Az ukrán energiavállalat vezetője szerint Ukrajna a posztszovjet éra legnehezebb tele előtt áll

Franciaországban szimulációs gyakorlatot szerveznek az energetikai hatóságok december 9-én az esetleges téli áramhiányok kezelésére. Az országos teszt célja annak felmérése, hogy a hálózat mennyire készült fel a válságkezelésre.

Élisabeth Borne miniszterelnök a prefektusoknak csütörtökön elküldött – a sajtóban nyilvánosságra hozott – körlevelében ismertette a teendőket a betervezett áramkimaradásokkal kapcsolatban.

Jóllehet egy áramhiány miatti általános leállásnak az esélye nem valószínű a kormányzat szerint, a hatóságok több forgatókönyvet is kidolgoztak arra az esetre, ha az elektromos hálózat túl nagy leterheltség alá kerül.

Az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE szerint ennek kockázata januárban a legnagyobb. Elsősorban azért, mert a lakossági energiaellátás 70 százalékát biztosító atomerőművek fele jelenleg nem termel áramot a karbantartási problémák elhúzódása miatt.

A közzétett dokumentum szerint az RTE csütörtökönként ellenőrzi az időjárási előrejelzésnek megfelelően az áramtermelés és a szomszédos országokból érkező áramimport szintjét, és dönt arról, hogy szombat éjfél és a következő péntek között elrendel-e áramkimaradást.

Egy tervezett kimaradásról három nappal korábban az EcoWatt applikáción és a közmédián keresztül adnak ki riasztást a hatóságok. A tervezett kimaradások a fogyasztási csúcsidőkben reggel 8 óra és délután 1 óra, valamint este 6 és 8 óra között várhatók.

A riasztást követően a kormány utasítja a prefektusokat, hogy kommunikációs kampánnyal buzdítsák energiatakarékosságra a felügyeletük alá tartozó megyéket, miután a fogyasztáscsökkenéssel a kimaradás kockázata is csökkenthető, illetve annak ideje lerövidíthető. A körlevél szerint “kedvező fejlemények” esetén (javuló időjárás, a lakosság és a vállalatok fogyasztásának csökkenése vagy az áramtermelési szint növekedése) a bejelentett áramkimaradás elmarad.

Csak akkor lesz áramkimaradás, ha az előrejelzett lehűlés bekövetkezik, vagy ha áramtermelési problémák adódnak, a külföldről érkező szállítási vonalakon nem érkezik elég áram, és ha a fogyasztás nem csökken

– mondta egy kormányzati forrás az AFP hírügynökségnek.

A áramkimaradás pontos menetrendjét előző nap délután 5 órakor teszik közzé. A lakosság a szolgáltató honlapján tájékozódhat arról, hogy mely területeket érint másnap az áramszünet. „Az a lényeg, hogy senkit ne érjen meglepetésként a helyzet” – hangsúlyozta a kormány.

Miután a prioritást élvező intézményekben (egészségügyi intézmények, idősotthonok, kórházak, tűzoltólaktanyák, börtönök, stratégiai létesítmények) soha nem lesznek áramkimaradások, az ezen helyek közelében lakóknak, a francia otthonok 40 százalékának sem kell áramszünetre számítaniuk. Teljesen egyetlen megye sem marad áram nélkül, és egy napon csak egyszer lehet kétórás áramszünet ugyanabban a kerületben vagy településen.

A tervezett áramkimaradások idején a közvilágítás nem fog működni az érintett övezetekben, s amennyiben délelőtt rendelik el az áramszünetet, az iskolák is zárva maradnak azért, hogy ne fűtés és villany nélkül folyjon a tanítás. A menzákat viszont ebédidőben megnyitják. A tömegközlekedési járművek nem fognak közlekedni az áramszünet idején.

