgálni a potenciális partnereket.
Ez úgymond az európai párttérkép leginkább jobbszéle
– idézi a Stiftung Wissenschaft und Politik német agytröszt európai ügyekért felelős vezetőjét, Nicolai von Ondarzát a Frankfurter Rundschau.
Könnyen lehet persze, hogy az AfD végül inkább visszakullog az ID-hez, de sok múlik azon is, milyen mozgolódások lesznek még a szélsőjobbon. Ki csatlakozik Orbánékhoz, az ID-hez vagy az ECR-hez – vagy éppen ki marad az utóbbi kettőben. Ha például Le Penék szövetségre lépnek Orbán mozgalmával, könnyebb lesz az útja az ID-hez az AfD-nek – még ha ezt az utat pár napja kizártnak nyilvánították is.
De sok múlik azon is, szerez-e vezető pozíciót az ECR (vagy az ID) az Európai Parlamentben, Meloni nagyon erre hajt, illetve az is kérdés, hogy mi lesz a francia választás végeredménye. A második forduló vasárnap lesz, az EP alakuló ülése pedig 8-án, hétfőn.
Az AfD-nél azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy idővel csatlakoznának a PfE-hez. A párt egyik társelnöke, Alice Weidel a német közszolgálati ARD-nek úgy nyilatkozott, hogy „nagyszerű” látni Orbánék frakciójának születését, de a közeljövőben nem terveznek csatlakozni hozzá, legfeljebb közép vagy hosszú távon.
Az AfD-nek nem sürgős a frakcióalakítás, az EP-ben vezető posztot így sem, úgy sem kaphatnak, mégis, a Fidesz- és MCC-közeli Brussels Signal csütörtökön arról számolt be, hogy küszöbön a Szuverén Nemzetek Európája frakció megalakulása. Ez az új név, a jövő héten be is jelenthetik a megalakulását. A 23 képviselő megvan, még egy hetedik országból származó politikus csatlakozása van hátra, de ez nem lesz akadály – tudta meg a lap egy informátortól.
