Valery SHARIFULIN / SPUTNIK / AFP
Élő Nagyvilág

Putyin szerint nincs értelme most tárgyalni Bidennel

  • Oroszországba szállítják a Herszonból evakuált civileket.
  • Az ukránok ezt civilek deportálásának minősítették.
  • Szijjártó Péter bekérette az ukrán ügyvivőt a munkácsi turulszobor eltávolítása miatt.
  • Vlagyimir Putyin szerint nincs értelme most tárgyalni Joe Bidennel, de további mozgósítást sem akar.
  • Elon Musk szerint a SpaceX nem finanszírozhatja a végtelenségig az ukrán Starlink internetet.
  • Előző napi közvetítésünk itt olvasható újra.

Békére szólítottak az IMF-országok, de Oroszország megvétózta a közös közleményt

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagállamai pénteken szinte egyhangúan felszólították Oroszországot, hogy fejezze be az ukrajnai háborút – mondta az IMF irányítóbizottságának elnöke, aki a háborús konfliktust az inflációt fokozó és a világgazdaságot lassító egyetlen tényezőnek nevezve.

Nadia Calvino asszony, aki egyben Spanyolország gazdasági minisztere is, a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy Oroszország ismét blokkolta a közös közlemény kiadását a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság ülésén.

(Reuters)

Elnöki tanácsadó: Ukrajna megoldást fog találni a Starlink internetes hozzáférés finanszírozására

Kijev megoldást fog találni arra, hogy a Starlink internetes szolgáltatás továbbra is működjön Ukrajnában – közölte Mikhajlo Podoljak elnöki tanácsadó.

Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / AFP

Elon Musk pénteken beszélt arról, hogy vállalata, a SpaceX nem finanszírozhatja a végtelenségig a Starlinket Ukrajnában.

Legyünk őszinték. Akár tetszik, akár nem, @elonmusk segített túlélni a háború legkritikusabb pillanatait. Az üzletnek joga van a saját stratégiájához. Ukrajna talál megoldást a #Starlink működésének fenntartására. Arra számítunk, hogy a cég stabil kapcsolatot biztosít a tárgyalások végéig

– írta Podoljak a Twitteren.

Elon Musk: A SpaceX nem finanszírozhatja a végtelenségig az ukrán Starlink internetet

Elon Musk pénteken közölte, hogy vállalata, a SpaceX nem tudja a végtelenségig finanszírozni Starlink internetes szolgáltatását Ukrajnában, amely eddig ukrán civileknek és katonáknak segített online maradni az Oroszországgal vívott háborúban.

Angela Weiss / AFP

A milliárdos azt állítja, hogy közel 20 millió dollárt költ havonta a műholdas szolgáltatások fenntartására Ukrajnában. Musk nemrég azt is mondta, hogy a SpaceX körülbelül 80 millió dollárt költött a Starlink engedélyezésére és támogatására.

A SpaceX nem kéri a múltbeli kiadások megtérítését, de a meglévő rendszert sem tudja a végtelenségig finanszírozni, sem pedig több ezer olyan terminált küldeni, amelyek adathasználata akár 100-szor magasabb, mint az átlagos háztartásoké. Ez ésszerűtlen lenne

– írta Musk pénteken a Twitteren.

Egy amerikai illetékes az AP hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: Elon Musk felkérte az Egyesült Államok védelmi minisztériumát, hogy vegye át Starlink műholdhálózatának finanszírozását. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő elmondta, hogy az amerikai vezetők hajlandóak mérlegelni a kérdést, de döntés még nem született.

A több mint 2200 alacsony pályán keringő műholdból álló hálózat jelenleg mintegy 150 000 ukrán földi állomás számára biztosított szélessávú internetet.

(Reuters / AP / Guardian)

Orosz tengeralattjárót észleltek a francia partoknál

Szeptember végén orosz tengeralattjárót észleltek a felszínen a bretagne-i partoknál. A tengerallattjárót a francia haditengerészet figyelemmel kísérte – közölte Twitter-hírcsatornáján a francia haditengerészet.

