Egy 22 éves nő halála miatt két hete zajlanak tiltakozások Iránban. Mahsza Aminit az erkölcsrendészet tartóztatta le, mert nem tartotta be a hidzsábviselési szabályokat, amelyek a haj eltakarását és bő ruházatot írnak elő. Amini három napja volt a fogolytáborban, amikor szívrohamban meghalt. Legalábbis ezt állítják az iráni belbiztonsági erők, de a családja ezt vitatja, mivel a lány teljesen egészséges volt. Sokak szerint a lány halálának oka, hogy a rendőrök annyira brutálisan megverték, hogy kómába esett, majd meghalt.
Előbb a nők vezényletével vonultak az emberek utcára, tiltakozásképp levették fejkendőiket, levágták hajukat. Az idő előrehaladtával azonban elszabadultak az indulatok, és mintegy negyvenen haltak meg a demonstrációkon, miután a hatóságok éles lőszert is bevetnek.
A háttérben nem csak a nők jogait korlátozó jogszabályok állnak, noha főleg a fiatalok körében ez is komoly indíték a tiltakozáshoz. Iránban komoly problémát jelent a hatalmas korrupció, a gazdasági visszaesés, és a koronavírus-járvány miatt hozott rossz döntések sora, illetve azok következményei. Az sem segített, hogy tavaly augusztusban új elnöke lett az országnak: a mérsékelt Haszan Róhánit a keményvonalas Ebrahim Raiszi váltotta.
Raiszi hatalomra kerülése óta sokkal szigorúbban tartatják be az ország vallásos törvényeit, például a még az iszlám forradalom után, 1981-ben életbe léptetett hidzsabviselési szabályt. Ezt régóta sokan megkérdőjelezik, és általában semmibe is veszik, azért is, mert Róháni vezetése alatt ezen szabály megsértését a hatóságok nem szankcionálták különösebben.
Raiszi elnöki kinevezéséhez nagyban hozzájárult Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah, akinek a közreműködésével még azelőtt kizárták a potenciális jelölteket – főleg a reformpártiakat – a választásról, hogy azok bejelentették volna indulási szándékukat.
A következő vezető?
A névazonosság nem véletlen, a legfelsőbb vezető fiáról van szó, aki egyre komolyabb hatalomra tesz szert, miután 83 éves apja egészségügyi problémákkal küzd – állítólag most is egy sürgős műtét után lábadozik.
Az ifjabb Hameneinek nincsen hivatalos kormányzati funkciója, de sokan, köztük amerikai és iráni tisztségviselők is, úgy tartják, ő vezeti apja üzleti birodalmát, befolyása van a katonai és belbiztonsági vezetők kinevezésére, így Amini halála kapcsán sem véletlen jutott az emberek eszébe. Apja hivatalának vezetőjeként, végrehajtójaként és kapuőreként beszélnek róla, egyúttal pedig ő a legesélyesebb arra, hogy Irán első számú vezetője legyen.
A legfelsőbb vezető udvarának árnyékban maradó, de legbefolyásosabb szereplője
– mondta róla a Wall Street Journalnek Saeid Golkar, a Tennessee Egyetem oktatója.
Augusztus végén Modzstaba Hameneit ajatollahhá emelték, ez a vallási rang szükséges ahhoz, hogy az ország legfelsőbb vezetője lehessen belőle. Kinevezése nem független attól, hogy apja egészségi állapota megromlott, találkozókat volt kénytelen lemondani, és egy időre visszavonult a nyilvánosságtól. Ali Hamenei egészségi állapotát szinte államtitokként kezelik Iránban, így hivatalosan nem is adtak tájékoztatást arról, hogy milyen betegséggel küzd. Állítólag bélelzáródása van, korábban pedig szívproblémái voltak, illetve prosztatarák miatt is kezelték.
Az utódlás azonban egyáltalán nem automatikus az országban, ahol az 1979-es forradalom bevezette a papi uralmat, és korruptnak – és ezzel rendszerellenesnek – minősítette az örökléses rendszert. Modzstaba Hameneinek legalább egy nagy ellenfele van, mégpedig a mostani elnök, Ebrahim Raiszi, aki közel áll az idősebb Hameneihez, nagyobb a politikai tapasztalata, fontos posztokat töltött be.
Ráadásul Ali Hamenei is elnökből lett legfelsőbb vezető, Raiszi pedig ismertebb is, szemben a nyilvánosságban alig szereplő fiúval, aki viszont Amíani halála miatt most a tiltakozások középpontjába került.
