Prigozsin: A Wagner nélkül összeomlik az orosz front

Megsemmisítették az orosz erők az ukrán Azov alakulat parancsnoki állását a Zaporizzsja megyei Marijivka falu közelében – közölte ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok az elmúlt egy nap alatt felszámolt ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között sorolt fel két további vezetéspontot, egy drónirányító és egy rádióelektronikai harcra létrehozott központot, egy tüzérségi és rakétaraktárt, egy Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszert, egy Mi-8-as helikoptert, valamint egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott és egy M109-es önjáró tarackot. Konasenkov az ukrán fegyveres erők személyi állományában elszenvedett veszteséget mintegy 540 főben adta meg, akik közül több mint 210 katona a Donyeck körzetében folytatott harcok során esett el.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közlése szerint a tárca vezetője, Szergej Sojgu a “különleges hadművelet” övezetében, az egyesített hadseregcsoport törzsében hallgatta meg a parancsnokok beszámolóját a fronton kialakult helyzetről és terveiről. Sojgu a tájékoztatás szerint szombaton a donyecki régióban tartott szemlét.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán hadvezetés három és félezer, Nagy-Britanniában kiképzett katonát vezényelt a régió általa ellenőrzött területeire. Rogov arról is beszélt, hogy az ukrán hadsereg – erőit főleg Dnyipropetrovszk megyébe összpontosítva – offenzívát készít elő az Azovi-tenger partvidékének elérésére azzal a céllal, hogy elvágja az Oroszország és az általa 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közötti szárazföldi összeköttetést.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán tüzérségi támadást vasárnap a helyi hatóságok. A csapások következtében a luhanszki régióban lévő Liszicsankszkban egy civil életét vesztette, hét pedig megsebesült.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) helyszínelőket küldött a donyecki régióban lévő Volovahába, ahol vasárnap két HIMARS-rakéta csapódott be. A RIA Novosztyi szerint a csapások célpontja az a megemlékezés lehetett, amelyet a donyecki szakadárok egy éve elesett egyik parancsnoka, Vlagyimir Zsoga tiszteletére rendeztek. (MTI)

Az Ukrajnában feltételezetten elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására létrehozott közös nyomozócsoportban (JIT) részt vevő államok úgy határoztak: nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ (ICPA) létrehozását kezdeményezik – közölte az Eurojust vasárnap. Az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős szervezet tájékoztatása szerint a megállapodás a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) városban az ukrán igazságügyi hatóságok által március 3. és 5. között megrendezett konferencián jött létre, amelynek témája volt, hogy miként lehetne felelősségre vonni Oroszországot Ukrajna elleni agressziójáért.

Az uniós ügynökség közleménye szerint a megállapodás az Eurojust támogatásával tavaly március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) hét partnerországa – Ukrajna, Litvánia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Szlovákia és Románia – között jött létre.

A közös nyomozócsoport résztvevőjeként a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények, például a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálására létrehozott, szintén hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ügyészsége bizonyos feltételek teljesülése esetén részt vehet az ICPA-együttműködésben.

A közlemény idézte Ladislav Hamrant, az Eurojust elnökét (képünkön), aki azt mondta: a központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ukrajnai háború során elkövetett bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát a kulcsfontosságú bizonyítékok beszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában.

Miután pár nappal korábban arról beszélt, hogy már majdnem teljesen bezárult az ostromgyűrű Bahmut körül, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője egy szombati videóban már arról beszél, hogy a teljes orosz front összeomolhat, ha elhagyják a várost – írta a hvg.hu egy a Twitteren terjedő videóra hivatkozva.

„Ha a Wagner-csoport visszavonul most Bahmutból, a teljes front összeomlik” – kezdi beszámolóját az elmúlt hetekben a nyilvánosság előtt minden eddiginél aktívabb Jevgenyij Prigozsin. Szerinte a harcoló Wagner-alakulatok most cementként vonják magukra egyszerre az ukrán erőket (képünkön az ukrán hadsereg katonái 105 mm Howitzer tarackkal támadják az orosz állásokat Bahmutnál), hogy azokat felőrölve lehetetlenné tegyék, hogy az ukránok máshol is képesek legyenek az erőkoncentrációra. Másfelől pedig ugyanez a cement húzza a mögöttük jövő „többi erőt”, akiknek nincs más választásuk, mint haladni velük, hacsak nem akarnak megszégyenülni – itt Prigozsin egyértelműen a reguláris orosz haderő egységeiről beszél.

„Ha a Wagner most visszavonul, akkor a következő történelmi eseményekre kerül sor: a front összeomlik legalább az orosz határig, de lehet, hogy tovább is és minden az orosz érdekek védelmét szolgáló katonai egység számára rossz idők jönnek” – mondta Prigozsin. Szerinte a Wagnert majd az a vád éri a kivonulás esetén, hogy összevesztek a pénzen, nőkön, kiskutyákon, bármin. A felbátorodott ukrán hadsereg pedig letarolja Luhanszkot, eléri az orosz határt, a mobilizálni kényszerülő orosz erők szárnyai pedig összeomlanak. Prigozsin szerint ezután majd a Krím-félszigeten roppan meg az orosz haderő.