A kormány a következő napokban ágazatonként (oktatás, igazságügy, közlekedés, vendéglátás) is tájékoztatja az intézményeket a teendőkről a tervezett áramkiadások esetére.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vallott az Ukrajna legyőzésére, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megosztására vagy tönkretételére tett kísérletében is – jelentette ki Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Nuland az EBESZ külügyminiszteri tanácsának ülésén vesz részt. A konferencia egyik panelbeszélgetését követő sajtóértekezleten kijelentette: optimista az EBESZ jövőjét illetően. Putyin „brutális agressziója és háborús bűntettei ellenére vereséget szenvedett az Ukrajna legyőzésére tett kísérletében”, és hasonlóképpen sikertelennek bizonyultak “azon törekvései, hogy megossza vagy tönkre tegye az EBESZ-t” – mondta az amerikai politikus.

Szerinte a lódzi konferencián az EBESZ 57 tagállama közül 55-nek a képviselői „óriási egységet és ellenállóképességet” tanúsítottak azon demokratikus értékek védelmében, amelyekre az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben aláírt záróokmánya utal.

Az említett számokkal Nuland feltehetőleg az orosz és a fehérorosz küldöttségre utalt. Lengyelország nem adott vízumot Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, Oroszország nevében az ülésen csak Alekszandr Lukasevics állandó EBESZ-nagykövet vesz részt. Fehéroroszország képviselete is hasonló szintű.

Az EBESZ a soros lengyel elnökség és a szervezet főtitkára, Helga Schmid vezetésével, valamint új módszerek kidolgozásával „még ellenállóbb, még kreatívabb és nyitottabb szeretne lenni annak dacára, hogy most borzasztó orosz brutalitással néz szemben” – jelentette ki Nuland, utalva az EBESZ úgynevezett moszkvai mechanizmusára, amely a szervezeten belüli egyhangúság hiányában is lehetővé teszi a döntéshozatalt. Az említett mechanizmust az EBESZ elődje, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1991-es moszkvai találkozóján fogadták el az emberi jogok hatékonyabb védelme érdekében.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a lódzi tárgyalások alatt írt Twitter-bejegyzésében bírálta az egyik panelbeszélgetés címét, tudniillik hogy Válaszúton az EBESZ. “Szeretnék egyet nem érteni ezzel a címmel, az EBESZ ugyanis (egy rossz választással könnyen) a pokolba tartó úton találja magát, miután Oroszország semmibe veszi a szervezet szabályait” – fogalmazott Kuleba.

Oroszországgal már mindent kipróbáltunk: kérni, kibékíteni, kedveskedni, semlegesnek vagy aktívnak lenni, kerülni az egyenes beszédet. Most arra jutottunk, hogy jobb lenne, ha Oroszország nem lenne az EBESZ-ben

– írta Kuleba a bejegyzésében.

Margareta Cederfelt, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke szerint a tagállamok minisztereinek kezdeményezniük kell az Oroszország által Ukrajnában okozott károkat felmérő „magas szintű intézmények létrehozását”. „Oroszország háborút indított, és ezért meg kell fizetni” – hangsúlyozta Cederfelt.

Zbigniew Rau, az EBESZ soros elnökségét képviselő lengyel külügyminiszter kiemelte: az orosz vezetés „birodalmi ambíciói” lehetetlenné tették a tárgyalást a szervezeten belül is. „Az orosz tervben a háború szerepelt, és ez meg is valósult” – jelentette ki Rau.

Sokan úgy látják, hogy az EBESZ nem töltötte be a neki szánt szerepet, mert nem akadályozta meg a háborút – mondta Rau, hozzátéve: az egyik tagállam, Oroszország, „folyamatosan bénította” a munkáját.

A lódzi tárgyalásokból kizárt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: „a Nyugat dominanciára törekvése” miatt az EBESZ „nem élt történelmi esélyével, és az összeurópai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.“

(MTI)

Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön megerősítette, hogy Oroszországot felelősségre fogják vonni az Ukrajnában elkövetett, „széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűncselekményekért” – derül ki abból a nyilatkozatból, amelyet a két vezetőnek a washingtoni Fehér Házban folytatott megbeszélését követően tettek közzé.

