Simeon Krastev / Simeon Krastev / AFP
Élő Nagyvilág

Peszkov: Megpróbálták felrobbantani a Török Áramlat vezetéket

A cseh külügyminiszter szerint botrányos, hogy Szijjártó Moszkvába megy

Jan Lipavsky, a soros EU-elnök Csehország külügyminisztere csütörtökön Prágában “botrányosnak” nevezte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nap folyamán Moszkvában egy olyan energetikai fórumon vett részt, amelyen az Európai Unió szankciós listáján szereplő személyek is megjelentek.

Egészen botrányosnak tartom, hogy (Szijjártó Péter) olyan konferenciára ment, amelyen az Európai Unió szankciós listáján szereplő személyek is megjelentek

– jelentette ki Lipavsky újságírók előtt.

Magyarország véleményem szerint részben foglya az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolatainak. Azt az elképzelést, hogy velük együtt atomerőművet épít, nem tartom reálisnak

– szögezte le a cseh miniszter, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte.

A visegrádi együttműködéssel (V4) kapcsolatban Jan Lipavsky elmondta: a visegrádi négyek országait vitaplatformnak lehet minősíteni, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia problémái a migrációval és az energiával hasonlóak.

A cseh diplomácia irányítója szerint a V4 csoportját nem kellene konzervatív blokknak minősíteni, mert az a tény, hogy ezek az országok bizonyos regionális formátumban csoportosulnak, nem jelenti azt, hogy Csehország bármelyikük politikáját is átvenné.

Nem fogadom el, hogy a V4-et valamiféle konzervatív blokknak minősítsék, de elutasítom a kilépést vagy a csoport munkájának befejezését hangoztató véleményeket is

– fejtette ki a cseh külügyminiszter. Jan Lipavsky szerint a V4-es csoportnak jelenleg nincs semmiféle erős egységes álláspontja, mint volt 2015-ben, a migránsválság idején.  Hozzátette: nem utasítja el a V4-en belüli tárgyalásokat.

Veszélyben a gabonaexport-megállapodás

Előfordulhat, hogy az orosz vezetés nem újítja meg az ukrán gabonaexportról kötött megállapodást, mivel a Nyugat nem tartja be az orosz műtrágyaexport akadályainak elhárítására tett ígéretét – közölte csütörtökön Asztanában Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva. A megállapodásban Oroszország kötelezettséget vállalt az ukrán tengeri kikötők blokádjának feloldására a gabonaszállító hajók előtt, cserébe hasonló engedményeket kért saját műtrágya- és élelmiszerexportja számára.

Jurij Usakov az asztanai ázsiai együttműködési csúcstalálkozón arra az újságírói kérdésre, hogy a gabonaüzlet a jelenlegi formájában folytatódik-e, az Interfax hírügynökség beszámolója szerint válaszában úgy fogalmazott:

Nem tudom, mert a megállapodás második részét nem tartják be.

Elmondása szerint mintegy 300 ezer tonna orosz műtrágya vesztegel európai kikötőkben, amihez azonban még senki nem tudott hozzáférni, holott Oroszország ingyen felajánlotta a teljes tételt a legszegényebb országoknak.

A február végén kezdődött ukrajnai háború miatt hónapokig vesztegeltek exportra szánt gabonaszállítmányok ukrajnai kikötőkben. Július óta három ukrán tengeri kikötőt nyitottak meg újra az élelmiszerexport számára a szűkös világpiaci kínálati helyzet enyhítése érdekében. A gabonaszállítmányok előtt egy biztonságos folyosót nyitottak meg a Fekete-tengeren.

A megállapodás betartását Törökország ellenőrzi. Putyin korábban a gabonamegállapodás végrehajtásáról is tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Az orosz elnök már szeptember elején “becsapásnak” nevezte az egyezményt, mivel az Oroszország elleni szankciók enyhítésére abban megfogalmazott ígéreteket nem tartották be.