A közlemény szerint brit és spanyol hadihajók is részt vettek a tengeralattjáró mozgásának megfigyelésében.

A BFM TV francia hírcsatorna jelentése szerint az eset még szeptember 29-én történt.

Kirill KUDRYAVTSEV / AFP Egy orosz tengeralattjáró a Vosztok-2022 hadgyakorlaton a Japán-tengeren található Nagy Péter-öbölben, Vlagyivosztok városánál 2022. szeptember 5-én.

Putyin szerint nincs értelme most tárgyalni Bidennel

Vlagyimir Putyin szükségtelennek tartja, hogy Joe Biden amerikai elnökkel tárgyaljon a G20 csoport november közepén, Balin megtartandó csúcstalálkozóján – erről az orosz elnök maga beszélt Asztanában pénteken megtartott sajtótájékoztatóján.

Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem

– mondta Putyin arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában.

Elmondta, hogy Oroszország minden bizonnyal részt vesz majd a G20-csúcstalálkozón, de arról, hogy ezt milyen formában fogja ezt megtenni, még nem született döntés. Közölte, hogy egyelőre nincs szó közvetlen tárgyalásokról a fórum egyetlen részvevőjével sem.

Közölte, hogy Oroszország folyamatos kapcsolatban áll egyes G20-országokkal. Példaként Recep Tayyip Erdogan török elnököt említette meg, de azt mondta, hogy másokkal is rendszeresen egyeztet.

Az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország „helyesen és időben” lépett fel, mert kicsit később „ugyanezt” kapta volna, de számára kedvezőtlenebb körülmények között. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzte ki céljául Ukrajna elpusztítását.

Úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs szükség újabb tömeges csapásokra, a harctéren most egyéb feladatokat kell megoldani. Putyin szerint az orosz védelmi minisztérium még nem minden célpontra mért csapást, de ezt most bepótolja.

Az Ukrajnával folytatott tárgyalások ügyéről szólva azt hangoztatta, hogy Oroszország mindig kész volt ezekre. Mint mondta, a kétoldalú békemegállapodásokat márciusban gyakorlatilag parafálták, miután azonban Oroszország visszavonta csapatait Kijev közeléből, az ukrán fél nem kívánta folytatni a tárgyalásokat.

A Krími hídon elkövetett robbantással kapcsolatban arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Kilátásba helyezte: ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor az megkérdőjelezi a további gabonaszállítást ezeken.

A balti-tengeri gázvezetékekről szólva közölte, hogy az Északi Áramlat-2 egyik szála a jelek szerint üzemképes. Megjegyezte, hogy ennek üzembe helyezéséről nem valószínű, hogy döntés fog születni, de ez nem Oroszország dolga.

Az oroszországi részleges mozgósításra vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta egyebek között, hogy 33 ezer mobilizált katona már megérkezett az alakulatához, 16 ezren pedig már harci feladatokat látnak el. Azt mondta, hogy eddig 222 ezer tartalékost mozgósítottak, akiket szerinte három, 5-10 napos szakaszban készítenek fel.

Azt ígérte, hogy a részleges mozgósítás két héten belül lezárul. Az intézkedés elrendelését azzal indokolta, hogy a hosszú, 1100 kilométeres frontot nem lehetett kizárólag szerződéses katonákkal felügyelni. A mozgósítás közben megmutatkozott zavarokat a nyilvántartás elavult módszerével magyarázta.

Ugyancsak kérdésre válaszolva elítélően nyilatkozott annak a moszkvai lakosnak az esetéről, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek a hadsereg lejáratásáról szóló törvény alapján csak azért, mert ukrán zenét hallgatott. Putyin szerint nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra „eltörlésére” törekednek.

Emlékeztetett rá, hogy az ukrán az orosz és a krími tatár mellett államnyelvnek számít az Oroszországhoz csatolt Krímben, és arra is, hogy mintegy 3 millió ukrán állampolgár él állandó jelleggel Oroszországban.