A dokumentum szerint a felek „sziklaszilárdan elkötelezettek abban, hogy Oroszországot felelősségre vonják a széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűncselekményekért, amelyeket reguláris fegyveres erői és segédcsapatai elkövettek, ideértve a zsoldos egységeket is”.

(MTI)

Nem szabad megengedni, hogy Oroszország győzzön az Ukrajna elleni háborúban – jelentette ki Jens Stoltenberg csütörtökön Berlinben.

A NATO főtitkára a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott tájékoztatón kiemelte, hogy az észak-atlanti szövetség nem hagyja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „belerángassa a háborúba”, de nem is engedheti meg, hogy az ukrán lakosságot „fagyhalálba” rakétázó Oroszország győzzön.

Putyin győzelme arra bátorítana más autoriter vezetőket, hogy hasonló eszközökkel próbálják elérni céljaikat, ami veszélyesebbé tenné a világot, és mindannyian sérülékenyebbé válnánk” – mondta Jens Stoltenberg.

Ezért a NATO feladata Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború átterjedjen más országokra – tette hozzá.

Mint mondta, ennek a támogatásnak „ára van”, amit az energia és az élelmiszerek drágulása is mutat, de „míg mi pénzzel, az ukránok az életükkel fizetnek” a nemzetközi joggal ellentétes orosz támadás elhárításáért.

Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy „Oroszország nem tudja, és nem is fogja megnyerni a háborút”, Németország pedig Ukrajna támogatása mellett a NATO területének védelméért is mindent megtesz. Védelmi képességeinek fejlesztése révén az idei 14 ezer után jövőre már 16 ezer, 2025-ben pedig már 30 ezer katonával járul hozzá a szövetség többnemzetiségű gyorsreagálású haderejéhez.

Azzal kapcsolatban, hogy Németország Patriot rakétavédelmi rendszerrel támogatná a NATO-szövetséges Lengyelország légvédelmének megerősítését, Varsó viszont azt sürgeti, hogy inkább Ukrajnának segítsenek az amerikai gyártmányú rendszerrel, Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva üdvözölte a német kezdeményezést, és elmondta, hogy még nem értek véget a tárgyalások róla.

Olaf Scholz kijelentette, hogy a német ajánlat továbbra is érvényes, és tartalma „változatlan”. Jens Stoltenberg üdvözölte azt a német-norvég kezdeményezést is, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat földgázvezetékek elleni támadásra válaszul a NATO közreműködésével erősítsék meg a tengerek alatti kritikus infrastruktúra védelmét. Mint mondta, ezek az energiaszállító vezetékek és távközlési kábelek a szövetségi tagállamainak működéséhez létfontosságú „ütőerek”, és biztonságukat erősítené a NATO szervezeti keretébe tagozódó új koordinációs központ.

Arra a kérdésre, hogy helyesnek tartja-e egy kínai állami óriásvállalat, a Cosco tulajdonszerzését Németország és egész Európa egyik legnagyobb kereskedelmi centrumában, a hamburgi tengeri kikötőben, Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy „Kína nem ellenfél a NATO számára”.

Kifejtette: Kína ugyan „a biztonságunkat, az érdekeinket és az értékeinket tekintve kihívást jelent”, de a kereskedelmi, gazdasági és politikai kapcsolatokat fenn kell tartani. Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy a gazdasági kapcsolatok „függőségek és sérülékenységek” kialakulásához vezethetnek, de a szövetség minden egyes tagországának önállóan kell „megtalálnia az egyensúlyt”.

(MTI)

Az orosz invázió kezdete óta már mint 1300 hadifogoly jutott haza Ukrajnába – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök erről egy 50 hadifogoly sorsát érintő fogolycsere után beszélt, amelyet az oroszokkal illetve kollaboráns erőkkel sikerült letárgyalniuk.

