Lassan már nincsenek szavak arra, ami a bolgár belpolitikában zajlik – két év alatt immár az ötödik általános választást tartották április elején, de a voksolásnak megint nincs egyértelmű győztese. A hétvégi eredmények szerint ugyanis a „bolgár Orbán”, az országot 2009 és 2021 között nagyrészt irányító Bojko Boriszov exkormányfő pártja, a GERB lett a legnagyobb politikai erő a balkáni országban, ám a 25,4 százalékos eredménnyel a közelébe sem tudnak kerülni a kormányalakításhoz szükséges parlamenti abszolút többséghez.
A Boriszov 2021-es bukása után egy rövid ideg szintén kormányzó „nyugatosok”, a PP (Folytatjuk a változást) és a DB (Demokratikus Bulgária) pártok összefogása 23,5 százalékig százalékig jutott. Ők ádáz ellenfelei Boriszovnak, kormányzásuk idején pár órára még a „bolgár Orbánt” is őrizetbe vetették, de aztán Boriszov gyorsan kiszabadult a fogságból.
A magát jobboldalinak minősítő, de inkább populista irányzatot követő Boriszov a börtönöket eladdig csak a rács másik oldaláról ismerte: belügyi tábornok volt az excár, Szimeon Szakszkoburggotszki kormányzása idején, az ezredforduló utáni években. Aztán a cár bukása után önálló „jobbközép” pártot alapított (GERB), kormányozni pedig elsősorban a bulgáriai törökök pártjának segítségével tudott, amíg a korrupciós botrányok el nem söpörték kabinetjét. Még korábban, pályája kezdetén pedig az egykori kommunista diktátor, Todor Zsivkov testőreként is ténykedett, de tudjuk, hogy Kelet-Európában a kommunista és/vagy kommunista belügyes múlt nem akadályoz meg senkit abban, hogy ne legyen utóbb meggyőződéses jobboldali.
2021-ben a Boriszov-kormányt váltó nyugatosok, a PP és a DB sem tudták stabilizálni a hatalmukat Szófiában a Covid-válság és az oroszok által Ukrajna ellen indított háború közepette. Ekkor koalíciós társaik is bomlasztották a PP-elnök, Kiril Petkov kormányfő vezette kabinet működését, amely 2021 decemberétől 2022. augusztus 2-áig tudott csupán hatalmon maradni.
Azóta döntően ügyvezető kormány intézi a dolgokat Bulgáriában, így megnövekedett az államfő, Rumen Radev hatalma, aki politikai ellenőrzést gyakorol a technokrata-hivatalnok kabinet fölött, amelyet Galab Donev irányít.
A hétvégi választások legnagyobb meglepetését azonban nem Boriszovék és nem a „nyugatosok” hozták.
Amíg a párt csak Nagy-Bulgáriáról álmodozott, nem sok vizet zavart a politikában, Észak-Macedónia bekebelezése ugyanis totálisan irreális követelésük volt. Ám idén már a gazdasági helyzet és a politikai káosz miatt elégedetlen bolgár választók láthatóan kiutat próbáltak keresni abból a patthelyzetből, ami az elmúlt két évben jellemezte a balkáni országot. Sem a GERB, sem a nyugatosok nem tudtak stabil kormányt alakítani, így most már nemcsak ketté, hanem lassan háromfelé szakadhat Bulgária, a Moszkva-barát Újjászületés párt relatíve jó eredménye miatt.
A szélsőjobboldali párt 14-15 százalékos szavazati aránya 5 százalékponttal több, mint az előző szavazáson. Az Újjászületés sikerét egyébként részben annak köszönhette, hogy aktívan kampányolt az euró bevezetése ellen, illetve népszavazást követelt az ügyben. Mostani sikerük után pedig a bolgár állam „újraalapítását” követelik, Donald Trump „Amerika az első” politikáját ültetnék át Bulgáriába.
Mindez az Euractiv szerint új helyzetet teremthet a bolgár politikában, és az eddig egymást gyalázó, de mégis valamennyire a Nyugat felé tendáló politikai erőknek lehet, hogy össze kellene fogniuk. Így a GERB, illetve a PP-DB akár kénytelenek lehetnek koalícióra lépni egymással, hogy legalább az ország működését biztosítsák két év káosz után.
Hogy ez mennyire reális alternatíva, azt mutatja, hogy az ügyvezető miniszterelnök, Donev bejelentette: ha április végéig nem tudnak megállapodni a pártok az új kabinet megalakításáról, akkor ők fogják megkezdeni a jövő évi költségvetési tervezet kidolgozását, és be fogják nyújtani az indítványukat a parlamentnek.
Bulgáriának azonban nemcsak költségvetésre, hanem valamiféle távlatos politikára is szüksége lenne. Több reformot is fel kéne gyorsítani, hiszen az ország szeretne a schengeni övezetbe kerülni (a bolgár és román csatlakozást a schengeni zónához elsősorban Ausztria akadályozta meg nemrégiben). De az eurózónához való csatlakozáshoz is végre kellene hajtani számos strukturális reformot (persze csak akkor, ha ezeket a terveket nem fúrja meg az Újjászületés nevű párt).
Hriszto Ivanov, a PP-DB összefogás egyik vezető politikusa szerint a mostani választások megint bebizonyították, hogy Bulgária erősen megosztott állam. Szerinte azonban ezen a megosztottságon most már túl kéne jutni, és erre a mostani választási eredmény esélyt is ad.
