Oroszország szerint Lengyelország katonai célponttá válhat, atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba

Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak az MTI tudósítása szerint. „El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov, aki szerint a fegyverszállítási ügyekben alkalmazott amerikai és uniós eljárás már kiszámítható.

„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”.

Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen. Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak.

„Ilyen fegyverekkel Ukrajnának a végeredmény fájdalmasabb lesz – több lesz az áldozat, több lesz a pusztítás. Mert, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mondta, ha a fegyverek hatótávolsága megnő, akkor ki fog szélesedni az az egészségügyi vagy ütközőzóna, biztonsági övezet – nevezzék bárhogyan is – amelyre szükség lesz a területünk, a polgáraink védelméhez” – fogalmazott a Kreml szóvivője, aki hozzátette: „A végeredmény eldőlt, és ezt a frontok jelenlegi dinamikája is mutatja. Győzni fogunk.”

Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte csütörtökön Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter. A politikus lengyel hivatali kollégája, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz előző napi nyilatkozatára utalt, mely szerint Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában.

„Természetesen figyelembe kell vennünk a belügyminisztérium álláspontját, de úgy gondolom, hogy ez helyes irány” – jelentette ki a litván tárcavezető újságíróknak nyilatkozva. „Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal az állampolgárokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta Kasciunas, hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán azokat a médiajelentéseket kommentálva, melyek szerint az ukrán konzulátusok technikai okokból leállították dokumentumok kiadását a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak, emlékeztetett, hogy „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”. „Már régen jeleztük, hogy készek vagyunk segíteni az ukrán félnek katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében” – mondta a lengyel miniszter.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta az ukrán parlament által április 11-én elfogadott új mozgósítási törvényt. Ugyanaznap Dmitro Kuleba külügyminiszter az X platformon úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesít az állammal szembeni kötelezettségek alól. Röviddel ezután médiajelentések szerint az ukrán konzulátusok leállították a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak nyújtott szolgáltatásaikat.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön állásfoglalást fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte a feltételezett orosz politikai beavatkozás miatt, továbbá az ilyen esetek kivizsgálására és a befolyásolási kísérletek elleni fellépésre szólított fel, különös tekintettel a június elején esedékes EP-választásra.

Az EP közleménye szerint a 429 szavazattal, 27 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet, hogy a közelmúltban több olyan, a Kreml által támogatott kísérletre derült fény, amely az európai demokratikus folyamatokba való beavatkozásra és azok aláásására irányult. Az állásfoglalást támogató EP-képviselők leszögezték: minden ilyen kísérletnek következményekkel kell járnia, majd megdöbbentőnek nevezték azokat az állításokat, melyek szerint egyes EP-képviselőknek fizettek az orosz propaganda terjesztéséért.

Az EP-képviselők az orosz beavatkozás gyanújával kapcsolatban több uniós tagállamban, közöttük Bulgáriában, Németországban és Szlovákiában tett bejelentésekre hivatkozva aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) a közelmúltban kihallgatta Maximilian Krah-t, az Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz tartozó EP-képviselőt, mivel esetében felvetődött a gyanú, hogy pénzt kapott a Kreml ügynökeitől. Aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy ezt követően letartóztatták Krah uniós parlamenti asszisztensét azzal a váddal, hogy kínai kém volt.

Állásfoglalásában az EP felszólította az AfD-t, hogy haladéktalanul tegyen nyilvános nyilatkozatot pénzügyi kapcsolatairól, különösen a Kremllel, és hozza nyilvánosságra a Kremlhez köthető forrásokból származó valamennyi kifizetés célját és pontos összegét.

Az állásfoglalás szerint az Európai Parlament „aggodalmának ad hangot a magyar kormány számos politikája és álláspontja miatt, amely Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével számos alkalommal helyezkedett oroszbarát vagy Kína-barát álláspontra”.

Az Európai Parlament a beavatkozással szembeni védelmének megerősítésére a belső biztonsági kultúra megerősítését javasolta. Kötelező biztonsági képzést sürgetett az EP tagjai és a teljes személyzet számára, továbbá megfelelő biztonsági engedélyeket és a parlamenti személyzet fokozott átvilágítását.

Az EP-képviselők felszólították a tagállamok kormányainak képviselőiből álló uniós Tanácsot, hogy a Kreml által támogatott médiumokat és más műsorszolgáltató és médiaszervezeteket, valamint az EU-ban zajló propaganda- és dezinformációs kampányokért felelős személyeket is vonja be az Oroszországgal szemben készülő, 14. szankciós csomagba.