A mai fogolycserének köszönhetően immár 1319 hős került haza

– közölte az elnök egy Instagram poszt keretében. A meosztott fotón néhány tucat férfi látható ukrán zászlók között.

Az elnök közölte azt is, nem állnak meg, amíg vissza nem kapják az összes hadifoglyot.

Zelenszkij vezérkari főnöke, Andrij Jermak elmondta, hogy az ötven hazatérő ukrán között olyanok is vannak, akik Mariupolt és Azovstalt védték.

A Vöröskereszttel folytaott októberi megbeszélésen Oroszország közölte, hogy mintegy 6000 ukrán hadifoglyot tartanak fogva.

View this post on Instagram

A post shared by Володимир Зеленський (@zelenskiy_official)

(The Guardian)

A NATO továbbra is háborúra kényszeríti Kijevet – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön az észak-atlanti szövetség bukaresti külügyminiszteri tanácskozását értékelve.

A szövetség még mindig az utolsó ukránig akar harcolni, és a szövetség még mindig fegyvert pumpál Ukrajnába. Így természetesen meghosszabbítja a háborút, és ezáltal a helyzetet éppen az ukrán rezsim számára nehezíti meg

– mondta.

Peszkov azt hangoztatta, hogy nem lesz legitimitásuk azoknak a bíróságoknak, amelyek létrehozását egyes nyugati országok kezdeményezik Oroszország ukrajnai tevékenységének kivizsgálására. Mint mondta, Moszkva nem fogadja el őket, és elítéli őket.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz csapatok offenzívájának eredményeként “teljesen felszabadult” Andrijivka település a donyecki régióban. Közölte, hogy ennek következtében több mint negyven ukrán katona esett el, valamint két harckocsi és öt páncélozott harcjármű semmisült meg.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők sikertelen támadási és ellentámadási kísérletek során “Kupjanszk irányában” több mint hatvan katonát, hat harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és négy páncélozott járművet, “Liman irányában” mintegy húsz halottat és sebesültet, egy harckocsit és négy páncélozott harcjárművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát, négy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok a donyecki régióban lévő Szlovjanszk város közelében külföldi “zsoldos” egységek három ideiglenes állomáshelyére, 85 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 162 lőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, a lőszerkészletével és a kezelő személyzetével együtt, valamint két AN/TPQ-37-es ütegelhárító radart, továbbá három ukrán lőszer- és tüzérségi lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt három ukrán drónt, valamint nyolc HIMARS- és Vilha-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a „Kijev ellenőrzése alatt álló területekről” csütörtökön ötven orosz hadifogoly tért vissza. A tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 334 repülőgépet, 177 helikoptert, 2592 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6930 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 905 sorozatvetőt, 3642 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7431 különleges katonai járművet veszítettek.

A minisztérium azt is bejelentette, hogy az orosz légi- és űrerő csütörtökön katonai műholdakat szállító Szojuz-2.1b rakétát indított el a pleszecki űrrepülőtérről. Ugyaninnen legutóbb hétfőn indítottak útjára katonai műholdat.

Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok csütörtökön ukrán nehéztüzérségi támadást. Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegramon közölte, hogy az oroszországi Belgorod városban működésbe lépett a légvédelmi rendszer, és a határ mentén több községet ukrán találat ért.

(MTI)

Megszűnt a feszültség csütörtökön a dél-ukrajnai Herszon elektromos vezetékeiben az orosz erők ágyúzásai következtében – közölte Jaroszlav Janusevics, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a szakemberek már dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán. Tájékoztatott továbbá arról, hogy szerdán az orosz erők 34 alkalommal nyitottak tüzet Herszon megye területére, több helyütt lakóövezeteket ért találat. Az orosz támadásokban egy helyi lakos vesztette életét és további kettő megsérült.