Modzstaba előbb meghalsz, mint hogy vezető legyél
– skandálta a teheráni tömeg a minap, noha nem tudni, milyen szerepe volt a tiltakozásokra adott erőszakszervezeti reakciókban.
Iráni elemzők szerint Hamenei eltér a hagyományos vallási vezetőktől, inkább a katonai, félkatonai szervezeteket és a radikálisabb egyházi személyeket képviseli. Hatással van a nemzetközi katonai és hírszerzési műveletekre, valamint a 2009-es tüntetések leverésében kulcsszerepet játszó félkatonai csoportra, a Basidzsra is. Személye a nyugatellenes irányvonalhoz kapcsolódik, és ténykedéséhez köthető például a nukleáris tárgyalások akadozása is.
Apja fia
Modzstaba Ali Hamenei második fia, a család ősi otthonában, Meshedben született. A neve jelentése „kiválasztott”.
Amikor apja a ’80-as években az ország elnöke volt, a Hábib-zászlóaljban harcolt, az iráni hadsereg legendás egységében, amely sok jelenlegi katonai vezetőt adott az országnak, és amelynek tagjai az iráni-iraki háború kritikus csatáiban vettek részt.
A nyilvánosság 2005-ben ismerte meg a nevét, amikor állítólag segített Mahmud Ahmadinezsádnak, hogy elsőként a nem vallási vezetők közül elnökké válhasson. 2009-ben hozzájárult a választás elcsalásához, hogy Ahmadinezsádot a második ciklusra is megválasszák. A voksolás utáni több százezres tiltakozások, a Zöld Mozgalom leverését is támogatta. A hivatalos adatok szerint 36-an haltak meg akkor, de az áldozatok száma ennek a kétszerese is lehetett. Ekkor kezdtek el nyugati lapok először cikkezni arról, hogy egyszer apja utódjává válhat.
2019-ben az amerikai Pénzügyminisztérium arra jutott, hogy Hamenei átvette apja legfelsőbb vezetői feladatainak egy részét, egy ettől független kongresszusi vizsgálat szerint „jelentős mértékben hozzájárult” az iráni vezetői döntésekhez. A Pénzügyminisztérium – egy időben Raiszi elleni intézkedésekkel – szankciókat vezetett be Hameneivel szemben, befagyasztották az Egyesült Államokban található vagyonát, és figyelmeztetést adtak ki, hogy azt is szankcionálni fogják, akik üzletelnek vele.
A kritikusok korrupt figurának tartják, aki profitál a legfeslőbb vezető hivatali pozíciójából, mert Ali Hamenei fia
– nyilatkozta a France24-nek Jonathan Piron történész. Piron szerint a fiúnak Aghazadeh, azaz a „nemes úr fia” a gúnyneve a tartós gazdasági válságban élő nép körében, egy azok közül, akik azért vihették valamire az irániak szerint, mert az apja valaki.
Piron szerint az ifjabb Hamenei ellen szól az is, hogy őt nem olyan embernek látják, mint az apját, aki jól tudott lavírozni a különböző keményvonalas frakciók között, és hogy nincs meg a legfelsőbb vallási vezetőhöz szükséges vallási tudása.
Modzstaba Hameneit most augusztusban a síita vallás és a kormány hatalmi központjában, Komban emelték ajatollahi rangra, ami sokakat meglepett, mert nem tekintették kiemelkedő vallási tekintélynek. Így viszont meg van az az elvi minimum követelmény ahhoz, hogy legfelsőbb vezetővé válasszák. Azért csak elvi, mert ez a kritérium apja harminc évvel ezelőtti legfőbb vezetővé választásakor sem érvényesült, ugyanis akkor még ő nem volt ajatollah, csak később emelték azzá.
A legfelsőbb vezetőt a 88 tagú Szakértők Gyűlése választja meg (és bocsátja el, persze csak elméletben), és bár az idősebb Hameneihez lojális iszlám tudósok vannak benne többségben, nem biztos, hogy a fiút megválasztanák (Raiszi egyébként korábban volt a szervezet alelnöke is). Másrészt a gyűlés informálisan biztosan kikéri például az ország biztonságáért és a gazdaság jelentős részéért felelős Forradalmi Gárda véleményét is.
Az is előfordulhat, hogy egy olyan kompromisszumban állapodnak meg, amely egy vezetői tanácsot hoz létre, benne Raiszivel, Modzstaba Hameneivel és más magas rangú személyiségekkel együtt.
Ha nem is válik az állam fejévé, valószínűleg akkor is tovább fogja mozgatni a szálakat
– jósolja Golkar.