Szerinte az egyetlen ok, amiért mindez egyelőre nem történik meg, az a Wagner bebetonozott helyzete, amivel meggátolja az áttörést és a visszavonulást is. „Ha visszavonulunk, akkor úgy vonulunk be a történelembe, mint az első jelentős epizód szereplői az Oroszország vereségét hozó háborúban” – teszi hozzá Prigozsin és itt már rátér a lényegre is, a lőszerhiányra. Állítja, hogy ez nem a saját véleménye, hanem az első vonalban harcoló katonáké, akik már azt kérdezgetik tőle, nem egy szándékosan végrehajtott tervről van-e szó, amelyet a Wagner jelenleg az ukrán hadsereg után legádázabb ellenfele, az orosz védelmi minisztérium talált ki ellenük, hogy rájuk kenhesse a vereséget.

A Párbeszéd Magyarországért határozati javaslatot kíván benyújtani az Országgyűlésben, miszerint csak úgy teremthető béke, ha az orosz fegyveres erők kivonulnak Ukrajnából – jelentette be a párt parlamenti frakcióvezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Szabó Tímea emlékeztetett arra, hogy a kormány is benyújtott egy határozati javaslatot az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójára, ám az olyan alapvető tényeket nem tartalmaz, mint hogy a háború kirobbantása Putyin orosz elnök felelőssége, illetve, hogy az orosz hadsereg emberiség elleni háborús bűnöket követett el.

Az sem szerepel benne, hogy a béke úgy érhető el, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából – tette hozzá.
Ezzel szemben – folytatta – a Párbeszéd javaslata egyértelműen kimondja, hogy a háborúért Putyint és Oroszországot terheli a felelősség, és felszólítják Oroszországot az azonnali kivonulásra.

Ugyanakkor, felkérik a nemzetközi szervezeteket, hogy nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre a háborús bűnök elkövetőit.

Közlése szerint a javaslatban az is szerepel, hogy az Európai Unió által Oroszország ellen hozott szankciók helyesek, és azt kérik a kormánytól, hogy csakúgy mint eddig, a jövőben is támogassa a szankciós csomagokat.

Azt is leszögezik, hogy a rekordmagas 26 százalékos magyarországi inflációért nem a szankciók a felelősek, hiszen az EU átlagos inflációja 10,5 százalék.

A továbbiakban hangsúlyozzák: Magyarországnak az az érdeke, hogy leváljon az orosz gázról, illetve arra kérik a kormányt, hogy tegyen meg mindent az Ukrajnából érkező menekültek, illetve az őket segítő civil szervezetek támogatásáért.

Az is szerepel a javaslatban, hogy Magyarország az EU és a NATO elkötelezett tagjakét segítse a nemzetközi szervezetek béketeremtő törekvéseit, illetve felszólítják a közmédiát és a „kormányzati propagandasajtót”, hogy fejezzék be az oroszpárti dezinformációs kampányt – sorolta Szabó Tímea.

(MTI)

Csak idő kérdése, hogy a nyugati államok harci repülőgépeket küldjenek Ukrajnának, mondta Lettország miniszterelnöke a Der Spiegelnek. Krisjanis Karins arról is beszélt, hogy ha az országának lenne vadászgépe, amit át tudnának adni, nem is gondolkodnának rajta.

Nem értem, miért ne küldenénk harci repülőket. Ha Ukrajnának harci gépekre van szüksége, meg kell, hogy kapja őket.

– mondta Karins.

Egyelőre csak szimulátoron kap képzést a két pilóta, az amerikai légierő felméri a képességeiket. Arról egyelőre nincs szó, hogy az amerikaiak repülőgépeket is adnának az ukrán hadseregnek, az arizonai kiképzést a Guardian szerint csak ismerkedésnek szánják a fegyverzettel, valamint bemutatják az ukránoknak, hogy működik az amerikai légierő.

Az ukrán-magyar határszakaszon 5117-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4757-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták. Vonattal 71-en érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

(MTI)

Az Európai Unió támogatná Moldovát a hatékony biztonsági ágazat kiépítésében, ezért a nyár elején új polgári misszió keretében adminisztratív személyzetet küldene az országba – írta a Welt am Sonntag című német lap uniós diplomatákra hivatkozva.

Elsősorban az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a vámhatóság berkeiből érkeznének szakértők Moldovába. Ezen kívül az Európai Unió tanácsadókkal segítené az országot a kibertámadások és a dezinformáció elleni küzdelemben – közölte a lap.

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szakértői már elkezdték a válságkezelési koncepció kidolgozását, amelynek még márciusban el kell készülnie – tette hozzá a Welt am Sonntag. A koncepció javaslatokat tartalmazna a tanácsadó misszió méretére, mandátumára és profiljára vonatkozóan, amelyet azután szavazásra bocsátanának.

Németország és Románia mellett a misszió legfontosabb támogatói közé tartoztak a balti államok, Lengyelország, az EU Tanácsának soros elnökségét betöltő Svédország, illetve Dánia, Csehország és Portugália.

Az Ukrajnával határos, 2,5 millió lakosú Moldovai Köztársaságban február óta Európa-barát kormány van hatalmon. A volt szovjet köztársaság Dnyeszteren túli részét oroszbarát szakadárok uralják, és orosz katonák állomásoznak területén. Az ukrajnai háború kezdete óta Moldovában egyre inkább tartanak attól, hogy Oroszország destabilizálni akarja az országot. Maia Sandu moldovai elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy puccsot készít elő a kormány megdöntésére. Dorin Recean moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy országa csatlakozni akar az Európai Unióhoz, de ennek megvalósulása még évekbe telhet.

(MTI)