Norvégia, Spanyolország és Írország is elismerte a palesztin államot

A Nemzetközi Büntetőbíróságra (ICC) vetnének ki szankciót az amerikai republikánus képviselők, miután a főügyész elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre és védelmi miniszterére a Hamász több vezetőjével együtt. A BBC szerint a demokrata Antony Blinken amerikai külügyminiszter felvetette, hogy együtt fog működni a képviselőkkel az ICC elleni lehetséges szankciók ügyében.

James Risch, a szenátus külügyi bizottságának republikánus vezetője kedden azt kérdezte Blinkentől, támogatná-e a kezdeményezést, miután az ICC „olyan országok dolgába ütné az orrát, amelyek független, legitim, demokratikus igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkeznek”. Antony Blinken erre úgy felelt:

Kétpárti alapon szeretnénk együttműködni önökkel, hogy megfelelő választ találjunk. Elkötelezett vagyok ez iránt.

A külügyminiszter egyben „mélységesen elhibázott döntésnek” nevezte, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancsot kért Izrael Állam két csúcsvezetőkére.

Karim Khan főügyész azonban nemcsak az izraeli kormányfőre és Joáv Gallant védelmi miniszterre kért elfogatóparancsot, hanem Jahja Szinvárra, az iszlamista szervezet gázai vezetőjére, Mohamed Deifre, a Kasszam Brigádok parancsnokára, valamint Iszmail Haníjehre, a Hamász politikai irodájának vezetőjére is.

A republikánus vezetésű képviselőházban legalább harminchét törvényhozó támogatja a jogszabályt, kevésbé egyértelmű azonban, hogy a demokrata törvényhozók támogatni fogják-e a kezdeményezést.

Az Amerikai Egyesült Államok nem tagja egyébként az ICC-nek, de a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni korábbi elfogatóparancsot határozottan támogatta.

Folytatja előrenyomulását szerdán Rafahban az izraeli hadsereg. Palesztin lakosok és a fegyveresek szerint az izraeli tankok újabb állásokat foglaltak el a korábbiaknál nyugatabbra, az Egyiptommal közös déli határkerítés mentén, és Rafah középpontjában, a Yibna negyed szélén állomásoznak. A harcok hevessége miatt azonban a városrészbe még nem hatoltak be.

Izrael azt állítja nincs más választása, mint hogy megtámadja a várost, mert az izraeli hadsereg így akarja kiszorítani a Hamász harcosait, akikről úgy vélik, hogy ott rejtőzködnek.

A Gázai övezet déli határán található Rafah elleni támadás miatt ugyanakkor több százezer ember menekült el, noha a háború korábbi szakaszában a teljes övezet lakosságának nagyjából fele keresett itt menedéket a harcok elől Izrael felszólítására. A Rafah ellen indított művelet ráadásul elvágta a Gázai övezetbe szánt segélyszállítmányok fő útvonalát is.

A Hamász fegyveres szárnya közölte, hogy páncéltörő rakétákkal csapást mértek két páncélozott csapatszállítóra a határkerítés mentén lévő egyik kapunál.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy megöltek egy Ahmed Jasszer Alkara néven azonosított férfit, akiről azt állították, hogy fontos operatív tisztje volt az izraeli tankok elleni rakétatámadásoknak, és a tavaly október 7-i, izraeli támadásban is részt vett. A hadsereg két másik fegyveres megöléséről is beszámolt egy Khan Júniszban végrehajtott csapásban.

Az izraeli hadsereg május 6-án kezdte meg Rafah elleni szárazföldi offenzíváját. Mintegy 1,5 millió kitelepített palesztin keresett ott menedéket, az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének becslése szerint az izraeli támadás kezdete óta több mint 800 ezren menekültek el a városból.

(Reuters)

A várakozásoknak megfelelően Írország és Spanyolország is elismerte a palesztin államot – ezt a két ország kormányfői közel egyidőben jelentették be.

A mai napon Írország, Norvégia és Spanyolország bejelenti, hogy elismeri Palesztina államot

– jelentette ki Simon Harris, Írország miniszterelnöke. „Abban bízom, hogy az elkövetkező hetekben további országok csatlakoznak hozzánk, és megteszik ezt a fontos lépést” – tette hozzá.

