Ismét napirenden van a TikTok betiltása az Egyesült Államokban. A félperces videókra optimalizált alkalmazás elleni hadjáratot még Donald Trump indította el az elnöksége idején, de a demokrata adminisztráció folytatta a harcot. A Kína és a Nyugat közti fokozódó bizalmatlanság eredményeként mára kárnyújtásnyira került az általános tilalom:
A törvény hatályba lépése után a techcégnek fél éve lenne az amerikai leányvállalat értékesítésre, és ha ennek nem tesz eleget, akkor kisöprik a TikTokot az amerikai alkalmazásboltokból, más szóval: betiltják.
A honatyák szokatlanul nagy egyetértésben, 352:65 arányban fogadták el a javaslatot, de ez nem azt jelenti, hogy a szenátuson is ilyen simán megy majd át a tiltást belengető törvény. Az amerikai törvényhozás felsőházában jóval puhább megközelítést favorizálnak a biztonságpolitikai szempontból aggályos külföldi cégekkel szemben. Chuck Schumer, a szenátusbeli demokrata többség vezetője (aki arról is dönt, mely jogszabályokról szavaznak) hűtötte a kedélyeket: közölte, hogy még nem kötelezte el magát a beterjesztés mellett, melyet a testület alaposan meg fog vizsgálni. Több szenátor is már tavaly kidolgozta a saját jogszabálytervezetét a TikTok megrendszabályozására, ami szintén lassíthatja a folyamatot. Mindenesetre a Fehér Ház sajtótitkára megüzente a szenátoroknak, hogy
A TikTok már tavaly is arról beszélt, hogy az USA-ba érkező külföldi befektetésekkel foglalkozó bizottság (CFIUS) megfenyegette őket, és felszólította a platformszolgáltató kínai tulajdonosát, hogy adja el a vállalatban levő részesedését, különben betiltják az alkalmazást az amerikai piacon.
A ByteDance részvényeinek
- 60 százaléka globális befektetők,
- 20 százaléka az alkalmazottak
- és ugyancsak 20 százaléka az alapítók tulajdonában van.
Akkor az amerikai kormányzat nem kommentálta a hírt.
Fiatalok megrontása, társadalmi harmónia
Az Egyesült Államok vezetése nincs egyedül a vádak szerint érzékeny felhasználói adatokat gyűjtő TikTokkal kapcsolatos aggályaival. Szerte a világban döntöttek a törvényhozók különböző korlátozó intézkedésekről:
- a kormányzati dolgozók már egy bő egy éve nem tiktokozhatnak a hivatali eszközeiken az USA-ban, ahogy Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, Tajvanon, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Dániában, Norvégiában és Hollandiában sem,
- Franciaországban a teljes államigazgatásban, mintegy 2,5 millió közhivatalnokra terjesztették ki a korlátozást.
- Nem lehet telepíteni a TikTokot a három nagy uniós döntéshozó szerv, a parlament, a bizottság és a tanács dolgozóinak munkagépeire sem, és „erősen javasolták”, hogy a személyes készülékeiken se görgessék az appot az EU-s bürokraták.
- Több médiavállalat, köztük a BBC is felszólította a dolgozóit arra, hogy a munkaeszközökről töröljék a TikTokot.
Akad olyan állam, ahol az általános tiltásig is elmentek. India 2020-ban 58 további kínai alkalmazással, köztük WeChat üzenetküldő appal együtt blokkolta a TikTokot a kibertér védelmére hivatkozva, amivel a Modi-kabinet a világ egyik legnagyobb piacáról zavarta el a kínai techóriásokat. Később Pakisztán az „erkölcstelen, obszcén és vulgáris tartalmak” miatt, míg Nepál a „társadalmi harmónia megőrzése” érdekében döntött a tiltás mellett, az afganisztáni tálib vezetés pedig azért, mert a platform nincs összhangban az iszlám szellemiségével, ráadásul „megrontja a fiatalokat”.
Idehaza egy időben az LMP beszélt arról, hogy a TikTokot be kéne tiltani a 18 éven aluli fiatalok körében, de kíváncsiak voltunk rá, hogy komolyan felmerült-e az app korlátozása – akár általánosan, akár a hivatali dolgozókra szűkítve –, ezért kérdéseket küldtünk a témában az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának –, ám cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Régóta téma az app betiltása
Az amerikaiak régóta attól félnek, hogy a TikTokon keresztül a kínai hatóságok és titkosszolgálatok adatokat gyűjthetnek, illetve a videómegosztó a kínai állami narratíva szerint befolyásolhatja a felhasználókat. 2020-ban a Trump-adminisztráció a Kínával folytatott kereskedelmi háború idején közölte, hogy keresi a módját annak, miként tudnák kiszorítani az alkalmazást az amerikai piacról. Még ugyanebben az évben el is készült az erről szóló elnöki rendelet, de végül több bíróság is megállapította, hogy az elnök túllépte a hatáskörét, ezért a tiltást még a hatályba lépése előtt elkaszálták (2023-ban Montanában állami szintű tilalmat fogadtak el, amely szintén fennakadt a bíróságon, miután a cég perre vitte az ügyet). Egyébként Trump azóta felülvizsgálta a TikTok tiltólistára helyezésével kapcsolatos álláspontját, és pár hete a mostani a törvényjavaslat ellen szólalt fel.