(MTI)

Putyin: Nincs szükség újabb tömeges csapásokra Ukrajnára

Vlagyimir Putyin pénteken azt mondta Kazahsztánban, hogy nincs szükség újabb tömeges csapásokra Ukrajnában, mivel Oroszország nem akarja elpusztítani az országot. Az orosz elnök erről a kazah fővárosban, Asztanában október 13-án megtartott ázsiai interakcióról és bizalomépítő intézkedésekről szóló konferenciát (CICA) követő sajtótájékoztatón beszélt.

Putyin a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy az orosz tartalékosok behívása két héten belül véget ér, további mozgósítást pedig nem terveznek.

Megismételte Kreml álláspontját is, mely szerint Oroszország hajlandó tárgyalásokat folytatni, bár szerinte nemzetközi közvetítésre lenne szükség, ha Ukrajna hajlandó ebben részt venni.

Konstantin ZAVRAZHIN / SPUTNIK / AFP

Putyin megjegyzéseinek hangnemében összességében némi enyhülés látszik – értékelt a Reuters.

A The Astana Times című angol nyelvű kazahsztáni lap szerint a hatodik alkalommal megtartott CICA-csúcstalálkozó az úgynevezett Asztanai Nyilatkozat elfogadásával zárult, amely elindítja a szervezet átalakításának folyamatát. Az egyik fő cél, hogy 2024-re az ellátási láncok hiányosságait javítsák, valamint a fenntartható növekedés, az ökológiai és élelmezésbiztonság fejlesztését is előmozdítsák.

Az 1999-ben létrehozott CICA egy huszonnyolc tagállamból, kilenc megfigyelő országból és további öt megfigyelő szervezetből álló kormányközi fórum, amelynek célja Ázsia békéjének és biztonságának elősegítése. A fórum létrehozása –egyébként az Európai Unióhoz hasonlóan – azon a felismerésen alapul, hogy ahogy a világ többi részén, Ázsiában is szoros kapcsolat van a béke, a biztonság és a politikai, gazdasági stabilitás között.

A herszoni regionális tanács tagja „deportálásnak” minősítette az orosz evakuálást

Herszon regionális tanács egyik ukrán tagja, Serhij Hlan elítélte az oroszok általi kiürítést, mondván, hogy itt valójában civilek „deportálásáról” van szó. Ez szerinte a kollaboránsok evakuálása, ezért arra kérte a lakosságot, hogy aki teheti, menjen az ukrán ellenőrzés alatt álló területre.

A dél-ukrajnai Herszon régióból evakuáltak várhatóan pénteken meg is érkeznek Oroszországba.

Volodimir Szaldó, az oroszok által a régió élére kinevezett kollaboráns vezető nyilvánosan kérte az orosz kormány segítségét a civilek kiköltöztetésében.

(Reuters / Al Jazeera)

Zelenszkij: Ukrajna győzni fog

Volodimir Zelenszkij elnök pénteken videoüzenetben köszöntötte fel Ukrajnai védőit nemzeti ünnepük alkalmából, és kijelentette, hogy Ukrajna biztosan győzni fog, mert tudja, miért és mit képvisel ebben a háborúban.

Ukrajnában október 14-én ünneplik Ukrajna védőinek a napját, ez egyben az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalapításának évfordulója, emellett még ortodox egyházi ünnep – Szűz Mária oltalmának ünnepe -, valamint a kozákság ünnepnapja is, és munkaszüneti nap.

Különböző időszakok voltak, más fenyegetések, de Ukrajna túlélte. Ennek pedig csak egy oka van: a mi védőink

– hangoztatta az államfő.

Ukrainian Presidential Press Service / AFP PHOTO

Ez a jelenlegi ellenség a maga gonoszságában egyesíti, úgy tűnik, államiságunk minden ellenségét, amely valaha volt. Ennek az ellenségnek a legyőzésével pedig választ fogunk adni minden ellenségnek, aki behatolt Ukrajnába, azoknak, akik éltek, élnek és élni fognak a földünkön. Ez győzelem lesz egész népünk számára

– tette hozzá.