(MTI)

A kelet-ukrajnai Donyeck megyében lévő településeket lőtt ágyúval az orosz hadsereg csütörtök délután, a támadásban legalább négy ember meghalt, hatan pedig megsebesültek – közölte Vadim Filaskin, a megye kormányzója a Telegram közösségi oldalon. Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg csütörtökön támadást intézett a Kupjanszk melletti Novooszinove település ellen, aminek következtében egy 70 és egy 73 éves nő megsebesült. Hozzátette, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők mintegy 15 települést ágyúztak a régióban.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye katonai közigazgatása közölte, hogy az elmúlt nap folyamán az oroszok hat támadást hajtottak végre a régió ellen: drónokkal támadtak, és légicsapást hajtottak végre Sztepanyivka település és környéke ellen.

Az ukrán Különleges Műveleti Erők (SSO) arról számoltak be közösségi oldalaikon, hogy a rakéta- és tüzérségi egységgel együttműködve megsemmisítettek egy Buk-M1 típusú orosz légvédelmi rakétarendszert a „frontvonal egyik legforróbb pontján”. A helyszínt közelebbről nem nevezték meg. A közlemény szerint a Buk éppen tüzelésre készült, de miután eltalálták, egyetlen rakétát sem tudott kilőni.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 463 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint tíz drónt.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdéséhez. A Moszkvával szövetséges fehérorosz vezető szavait a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte.

Lukasenka szerint az orosz és ukrán tisztviselők között Törökországban a háború első heteiben megvitatott előzetes dokumentumok kiindulópontként szolgálhatnak a tárgyalásokhoz. A TASZSZ idézte Lukasenkát, aki szerint

apokalipszis következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.

Oroszország többször is arra figyelmeztetett: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása közvetlen konfrontációba sodorja Oroszországgal, ami nukleáris konfliktushoz vezethet.

A fehérorosz vezető arról is szólt, hogy országa ukrán határán meglehetősen nagy a katonai incidensek kockázata. Ennek kapcsán elmondta, több fehérorosz zászlóaljat teljes műveleti készültségbe helyeztek az Oroszországgal közös határon fekvő Vityebszki területtől egészen az ország nyugati határáig. Egyben arra emlékeztetett, hogy a fehérorosz határ közelében mintegy 120 ezer ukrán katona állomásozik.

Hangsúlyozta, hogy Minszk hetente akár ötven nyugati kémrepülőgép bevetését észleli határai közelében. A Nyugat folyamatosan légi felderítést végez Fehéroroszország felett.

A hírügynökségek egyben azt is idézték Lukasenkától, hogy az országától nyugatra fekvő, szomszédos Lengyelországnak nem kell agresszív fellépésre számítania Fehéroroszország részéről. Lukasenka kijelentésével egy időben a minszki védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítése válasz a barátságtalan országok agresszív politikájára. Jogszerűnek tekintik minden lehetséges eszköz bevetését az agressziós kísérletekkel szemben – olvasható a tárca üzenetében.

Katonai célponttá válnak Oroszország számára a NATO-országok állandó jelleggel Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

„Kétségtelen, hogy a NATO közös nukleáris missziói gyakorlatának kiterjesztése – függetlenül attól, hogy mely ország, vagy országok csatlakoznak a ebben a gyakorlatban már részt vevőkhöz – egyértelműen destabilizáló jellegű. Tényleges fenyegetést jelent” – nyilatkozott a külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint a NATO-országok közös nukleáris misszióinak közeledése a határhoz felerősíti az Oroszországi Föderációt érő fenyegetést. „Nem is beszélve az állandó telepítésről, amiről a forrófejűek Varsóban szintén elkezdtek beszélni” – mondta Rjabkov.

„Ezért mindazoknak a politikusoknak, akik most lelkesen tárgyalnak egy ilyen tervről Lengyelországban és annak határain túl, meg kell érteniük: az ilyen irányú elmozdulások nem növelik Lengyelország biztonságát, maguk az objektumok pedig mindenképpen célponttá válnak. A katonai tervezésünkben pedig előtérbe kerülnek” – tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter-helyettes „alakuló történetnek” nevezte a NATO nukleáris létesítményeinek lengyelországi telepítéséről szóló vitát. Hangsúlyozta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri, ahogy „a lengyel végrehajtó hatalom különböző elemei, és nem csak azok, miként alakítják ezt a témát belső diskurzusukban”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek. Rjabkov és Peszkov arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal. Duda indoklásként azt hozta fel, hogy Oroszország „egyre inkább militarizálja” a kalinyingrádi régiót, és Fehéroroszországba is atomfegyvert telepített.