Bulgáriában egyébként még más pártok is bekerültek a törvényhozásba: a DPSZ, a törökök pártja elsősorban a Törökországban élő, Bulgáriából kivándoroltak szavazatai révén majdnem 13 százalékig jutott, míg a bolgár kommunista utódpárt, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) történetének legrosszabb eredményét elérve, kilenc százalékig sem jutott a mostani szavazáson. A BSZP egyébként szintén oroszbarát pártnak számít a balkáni országban.
Szintén meglepetés, hogy Szlavi Trifonov mulatós zenész és tévés celeb pártja, az ITN valószínűleg bekerül a parlamentbe 4,3 százalék körüli eredménnyel, jóllehet ez a tömörülés lejáratta magát, amikor a nyugatosok vezette kormánykoalíciót felbomlasztotta. Jól látszik ebből, hogy a bolgár választókat nem nagyon érdekli, hogy önmagukat is sokszorosan meghazudtoló politikusokat juttatnak be a törvényhozásba. Az ITN egyébként most új ötlettel állt elő: ők arról szeretnének népszavazást rendeztetni, hogy Bulgária legyen parlamenti helyett elnöki jellegű köztársaság.
Ami a választások tisztaságát illeti, az ügyvezető kormány belügyminisztere szerint a korábbinál több bejelentést kaptak szabálytalanságokról, például szavazatvásárlásokról, és emiatt a rendőrség kétszer annyi eljárást indított, mint az előző voksolások után. A nyomozások elsősorban a GERB és a törökök pártja, a DPSZ ellen irányulnak. (E két párt kormányzott 2021 előtt közösen Szófiában, amikor számos korrupciós botrány a DPSZ-hez kötődött.)
Egyelőre tehát nem látszik egyértelműen a káoszból kivezető út. Dimitar Bechev, a Carnegie Europe vendégkutatója az Al-Dzsazírán publikált cikkében fel is tette a kérdés: hány választásnak kell még ahhoz Bulgáriában, hogy vége legyen a káosznak? Bechev szerint Bojko Boriszov viszonylag elfogadott volt külföldön, például az EU-ban is szalonképesnek bizonyult az általa vezetett kormány. Bechev szerint a GERB mostani relatív győzelme sem jelenti azt, hogy a párt visszaerősödött volna a korábbi, 2021 előtti támogatottsági szintjére. Ám Boriszovék „jól beágyazottak” a bolgár társadalomba, különösen vidéken erős a GERB.
A korrupcióval vádolt párttal azonban a „nyugatosok”, a PP és a DB nem szívesen fogna össze, ez okozta az elmúlt két évben a politikai vákuumot a megfigyelő szerint. Most várhatóan a GERB kap majd kormányalakítási megbízást, és Boriszov előtt két lehetőség áll. Az egyik, hogy nagykoalíciót alkot a „nyugatosokkal”, a másik pedig, hogy a régi partnerével, a török párttal, illetve a szocialistákkal fog össze.
Boriszov állítólag az első változatot preferálná Bechev szerint, mivel így bizonyíthatná nyugati elköteleződését. Ugyanakkor a nyugatosok számára „mérgező” lehet az összefogás, hiszen a választók nagy része a GERB-ben nem a megoldást, hanem a problémát magát látja. Bechev szerint a török párt és a szocialisták szívesebben lépnének koalícióra Boriszovval, ők viszont még nagyobb problémát jelentenek, mivel a „törökök” egyik vezető személyisége még az amerikai szankciós listákra is felkerült korábban, annyi korrupciós vád fogalmazódott meg ellene. A BSZP pedig az oroszbarátsága miatt lenne kínos a GERB-nek.
Minthogy a patthelyzetet a pártok nem tudták feloldani, Bechev szerint jelenleg egyfajta kvázi-elnöki rendszer működik Bulgáriában, Rumen Radev államfő ellenőrzi az ügyvezető-szakértői kabinetet is. Itt az alkotmányos problémát Bechev abban látja, hogy Radev formálisan nem felelős a parlamentnek. (Nyilván erre kínálna alternatívát az ITN, amely formálisan is elnöki rendszert javasol Bulgáriában.)
További gondot okoz Bulgáriában Bechev szerint a szélsőjobboldal erősödése. Ők nem egyszerűen oroszbarátok, hanem az USA-t támadják, populista akcióikkal és retorikájukkal. Így például szerintük az Egyesült Államok „gyarmatosítja” Bulgáriát. Az EU-t pedig azzal támadják, hogy lerombolja Bulgária gazdaságát.
Az Euractiv kommentárjait kiegészítve Bechev szerint nemcsak a szélsőjobboldal kihívása terelheti egy táborba Boriszovékat és a nyugatosokat. Az elnöki rendszer kiépülése is fenyegetően hat a pártokra, amelyek nemrégiben képesek voltak összefogni egymással például egy parlamenti előterjesztés ügyében.
A volt bolgár miniszterelnök, Boriszov végül – hosszú hallgatás – után megszólalt szerdán: ha – mint a legnagyobb párt, a GERB vezetője – megbízást kap a kormányalakításra, mindenkit meginvitálnak majd a tárgyalásokra, de elsősorban szerinte a nagy pártoknak kellene összefognia egy stabil koalícióhoz. Mindez tehát – legalábbis eddig – Bechev feltételezéseit igazolja, azaz Boriszov nagykoalícióra készül. Boriszov mindenesetre saját nyugatos elkötelezettségét is hangsúlyozta: az eurózónához és a schengeni övezethez is csatlakozna, és Ukrajnát is támogatná az Oroszország elleni küzdelmében.
Más kérdés persze, hogy mit szólnának egy nagykoalícióhoz a nyugatosok, akik nagyon megégethetik magukat a GERB-bel való összefogás során.