A december 1-jei nap is a megszállók ágyúzásával kezdődött. Most az energetikai mérnökök próbálják kiküszöbölni a reggeli orosz ágyúzás következményeit

– tette hozzá a kormányzó.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a vezérkar értékelése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közeljövőben újabb orosz rakétacsapások érik Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját és katonai létesítményeit.

Az ellenség célja, hogy pánikot keltsen a lakosság körében a belső helyzet destabilizálása érdekében

– emelte ki a katonai vezető.

Hromov kifejtette, hogy a héten orosz Tu-95MC stratégiai bombázók végeztek repülési gyakorlatokat az oroszországi Szaratov, Szamara és Orenburg térségében, valamint Oroszország keleti részében és a Barents-tenger légterében.

A vezérkar tagja arról is beszélt, hogy az oroszok tartalékosokat állomásoztatnak a megszállásuk alatt lévő Krím félsziget északi részén.

Dzsankoj városa és a környező területek valójában a Krím legnagyobb katonai bázisává változtak, ahonnan az orosz megszálló csapatokat, fegyvereket és katonai felszereléseket telepítik át az Oroszországi Föderációból. Titkosszolgálati adatok szerint mintegy 750 darab haditechnikai eszköz és katonai felszerelés található a Dzsankoj közelében lévő Medvegyivka település melletti katonai terepen

– fejtette ki Hromov.

Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője is a rakétacsapások veszélyére figyelmeztetett. Mint mondta, ez Ukrajna „lakosságára nehezedő pszichológiai nyomásgyakorlás” is tekinthető. Az orosz hadihajók fekete-tengeri jelenléte arra utal, hogy folytatódik a légi felderítés, az adatgyűjtés és az esetleges rakétacsapások előkészítése – tette hozzá Humenyuk.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára közben egy tévéműsorban nyugalomra intette a lakosságot, mert szavai szerint a légvédelmi rendszer időben előrejelzi a rakétacsapásokat.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni. Ha rakétatámadás történik, arról a hatóságok mindenképpen figyelmeztetnek. Nem kell folyton valamilyen bajra számítva élni. Éljék az életüket, amely amúgy is bonyolult

– fogalmazott a tisztségviselő. Danyilov emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának olyan riasztórendszere van, amely már többször bizonyította hatékonyságát. Danyilov azt is tanácsolta, hogy a közelgő támadásokról csak megbízható forrásból tájékozódjanak, mert Oroszország rengeteg álhírrel árasztja el az információs teret.

A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig mintegy 89 440 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 560-an az elmúlt napon.

(MTI)

Oroszország csapatokat vont ki Herszon közelében a Dnyeper folyó túlsó partján fekvő városokból – közölte az ukrán hadsereg.

A nyilatkozat nem sok részletet közöl, és nem tesz említést arról sem, hogy ukrán erők átkeltek volna a folyón. Az ukrán illetékesek azt is hangsúlyozták, hogy Oroszország fokozta a tüzérségi támadást a folyó túloldalán, és ismét megszakította az áramellátást Herszonban.

Oroszország már korábban felszólította a civileket, hogy hagyják el a folyót 15 kilométeres körzetében található városokat, és visszavonta polgári közigazgatását a parton lévő Nova Kahovka városából. Ukrán tisztviselők korábban azt mondták, hogy Oroszország visszavonta a tüzérség egy részét a folyó közelében, hogy biztonságosabb pozíciókat vegyenek fel, de azt mostanáig nem közölték, hogy az orosz erők elhagyják volna a városokat.

Oleskij településen az orosz katonák és katonai felszerelések számának csökkenése figyelhető meg

– közölte a hadsereg a Herszon városával szemben, a Dnyeper felett lerombolt híd túlsó oldalán található városról.

A közlemény szerint a térségben tartózkodó orosz csapatok nagy része a nemrégiben mozgósított tartalékosokból áll, ami arra utal, hogy Moszkva legjobban képzett hivatásos csapatai már elhagyták a térséget. A Reuters független forrásból nem tudta megerősíteni a jelentés valóságtartalmát.