Zelenszkij köszönetet mondott minden ukránnak: „azoknak, akik fegyverrel a kezükben védik az ország területét, az Ukrajnának segítséget kérő diplomatáknak, az önkénteseknek, az újságíróknak, akik terjesztik az igazságot Ukrajnáról és a háborúról, a szállítási szektorban dolgozóknak, akik Ukrajnát minden szükségessel ellátják, az energiamérnököknek, akik fáradhatatlanul dolgoznak a sötétség legyőzésén, az építőknek, akik helyreállítják, amit az ellenség elpusztított, az orvosoknak, a mentőknek, a tanároknak, a gazdálkodóknak, az iparosoknak, és mindazoknak, akik különféle módokon ellenállnak az orosz inváziónak”.

Az államfő hangsúlyozta: Ukrajna mindent megtesz azért, hogy a fogságba esett ukrán katonákat kiszabadítsa. Megígérte, hogy „senki sem marad fogságban”.

Zelenszkij szerint a jövő konkrét emberektől függ, azoktól, „akik jelenleg a lövészárkokban és a harcálláspontokon vannak, és mellettük milliók állnak, velük van egész Ukrajna a lövészárkokban”.

Mi együtt milliók és milliók vagyunk. Egy nagyszerű ország nagyszerű emberei!

– zárta beszédét Zelenszkij.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon közzétett ünnepi köszöntőjében azt mondta, hogy az ukránok 2022 telén kiálltak egy hatalmas csapást, eltemették az orosz hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát, most pedig visszaszerzik mindazt, ami az övék, és semmi sem állítja meg őket.

Hozzátette: 2022 tele „már a világtörténelem része. (…) Az ukránok ellenálltak egy erős ellenséges csapásnak, megmutatták, mit jelent ukránnak lenni, azt, hogy van bátorságuk harcolni a szabadságukért. (…) Az ukránok a harcosok útját választották, és mennek előre, miközben az egész világ lelkesedéssel és reménykedve tekint rájuk” – fogalmazott a főparancsnok.

(MTI)

Lukasenka arra kéri Ukrajnát, hogy ne szorítsa sarokba Oroszországot

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető arra figyelmeztette Ukrajnát és a nyugati államokat, hogy ne akarják sarokba szorítani Oroszországot, mert nem véletlenül vannak nukleáris fegyverei – írja az MTI.

A legfontosabb, hogy ne szorítsd sarokba a tárgyalópartneredet, pláne az ellenfeledet, vagyis ne menj túl messzire! Ami az atomfegyvereket illeti, minden fegyvert valamilyen céllal gyártottak. Oroszország egyértelműen közölte: Isten ments, hogy Oroszország területét valamilyen támadás érje, mert abban az esetben bármilyen fegyvert bevethet, amelyet szükségesnek tart

– mondta a fehérorosz diktátor az amerikai NBC-nek adott interjújában. Ebből részleteket közölt pénteken a fehérorosz állami hírügynökség is.

Maxim GUCHEK / BELTA / AFP

Lukasenka az interjúban arról is beszélt, hogy magasabb terrorkészültségbe helyezte az országot a nyugati határa mentén érzékelhető nagyobb feszültség miatt. Utalt arra, hogy ez összefüggésben van az orosz-fehérorosz közös katonai egység létrehozásával az Ukrajnával közös határ mentén, amelyet hétfőn jelentett be.

A nők fizetik meg a háború árát Oroszországban

Egyre nagyobb arányban szerepelnek nők a Putyin elnök háborús mozgósítása elleni tiltakozások miatt bebörtönzöttek között Oroszországban – írja a Reuters. Ennek az egyik oka az lehet, hogy sok orosz férfi tart tőle, ha elkapják egy tüntetésen, akkor a frontra küldik.

AFP

A tüntetéseket figyelő orosz emberi jogi csoport, az Az OVD-Info adatai szerint a szeptember 21-i mozgósításellenes tüntetés során letartóztatott 1383 ember 51%-a, a szeptember 24-én fogva tartott 848 személy 71%-a volt nő.

A Reuters bírósági iratok elemzése alapján arra jutott, hogy a háború első heteiben februárban és márciusban tiltakozó nők a vádlottak legalább 30%-át tették ki, szemben a 2021-es tüntetések legalább 11%-ával és a 2019-es tüntetések legalább 6%-ával.