Pedro Sánchez miniszterelnök közölte, hogy Spanyolország május 28-ától független államként ismeri el Palesztinát.

Válaszul Izrael külügyminisztere, Israel Katz az X-en közölte, hogy a döntés után országa azonnal visszahívja a dublini és az oslói nagykövetét, hogy konzultáljanak.

Utasítottam Izrael írországi és norvégiai nagyköveteinek azonnali visszahívását konzultáció céljából, tekintettel arra, hogy az adott országok a palesztin állam elismeréséről döntöttek. (…) Az írek és norvégok őrülete nem tántorít el bennünket, továbbra is eltökéltek vagyunk céljaink elérésében: polgáraink biztonságának helyreállításában, a Hamász felszámolásában és a túszok hazahozatalában. Ezeknél céloknál nincsenek igazabb ügyek

– írta Katz, aki a spanyol nagykövet visszahívásáról még nem tett említést.

(The Guardian)

Ezt Jonas Gahr Støre munkáspárti miniszterelnök jelentette be.

A terrorcselekményeket a Hamász és olyan militáns csoportok követték el, amelyek nem támogatják a kétállami megoldást és nem ismerik el Izrael államot. Palesztinának alapvető joga, hogy független állammá váljon

– mondta a norvég kormányfő.

A skandináv ország „ezért Palesztinát független államnak fogja tekinteni, az ezzel járó összes joggal és kötelezettséggel együtt”, mondta Gahr Støre.

Norvégia lett a 144. ENSZ-tagállam, amely elismeri a palesztin államiságot.

(Reuters)

A norvég kormány várhatóan ma jelenti be, hogy elismeri a független palesztin államot – tudta meg a norvég közszolgálati tévé és az Aftenposten című norvég napilap. Az ország külügyminisztériuma idáig nem kommentálta az értesülést.

Egybevágó sajtóértesülések szerint a norvég mellett rövidesen a spanyol és az ír kormány is ugyanerről tesz bejelentést.

Az elmúlt hetekben Szlovénia és Málta is jelezte, hogy fontolgatja Palesztina elismerését, azzal érvelve, hogy a kétállami megoldás elengedhetetlen a tartós békéhez a Közel-Keleten.

Palesztina függetlenségét több hullámban ismerte el a nemzetközi közösség, a gyakorlatban mégsem tekinthető független államnak, ahogy Izrael részének sem. A politikai és félkatonai szabadságjogi szervezet, a Fatah 1988-ban nyilvánította ki Palesztina állam függetlenségét Izraeltől. Ezt követően több ENSZ-tagállam, köztük Magyarország csatlakozott a palesztin államiságot elismerők táborához. A kilencvenes években az oslói folyamat részeként a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Fatah által dominált Palesztin Nemzeti Hatóság korlátozott önkormányzatiságot kapott. Ebben az időben kezdődött meg az izraeli csapatok fokozatos kivonása. Ennek az enyhülési folyamatnak vetett véget a 2000-ben kitört második intifádával kiújuló ellenségeskedés. A 2010-es években a Fatah komoly lépeseket tett a palesztin állam elismertetése felé. Felvételi kérelmet nyújtott be az ENSZ-hez, amelytől 2012-ben Palesztina „megfigyelő állami” státuszt kapott. Azóta számos más szervezet, például az UNESCO és a Nemzetközi Büntetőbíróság is államként tartja számon.

Jelenleg a 193 ENSZ-tagállamából 143 ismeri el Palesztinát szuverén államként, vagyis

a többségi álláspont az, hogy Palesztinát államnak kell tekinteni.

Más kérdés, hogy a palesztin államapparátus a gyakorlatban nem nagyon tudja ellátni az állami teendőket. Egyrészt az izraeli megszállás korlátozza ezt a képességét, másrészt Gázában 2006-ban a nemzetközi közösség által terrorszervezetként számon tartott Hamász vezetésével egy párhuzamos állam jött létre.

Az Egyesült Államok régóta ellenzi a palesztinok egyoldalú függetlenedési törekvését, mondván, mindezt nem lehet Izraelt megkerülve végigvinni. Washington szerint a Ciszjordániát kormányzó Palesztin Nemzeti Hatóságnak még jelentős reformokat kell végrehajtania ahhoz, hogy államként ismerjék el.

(Times of Israel, Guardian)