(Reuters / Guardian)

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította az EU-t, hogy a következő szankciócsomagjába vegye bele az orosz rakétaipart is.

Kuleba szerint ez indokolt a piaci szereplők orosz háborúban való részvétele miatt ez indokolt lenne, hiszen a közelmúltban katonai célpontok helyett az orosz lövedékek Ukrajna energetikai infrastruktúráját vették célba.

Megköszöntem az EU-nak a rendszeres védelmi támogatást, és hangsúlyoztam, hogy a következő uniós szankcióknak ki kell terjedniük az orosz rakétagyártó iparra is: meg kell őket állítani.

– fogalmazott Twitter bejegyzésében Kuleba, miután Lengyelországban találkozott Josep Borrell uniós külügyi vezetővel.

(Guardian)

Az Európai Unió (EU) több mint 1 millió eurót biztosít az Oroszország által megtámadt Ukrajna aknamentesítésére – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a lengyelországi Lódzban.

Borrell ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának kétnapos lódzi ülése előtt közölte. Újságírókkal mondta el : azért jött az EBESZ ülésére, hogy „részt vegyen az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésében”. Úgy látja: a támadás „mind a nemzetközi jog, mind az EBESZ szabályainak megsértését jelenti (…) Oroszország háborút hozott Európába”.

Új biztonsági rendet kell építeni Európában, mivel „az eddigit Oroszország teljesen lerombolta” – mondta Borrell. Szükségesnek nevezte azok felelősségre vonását, akik kiváltották a háborút. Az EU már szorosan együttműködik az ukrán ügyészséggel az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése érdekében – erősítette meg a főképviselő.

Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szólva Borrell felidézte: az EU eddig közel 20 milliárd eurót fagyasztott be az orosz oligarchák és a moszkvai vezetést támogató személyek vagyonából, és „ellenőrzés alatt tart” mintegy 300 milliárd eurót is az Orosz Központi Bank eszközeiből.

„Ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére kell felhasználni” – jelentette ki, hozzátéve: meg kell vizsgálni a befagyasztott orosz vagyon átadásának lehetőségét Ukrajna újjáépítésére, az ügyről Lódzban az EBESZ-országok külügyminisztereivel fog egyeztetni.

(MTI)

Ez az összeg magasabb a Gazdasági Államtitkárság (SECO) által júliusban közzétett adatnál.

A tehetős oroszok vagyonának befagyasztása a mellett a hatóságok 15 orosz tulajdonban levő ingatlant is lefoglaltak. Emellett az országban működő bankok nem fogadhatnak el 100 ezer svájci franknál nagyobb összegű betétet orosz állampolgároktól vagy oroszországi székhelyű szervezetektől.

A berni kormány korábban jelezte, hogy az EU pártján van az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében.

(Guardian)

Nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban a nyugati szomszédaink – és a szomszédságtól nem lehet elszakadni –, a nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd,

mondta Lavrov.

A tárcavezető egyebek között nehezményezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot. Emellett azt is kifogásolta, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.

Hszi Csin-ping kínai elnök az ukrajnai háború politikai eszközökkel történő lezárását szorgalmazta csütörtökön Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Pekingben folytatott tárgyalásán. A politikai megoldás Európa legfőbb érdeke, és az összes eurázsiai ország közös érdeke – idézte a kínai államfőt a kínai központi televízió a tanácskozás után.

Hszi óva intett attól, hogy az ukrajnai konfliktus kiszélesedjen és más területekre is átterjedjen. Hangoztatta, hogy mihamarabb béketárgyalásokra van szükség, és hozzátette, hogy Kína „a maga módján továbbra is konstruktív szerepet akar betölteni” ennek érdekében.

Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatokat az utóbbi időben az is feszültebbé tette, hogy Kína vonakodik elítélni az Ukrajna elleni orosz agressziót és ellenzi az Oroszországra kivetett nyugati szankciókat.