A török és az orosz elnök megegyezett a Törökországban létesítendő gázcsomópontról

Megegyezés született Ankara és Moszkva között az Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról, a török elnök pénteken azt mondta, a török energiaügyi minisztérium és orosz kollégáik megkezdik a munkákat.

Recep Tayyip Erdogan az elnöki gépen, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Asztanában folytatott egyeztetései után tartott sajtótájékoztatót, melyen leszögezte: a munkákat – a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat szakértőivel közösen – azonnal megkezdik.

Mind Erdogan, mind Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hangsúlyozta: az érintett területen Törökország megerősíti a biztonsági intézkedéseket annak érdekében, hogy a csomópont védelmét garantálják.

HO – TURKISH PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP PHOTO

Cavusoglu emellett leszögezte: Ankara enyhíteni akarja az európai energiaválságot, kiemelve:

Európa meggyengülése nem érdeke Törökországnak. Ellenkezőleg, ez ellentétes az érdekeinkkel,

fogalmazott a tárcavezető.

Putyin csütörtökön, az Ázsiai Együttműködési és Bizalomerősítő Konferencia (CICA) asztanai csúcstalálkozóján tett ajánlatot Erdogannak a gázcsomópont megépítésére, amely orosz elképzelés szerint Európába szállítana orosz gázt. Az orosz elnök a Törökországon átvezető útvonalat nevezte az Európai Unióba (EU) szállítandó gázexport „legmegbízhatóbb útvonalának”.

Az orosz államfő javaslatát csütörtök este a párizsi elnöki hivatal részéről értelmetlennek nevezték. „Nincs értelme újabb, még több orosz gáz importálására szolgáló infrastruktúrát létrehozni” – szögezték le az Elysée-palota közleményében.

Putyin már szerdán, a Moszkvában megrendezett Orosz Energiahét 2022 rendezvényén hangsúlyozta, Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába, és már ekkor példaként említette a törökországi csomópont lehetőségét. Mint mondta, e csomópont kiválthatná az egyébként soha be nem üzemelt, a Balti-tengeren lévő Északi Áramlat 2-t.

Az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptemberben történtek robbanások. Az ügyben a svéd és a dán hatóságok vizsgálatot indítottak, és bár már bejelentették, hogy szabotázsakcióról van szó, az elkövetőt egyelőre nem azonosították.

(MTI)

Szijjártó Péter bekérette ukrán ügyvivőt

A külgazdasági és külügyminiszter fölösleges provokációnak nevezte, hogy a turulszobrot eltávolították Munkácson. A tárca emiatt bekérette délutánra a budapesti ukrán ügyvivőt – mondta Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A munkácsi városi tanács előzőleg úgy döntött, a turul helyére Ukrajna állami jelképe, az úgynevezett „trizub”, a háromágú szigony kerül. A külügyminiszter azt mondta, nem kérdés, hogy Ukrajnában a háború előtt inkorrektül bántak a kárpátaljai magyarokkal, amit a magyar kormány a háború kitörése óta zárójelbe tett, ennek megvitatására akkor térnek vissza, ha béke lesz Ukrajnában. Most a lehető legjobb kapcsolatot akarják a kárpátaljai vezetőkkel.

A miniszter Viktor Mikita megyei kormányzót méltatta, szerinte ő nagyon sokat tett a mesterségesen gerjesztett magyarellenes hangulat visszafogásáért. Szijjártó Péter azt mondta, a munkácsi turulszobor eltávolítása ügyében is a kormányzó segítségét kérték.

Biztos vagyok benne, hogy ő erről nem tudott, az ő józansága, a korrekt megközelítése teljes mértékben ellentétben áll azzal, amit most provokáció szintjén műveltek. Ma az ukrán ügyvivőt be is kéretjük a külügyminisztériumba, hogy nála is tiltakozunk ezzel a lépéssel kapcsolatban.