Nem csak a büntetővámokkal, de számos egyéb intézkedéssel is az elmúlt négy évben a demokrata adminisztráció sokat tett azért, hogy Kína technológiai fejlődését akadályozza. Elsősorban riválisa fejlett félvezetőkhöz, chipgyártó berendezésekhez való hozzáférését korlátozta, de ennek a politikának a mellékága a TikTok folyamatos nyomasztása is. Habár Trump – egy sor jogi eljárás miatt alkalmazhatatlan – tiltó rendelete helyett Biden egy sajátat alkotott, abban ugyanúgy elismerte, hogy a TikTok és az ahhoz hasonló alkalmazások „külföldi, ellenséges államok számára” biztosíthatnak hozzáférést szenzitív adatokhoz, például megoszthatják velük a felhasználóik földrajzi helyzetét. Ezért Biden utasította a kereskedelmi minisztériumot, hogy gyűjtsön bizonyítékokat a témában.
A korlátozásokat fokozatosan – előbb állami, aztán szövetségi szinten – vezették be, de több egyetem is kipaterolta a videómegosztót a belső hálózatáról. Lindsay Gorman, Biden korábbi fehér házi technológiai tanácsadója azt mondta, ha törvényhozás útján próbálkoznának a tiltással, annak kétszer akkora súlya lenne. 2022 decemberében a félidős választások után
A jogszabálytervezetet jegyző demokrata és republikánus képviselők amellett érveltek, hogy a TikTok a saját adatvédelmi irányelvei szerint arcképet, hangadatokat, helymeghatározási információkat tárolhat az app használóiról, és mivel a cég anyavállalata, a ByteDance kínai vállalatként köteles együttműködni a Kínai Kommunista Párttal, ezekhez a rendkívül érzékeny felhasználói adatokhoz könnyedén hozzáférhetnek az ellenséges hatóságok. Habár a ByteDance tagadta, hogy valaha adatokat küldött volna a kínai kormánynak, a hatályos kínai törvények értelmében erre tényleg bármikor kötelezhetik.
Tavaly márciusban képviselőház republikánus többségű külügyi bizottságán átment a jogszabály, de ezzel szinte egy időben az amerikai törvényhozás másik szintjén, tizennyolc republikánus és demokrata szenátor is aktivizálta magát. Ők a kereskedelmi tárcának adtak volna plusz jogköröket a „nemzetbiztonsági szempontból aggályos technológiák” tiltására. Egy éve a javaslatokat bemutató cikkünkben azt írtuk, az Egyesült Államok minden eddiginél közelebb került a TikTok betiltásához, de több mint egy évig nem szavaztak egyik javaslatról sem. Azonban az egyértelmű volt, hogy pártokon átívelő akarat mutatkozik a TikTokkal szembeni kemény fellépésre, így csak idő kérdése volt, hogy mikor veszik elő újra a témát.
Idén márciusban hirtelen ismét fullasztóvá vált a levegő a TikTok számára. Kevesebb mint egy héttel azután, hogy a képviselőházi jogszabálytervezetet szavazásra bocsátották, egy rövid vitát követően át is ment az előterjesztés. A szenátus ugyan késleltetheti, sőt, akár el is gáncsolhatja a folyamatot, viszont Biden már jelezte: alá fogja írni a törvényt, ha az asztalára kerül. (Megjegyzendő: az újraválasztására készülő elnök a kampányidőszakra visszatért a platformra, hogy a fiatal választókat is elérje.) A törvény alkotmányosságát a Legfelsőbb Bíróság állapíthatja meg, így szövetségi szinten a sajtószabadságot garantáló első alkotmánymódosítás még megtorpedózhatja a TikTok-törvényt.
Vállakozások milliói és a fiatalok maradhatnak hoppon
A betiltás mellett érvelők elsősorban kiberbiztonsági és adatvédelmi szempontokra szoktak hivatkozni, ám de a TikTokkal szembeni averziók valójában Kínára vonatkoznak. A törvénytelen adatgyűjtés, a kiskorúak körében kialakuló függőség, valamint a dezinformáció és az erőszakra felbujtó tartalmak terjedése ugyanúgy jogos vád az olyan amerikai tulajdonú közösségi médiafelületekkel szemben, mint a Facebook, az Instagram vagy a YouTube. A legtöbb ország – mindenek előtt az Egyesült Államok vezetése – túl nagy kockázat lát abban, hogy mindennap egy kínai algoritmus ejtse foglyul hosszú órákra a nyugati választók százmilliónak figyelmét:
A TikTok elzavarása az Egyesült Államokból azonban nem lenne fájdalommentes. Az alkalmazást havonta 170 millióan görgetik az USA-ban, itt tiktokoznak a legtöbben az egész bolygón (Kínában a TikTok testvéralkalmazását, a Douyint használják). A cég összesen hétezer embernek ad munkát, rengeteg vállalkozásnak (a TikTok szerint hétmilliónak) kínál hirdetési felületet, nem beszélve a milliókat szórakoztató tiktokerekről, akik a kongresszus épületénél demonstráltak az app kiebrudalása ellen. A TikTok push értesítést küldött az amerikai felhasználóinak, amelyben arra kérte őket, hogy lépjenek kapcsolatba a választott képviselőikkel, és mondják meg nekik: ellenzik a törvényt. A felhívás után annyi hívás árasztotta el a képviselői irodákat, hogy lényegében megbénították a munkájukat. Egy januári felmérés szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé tiltáspárti, ami aligha meglepő, hiszen a Z generáció kétharmada napi szinten használja az alkalmazást. Egyelőre nem világos, hogy a fiatalok felbosszantása visszaüthet-e a választás napján, és ha igen, melyik elnökjelöltet büntetik érte jobban.
Shou Zi Csev, a TikTok vezérigazgatója a tiltás belengetése után azt mondta:
A TikToknak is rendkívül fontos az amerikai piac, ahol csak a tavalyi évben 8,75 milliárd dollárt keresett hirdetésekből, ráadásul az idén további 25 százalékos bevétel-növekedést jósolnak neki.