A csütörtöki tárgyaláson egy uniós szóvivő tájékoztatása szerint Charles Michel arról beszélt, az EU számít arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként befolyást tud gyakorolni Oroszországra, és „segíthet abban, hogy véget vessenek Ukrajna brutális orosz megszállásának és lerombolásának”.

A koronavírus terjedésének megfékezését célzó szigorú kínai korlátozások miatt Charles Michel csak egy napot tölt Pekingben, és a vizit során elszigetelve, egy lezárt körzeten belül mozog. A pandémia 2020-as kezdete óta uniós vezető nem látogatott Kínába. Charles Michel megbeszéléseinek középpontjában a jelenlegi feszült geopolitikai helyzet, az ukrajnai háború és az EU és Kína közötti kapcsolatok jövője állt, valamint napirendre került a klímaváltozás elleni küzdelem, a kereskedelem terén kialakult feszültségek és a gazdasági kapcsolatok helyzete.

Hszi Csin-ping biztosított afelől, hogy Kína stratégiai távlatokból és hosszú távon akarja tovább fejleszteni a kapcsolatait az unióval, és kész megerősíteni a kommunikációt és az egyeztetést az EU-val. Konkrét ügyek említése nélkül ismét kiemelte, Peking fontosnak tartja, hogy „ne avatkozzanak be egymás belügyeibe”.

Charles Michel a maga részéről kiemelte, hogy az unió elő fogja mozdítani a párbeszédet és az együttműködést Kínával annak érdekében, hogy megfelelően tudják kezelni a nézeteltéréseket – adta hírül a kínai televízió.

Uniós tisztségviselők korábban jelezték, az egynapos látogatás célja, hogy az EU egyensúlyba tudja hozni a Kínába irányuló exportja növelésére vonatkozó igényét azzal az elképzeléssel, hogy határozottan lépjen fel Pekinggel szemben a demokrácia és az alapvető szabadságjogok védelmében. Az unió álláspontja szerint Brüsszel egyszerre tekint Pekingre „partnerként, versenytársként, valamint riválisként”, és párbeszédre és együttműködésre törekszik Kínával, amelynek kiemelt szerepe van a globális és regionális kihívások kezelésében.

(MTI)

A Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az európai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.

Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ-tagállamok összes vezetője aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az egységes és oszthatatlan biztonság elvét tartalmazzák, valamint azt az elvet, hogy egyetlen szervezet sem játszhat domináns szerepet az európai biztonság rendszerében.

Lavrov szerint a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ elvesztette az esélyét, hogy konfliktusmegoldó szerepet játsszon, nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására.

Ellenkezőleg, az „oroszellenes kijevi rezsim” pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében.

(MTI)

Méltatta szerda éjjel a német parlamentet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért a Bundestag elfogadta azt a határozatot, amely népirtásként ismeri el a holodomort, amikor 1932-33-ban ukránok milliói haltak éhen a sztálini Szovjetunióban.

Olaf Scholz német kancellár kormánykoalíciójának három pártja – szociáldemokraták (SPD),a zöldek és a liberálisok (FDP) – szerdán fogadta el az indítványt a szövetségi parlamentben.

Kilencven éve, 1932 novemberében Joszif Sztálin szovjet vezető rendőröket küldött ki, hogy lefoglalják az újonnan kollektivizált ukrán gazdaságok összes gabonáját és állatállományát, beleértve a következő terméshez szükséges vetőmagot is. A következő hónapokban ukránok milliói haltak éhen.

Ez egy döntés az igazért és az igazságért. Nagyon fontos jelzés a világ sok más országa számára, hogy az orosz revansizmusnak nem sikerül átírnia a történelmet

– jelentette ki az ukrán elnök.

Románia, Írország és Moldova már korábban népirtásként ismerte el a holodomort.