Sziijártó Péter szerint annak, hogy ez kinek a provokációja, nincs jelentősége, nekik az a feladatuk, hogy a kárpátaljai magyarok mellett kiálljanak.

2023 júliusára hozhatják helyre teljesen a Krími hidat

2023 júliusáig be kell fejezni az annektált Krím-félsziget és Dél-Oroszország közötti híd javítását, amely múlt szombaton egy robbanásban megsérült – olvasható az orosz kormány honlapján közzétett dokumentumban.

A Reuters emlékeztet, hogy a krími híd, Vlagyimir Putyin orosz elnök uralmának kirakatprojektje, október 8-án sérült meg egy robbanásban, amelyért Oroszország Ukrajnát hibáztatta. Néhány ukrán tisztviselő ünnepelte az esetet, de Kijev nem vállalta a felelősséget.

STRINGER / AFP

Az oroszok Bahmut felé haladnak

Az elmúlt három napban az oroszbarát erők taktikai előrelépést tettek a Donyeck megyei Bahmut városának központja felé és valószínűleg benyomultak a város déli részén fekvő Opitinye és Ivángrád falvakba, ugyanakkor július eleje óta legfeljebb néhány települést foglalhattak el a reguláris orosz vagy szeparatista erők – olvasható a brit védelmi minisztérium szokásos reggeli jelentésében.

A közlemény szerint azonban a Wagner Group katonai magáncég által vezetett erők elértek bizonyos helyi eredményeket a Donbászban és a bahmuti harcokban is részt vehetnek. A brit hírszerzés úgy véli, hogy Oroszország valószínűleg úgy tekint Bahmut elfoglalására, mint a Kramatorszk-Szlovjanszk terület elfoglalásának előzményére, amely terület Donyeck megye legjelentősebb, ukrán fennhatóság alatt álló lakott területe.

Hozzátették, hogy Oroszország továbbra is támad a Donbászban, és ha nagyon lassan is, de valamennyit halad előre. Ezzel együtt viszont az általános működésben gondokat okoz az északi és déli szárnyaira nehezedő ukrán nyomás, valamint a lőszer- és emberhiány.

Ukrajna követeli, hogy engedjék be a Vöröskeresztet az Olenyivka börtönbe

Az ukrán kormány sürgeti a Vöröskeresztet, hogy három napon belül küldjenek egy missziót az Ukrajna keleti felén található, a 2014 óta az oroszok fennhatósága alatt álló Olenyivka börtönbe, mert a hírhedt intézményben rendkívül rossz körülmények között tartják a hadifoglyokat.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke azt írta a Twitteren, hogy „egyszerűen nem vesztegethetjük tovább az időt, emberéletek forognak kockán”.

A Vöröskereszt szeptemberben már megpróbált bejutni a táborba, de az orosz hatóságok akkor ezt nem engedték – írja a BBC.

Satellite image ©2022 Maxar Technologies / AFP PHOTO Ez a Maxar Technologies jóvoltából készült és 2022. július 30-án közzétett műholdas kép az ukrajnai Donyeck régióban található Olenivka börtönt mutatja, ahol a jelentések szerint több mint 50 ember halt meg a börtönben 2022. július 29-én kora reggel elkövetett támadás és robbanás következtében.

Az oroszok elkezdték evakuálni a civileket Herszonból

Az oroszok elkezdték evakuálni a civileket Herszonból, pénteken meg is érkeznek az első buszok Oroszországba, írja a Guardian. A város oroszbarát vezetése szerint erre azért van szükség, hogy megvédjék magukat az esetleges rakétatámadásoktól, utalva arra, hogy az ukrán csapatok rövid időn belül megkísérelhetik visszafoglalni Herszon városát.

Az ugyancsak Herszon névre hallgató régió az egyike azoknak, amelyeket Oroszország illegitim módon nemrég magához csatolt, annak ellenére is, hogy csak részlegesen áll az oroszok ellenőrzése alatt. Ezzel együtt stratégiai szempontból a legfontosabb, ugyanis rajta halad át a Krímbe vezető szárazföldi út, illetve itt található az Ukrajnát kettészelő Dnyeper torkolata is.

(Guardian)