Azt, hogy az orosz műtrágyaexport visszaesett, míg az ukrajnai élelmiszerexport jelentősen megélénkült, korábban az ENSZ is elismerte. Az orosz műtrágyaexport visszaesését azonban az ENSZ egyik tisztviselője „a magánszektorban tapasztalható bizonytalansággal” indokolta.

MTI

Eddig 17,4 milliárd euró értékű orosz vagyont sikerült befagyasztani az EU-ban

Ez idáig 17,4 milliárd euró értékű, szankciós intézkedés alatt álló orosz vagyont sikerült befagyasztani az Európai Unióban az Ukrajna elleni orosz háború miatt, ami jelentős összeg, de a lefoglalások 90 százalékát mindössze hét tagállam hajtotta végre – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja csütörtökön Luxembourgban.

Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a belga biztos elmondta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a szankciós intézkedéseket, és ezekről jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak. Mint mondta, az Európai Bizottság és az európai főügyész is felvetette az Európai Ügyészség megbízatásának esetleges kiterjesztését az uniós szankciók megsértésének üldözésére, de a téma még alapos megfontolást igényel.

Reynders elmondta továbbá, hogy 14 uniós tagállam az ukrán hatóságokkal együtt – és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) támogatásával – közös nyomozócsoportot hoztak létre, hogy elősegítsék az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozást. „A tagállamok további 7 millió eurót biztosítanak a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására, valamint az Ukrajnának a bizonyítékok összegyűjtéséhez nyújtott törvényszéki támogatásra” – tette hozzá. Arra az újságírói kérdésre, miszerint az EU támogatja-e egy Kijev által szorgalmazott különleges bíróság létrehozását a háborús bűnökkel kapcsolatban, a biztos azt válaszolta, hogy legelőször a már létező jogi infrastruktúrát kellene alkalmazni. Hozzátette, hogy a különleges bíróság kérdésében a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak nincs egyelőre közös álláspontja.

Azzal kapcsolatban, hogy uniós nagykövetek december 19-ig adtak határidőt Magyarországnak, hogy végrehajtsa a vállalt korrupcióellenes reformokat annak érdekében, hogy elkerülje az uniós források felfüggesztését, Reynders elmondta, hogy ez logikus döntés, mivel a bizottságnak meg kell vizsgálnia az Országgyűlés által elfogadott törvényeket és azok végrehajtását, ami időbe telik.

MTI

Az EU külügyi főképviselője szerint Oroszország meg lesz semmisítve, ha Putyin atomot vet be Ukrajnában

Joseph Borrell arról beszélt, hogy az orosz erőket megsemmisíti a nyugat, ha Vlagyimir Putyin nukleáris fegyvereket alkalmaz Ukrajna ellen. Borrel erről a brüsszeli Diplomáciai Akadémia megnyitóján beszélt.

Minden nukleáris támadás olyan választ von maga után – nem nukleáris választ – ami annyira erős lesz, hogy megsemmisíti az orosz haderőt.

– mondta Borrell. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is arról beszélt, hogy Oroszország komoly következményekkel néz majd szembe, ha atomot vet be Ukrajnában.

Nagyrészt helyreállt Ukrajnában az áramellátás

Széles körben helyreállt Ukrajnában az áramellátás  – közölte csütörtökön az Ukrajna áramellátásáért felelős vállalat, az Ukrenerho vezetője. Volodimir Kudrickij az ukrán köztelevíziónak nyilatkozva elmondta: az áramtermelés és -ellátás újraindult, de tovább dolgoznak az orosz bombázások miatt megrongálódott infrastruktúra helyreállításán. Hozzátette: az ukrán lakosságnak továbbra is takarékoskodnia kell az áramfelhasználással, mert további orosz támadások várhatóak.