Ukrajna szombaton azzal vádolta meg a Kremlt, hogy feleleveníti Sztálin „népirtó taktikáját” azzal, hogy az ország polgári infrastruktúrája ellen intéz támadásokat, melynek katonai értelemben semmilyen haszna sincs.

(MTI)

Az idei tél lesz a legkeményebb Ukrajna függetlenedése óta, miután Oroszország az energia- és vízellátást célzó támadásaival tovább súlyosbítja a háború hatásait – nyilatkozta Makszim Timcsenko a Sky News-nak.

A DTEK, a legnagyobb ukrán energetikai magáncég vezérigazgatója aláhúzta: Moszkva légicsapásai nem fogják túl hosszú időre sötétbe borítani az országot, mivel Ukrajna képes gyorsan helyreállítani a károkat. Az emberek a fenyegetés ellenére „bátor ukránokként” fogják elviselni a következő 125 napos téli időszakot. Túl fogjuk élni és győzni fogunk – tette hozzá.

A DTEK és az Ukrenergo, nevű állami áramszolgáltató vállalat dolgozói életüket kockáztatva dolgoznak az október óta orosz légicsapások célpontjává vált energiahálózatot megjavítsák.

Ennek ugyanolyan jelentősége van az ukrán győzelmek szempontjából, mint a katonai sikereknek

– jelentette ki Timcsenko.

Idáig a DTEK négy alkalmazotta halt meg munka közben, amióta Oroszország februárban teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. Hárman rakétatámadás áldozatai lettek, egy emberrel pedig akna végzett.

Az utánpótlás hiánya miatt hagytak alább az orosz támadások – olvasható a brit védelmi minisztérium mai hírszerzési jelentésében.

A tárca szerint az ukrajnai kritikus infrastruktúra bombázása valószínűleg az első példa arra, hogy Oroszország katonai doktrínájának egyik kulcsfontosságú elemét próbálja végrehajtani. A Stratégiai művelet a kritikus fontosságú célpontok megsemmisítésére (SODCIT) elnevezésű doktrínát az orosz hadsereg az elmúlt években fogadta el, azonban a támadások intenzitása az elmúlt hetek tapasztalataihoz képest valószínűleg alábbhagyott, mivel Oroszország a taktikai célpontok ellen már bevetette az erre alkalmas rakétáinak nagy részét.

A SODCIT alapja, hogy a nagy hatótávolságú rakétákat nem a fegyveres erők, hanem az ellenséges állam kritikus nemzeti infrastruktúrája elleni támadásra használják, hogy demoralizálják a lakosságot, és végül kapitulációra kényszerítsék az állam vezetőit

– teszik hozzá.

Az orosz támadások miatt továbbra is rendszeresek az áramkimaradások Ukrajnában, ami széles körű humanitárius válságot idézhet elő a tél beköszöntével.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 01 December 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/xZbaD06yRU

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/xE1OlJT6gW

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) December 1, 2022

Holnap az ukránok hivatalosan is a tél első napjára ébrednek, miközben Ukrajna különböző területein közel hatmillió ember maradt áram nélkül

– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök tegnap egy kormányülésen elmondta, hogy „Oroszország tovább fogja rombolni az ország energia-infrastruktúráját, mivel a céljuk, hogy megfagyjon Ukrajna, amivel újabb népirtást készülnek elkövetni az ukrán nép ellen. Ennek ellenére Ukrajna valamennyi megyéje, Herszon kivételével, el van látva energiával. Jelenleg az ország villamosenergia-termelése a fogyasztási igények 70 százalékát fedezi”.

Szerdán az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy kilenc ember vesztette életét tűzesetekben, miután a biztonsági szabályokat megszegve megpróbálták felfűteni otthonaikat az erőműveket ért orosz támadások után.

Csak az elmúlt egy napban 131 tűzeset volt Ukrajnában, ebből 106 a lakossági szektorban. Kilenc ember meghalt, nyolc megsérült

– adta hírül a katasztrófavédelmi szolgálat.

(Guardian)