Az RBK című orosz napilap szerint atomfegyverek lengyelországi telepítéséről már évek óta folynak a tárgyalások, a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást. 2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz. Lengyelország 1999-ben lett a szövetség tagja.

A vita ismét felerősödött azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: úgy döntött, atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba. Miután Lengyelország jelezte készségét, hogy nagyobb részt vállaljon a nukleáris elrettentésben, és csatlakozzon a nukleáris programhoz, Moszkva negatívan reagált Varsó álláspontjára. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint „a nukleáris fegyver lengyelországi telepítésére vonatkozó kérés csak egy dologgal fenyeget: azzal, hogy az ilyen fegyvert használni fogják”. A Kreml már 2022-ben azt hangoztatta, hogy a lépés növelné a feszültséget a térségben.

Oroszország elkerülhetetlen vereségével végződne a NATO akármelyik tagállama ellen intézett orosz támadás – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában a lengyel diplomácia idei céljait ismertető beszédében.

Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva. Erre nem azért érdemes emlékeztetni, hogy veszélyérzetet keltsünk az oroszokban, hanem azért, hogy megmutassuk: Oroszország támadása az észak-atlanti szövetség akármelyik tagjával szemben Moszkva „elkerülhetetlen vereségével érne véget” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője a szejmben.

Aláhúzta:  a NATO védelmi szövetség. Rámutatott: a szövetség katonai képességei háromszor nagyobbak Oroszországéinál, a NATO-országok légiereje háromszor nagyobb, a haditengerészet négyszer nagyobb állománnyal rendelkezik.

Ukrajna megkezdte az Egyesült Államok által titokban biztosított nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták bevetését a megszálló orosz erők ellen – erősítették meg amerikai tisztviselők  a BBC szerint.

A fegyverek a Joe Biden amerikai elnök által márciusban jóváhagyott 300 millió dolláros segélycsomag részét képezték, és ebben a hónapban érkeztek meg. Az Egyesült Államok korábban szállított Ukrajnának ATACMS műveleti-taktikai rakétákat (képünkön egy dél-koreai gyakorlaton), ám csak a fegyverrendszer közepes hatótávolságú változatát. A mostani hírek szerint Biden februárban titokban zöld utat adott a nagy hatótávolságú rendszer – amely akár 300 kilométeres távolságra is képes rakétákat kilőni – elküldésére is.

Megerősíthetem, hogy az Egyesült Államok nagy hatótávolságú ATACMS-eket bocsátott Ukrajnának az elnök közvetlen utasítására

– mondta Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivője.

A nagyobb hatótávolságú rakétákat a múlt héten használták először egy orosz reptér ellen a megszállt Krím-félszigeten. A New York Times szerint az új rakétákat az orosz csapatok elleni támadásban is használták a megszállt Bergyanszk kikötővárosban kedden éjjel.

Az Egyesült Államok egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára – közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden elnök aláírta a Kongresszus által elfogadott 60,8 milliárd dollárról szóló, az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó, nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.

A bejelentés szerint az újrainduló amerikai szállítások első eleme egyebek mellett

• légvédelmi rakétákat,
• HIMARS mobil rakétatüzérségi eszközökben használható lövedékeket,
• egyéb lőszereket,
• páncéltörő és precíziós eszközöket,
• valamint járműveket tartalmaz.

„Egy erős üzenetet küldünk ma az amerikai vezető szerepet illetően, amikor támogatást nyújtunk Ukrajna harcához az oroszországi agresszióval szemben” – fogalmaz a külügyminisztérium közleménye.

A rendszeres amerikai fegyverszállítások és biztonsági segítségnyújtás 2023 vége óta szünetelt, amikor elfogyott az erre a célra a Kongresszus által korábban jóváhagyott költségvetési keret.

A RIA Novoszty arról írt, hogy információik szerint a Pentagon ATACMS műveleti-taktikai rakétákat is átadott Kijevnek. Az ATACMS egy operatív-taktikai ballisztikus rakéta, amelyet a Lockheed Martin fejlesztett ki. Több rakétaindítóból, köztük az M142 HIMARS-ból is indítható.