Nem találtak külső beavatkozásra utaló nyomokat a szivárgó Barátság kőolajvezetéken

Azonosították a Barátság kőolajvezeték lengyelországi szakaszán történt szivárgás helyét, és egyelőre nem találtak külső beavatkozására utaló nyomokat – közölte szerda éjjel a PERN lengyel olajvezeték-üzemeltető vállalat.

Az első, a többi között a csővezeték torzításának  módja alapján tett megállapítások szerint jelenleg nem ismertek a harmadik személyek beavatkozására utaló jelek – olvasható a közleményben.

Hozzátették: további részletes elemzések célja az incidens okainak megállapítása, valamint a vezeték érintett vonalának minél gyorsabb újbóli üzembe állítása. Egyúttal elkezdték a szennyezett talaj rekultivációját. A kiömlés egy kukoricaföldön történt, távol a lakóépületektől, hatósági közlések szerint nem érintette a rétegvizeket, a környékbeli vízforrásokat.

A szivárgás a Barátság kőolajvezeték északi ágának egyik szálán, az északnyugat-lengyelországi Zurawice közelében történt kedd este, emiatt a vezeték másik szálára kellett korlátozni a Németországba tartó olajszállítást.

A Barátság vezeték déli ágán augusztus közepén szüneteltek az Oroszországból a közép-európai országokba tartó szállítások. Az ukrán Ukrtransznafta akkor leállította a tranzitot, mert nem kapta meg az ellenértékét az orosz féltől.

Az Ukrajna elleni orosz offenzíva miatt bevezetett európai uniós szankciók orosz kőolajszállításokra is vonatkoznak, az egyik kivételt ez alól a Barátság vezeték déli ágán, Szlovákiába és Magyarországra is irányuló szállítások képezik. Lengyelország és Németország bejelentések szerint az év végéig függetlenedne az orosz olajimportról.

Macron felszólította Putyint, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”

Emmanuel Macron francia államfő az ukrajnai háborúról és annak következményeiről adott élő tévéinterjújában szerda este felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”, és megígérte, hogy Párizs újabb fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.

Jelenleg először is Vlagyimir Putyinnak abba kell hagynia a háborút, tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását, és vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz – mondta a francia elnök a France2 közszolgálati televízióban. Emmanuel Macron az interjúban elsősorban azt kifogásolta, hogy az orosz elnök a hadsereg megerősítésére mozgósítást rendelt el, és az elmúlt napok rakétatámadásaival „Európát is belehelyezte a háborúba”. Jelezte, hogy továbbra is beszélni kíván Vlagyimir Putyinnal „minden alkalommal, amikor az szükséges”.

Újabb Oroszországot elítélő határozatot szavaztak meg

Az ENSZ Közgyűlése 143 igen és 5 nem szavazattal megszavazta az Oroszországot elítélő újabb határozatát. A dokumentum elítéli az Oroszország által támogatott úgynevezett népszavazásokat, és azok alapján négy ukrajnai régió elcsatolását. A határozat kimondja Ukrajna területi sérthetetlenségét. A határozati javaslatot 44, túlnyomóan európai ország, köztük Magyarország terjesztette az ENSZ Közgyűlése elé a múlt héten.

Drónokkal támadnak az oroszok

A kijevi régiót kamikaze drónokkal támadják az oroszok – írja a The Guardian helyi beszámolók alapján. Olekszij Kuleba, Kijev regionális kormányzója helyi idő szerint reggel 6 óra után frissítést adott ki hivatalos Telegram csatornáján, a dróntámadás hírét ő is megerősítette. Hozzátette: a mentők már az érintett területeken dolgoznak. Kuleba felszólította a lakókat, hogy maradjanak a menhelyeken.

A The Guardian arról is ír, hogy Ukrajna több tucat szövetségese ígéretet tett arra, hogy további katonai segélyt küld a megtámadott országnak, miután szerdán több mint 50 nyugati ország vezetője találkozott Brüsszelben.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!