Élő Nagyvilág

Az első nyugati vezető utazik Moszkvába a háború kitörése óta

Efrem Lukackij / MTI/AP
Efrem Lukackij / MTI/AP
Percről percre követjük az orosz–ukrán háború eseményeit 2022. április 10-én.
  • Moszkvába utazik az osztrák kancellár.
  • Több mint 4,5 millióan menekültek már el Ukrajnából.
  • Zelenszkij szerint nem mondtak le végleg a kiürített területekről az oroszok.
  • Régi obsitosokból próbálnak verbuválni az oroszok.
  • Egy ukrán képviselő durván betámadta Orbánt.
  • Johnson újabb fegyvereket ígért Ukrajnának.
  • Kijev mostantól hivatalosan sem kereskedik Moszkvával.
  • Az ukránok nem sürgetik a Putyin–Zelenszkij találkozót.
  • A finnek és a svédek hamarosan csatlakozhatnak a NATO-hoz.
  • Újabb tömegsírokat találtak: összesen 132 holttestet találtak az ukrajnai Makariv városában.
  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az oroszok háborús bűncselekményeket követtek el.
  • Előző napi élő közvetítésünket itt olvashatja el.

Johnson újabb fegyvereket ígért Ukrajnának

Boris Johnson ígéretet tett arra, hogy Nagy-Britannia további fegyverszállítmányokkal, valamint újabb anyagi támogatással segíti Ukrajnát az orosz katonai offenzíva megállításához – írja a Guardian.

Miután a brit kormányfő találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a következőket mondta:

Ukrajna rácáfolt az erőviszonyokra, és visszaszorította az orosz erőket Kijev kapuitól, amivel a 21. század legnagyobb katonai bravúrját hajtotta végre.

Johnson közölte, „növeljük a katonai és gazdasági támogatásunkat, és globális szövetséget hozunk létre, hogy véget vessünk ennek a tragédiának, egyúttal biztosítsuk Ukrajna túlélését, szabad és szuverén nemzetként való boldogulását.”

Szombaton este Johnson bejelentette: Nagy-Britannia 120 páncélozott járművet és új tengeri rakétarendszereket küld Ukrajnába. Szerinte a rakéták komoly károkat okozhatnak az orosz hadihajókban, és felhasználhatók az orosz ostromlók visszaszorítására a fekete-tengeri kikötőknél.

Az ukránok nem sürgetik a Putyin–Zelenszkij találkozót

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója szombaton az ukrán televízió műsorában arról beszélt, hogy Putyin és Zelenszkij találkozója még várat magára. Mint mondta, Kijev egyelőre a donbaszi harcokra készül. Azt követően Kijev erősebb tárgyalási pozícióban lesz a csúcstalálkozóhoz – vélekedett Podoljak.

Az ukrán tisztségviselő szerint Kijev erős biztonsági garanciákat szeretne, és ezért most magas árat fizet.

Igen nehéz mindez, naponta vesztünk embereket és infrastruktúrát. Oroszországnak azonban meg kell szabadulnia az imperialista álomképektől

– fogalmazott Podoljak.

David Arahamija ukrán főtárgyaló arról beszélt, hogy alig történtek előrelépések a béketárgyalásokon. A szakadár népköztársaságokra és a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetre utalva hangsúlyozta, hogy a kijevi vezetés „nem fog területeket feladni és nem fog semmit sem elismerni”.

(MTI)

NATO-főtitkár: Amit most tapasztalunk, az egy új valóság

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az esetleges jövőbeli orosz agressziókra tekintettel állandó katonai jelenlétet tervez az észak-atlanti szövetség határain.

Amit most tapasztalunk, az egy új valóság, az európai biztonság új rendje

– jelentette ki Stoltenberg a The Telegraph című brit lapnak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a NATO alapvető átalakuláson megy keresztül, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök cselekményeinek hosszú távú következményeit tükrözi.

(MTI)

„Oroszország nemcsak Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol”

Oroszország, a donyecki és a luhanszki „népköztársaságokkal” az oldalán a Donbaszban nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész sorával harcol – jelentette ki szombaton Gyenyisz Pusilin, a kelet-ukrajnai donyecki szakadár terület vezetője.

Az Oroszországi Föderáció, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság mára már biztos, hogy nem egyedül Ukrajnával, hanem országok egész konglomerátumával néz szembe. Talán egyenesen a NATO-val? Feltehetően ez így nem helytálló, de bizonyos résztvevők elég sokan vannak, így például a magánbiztonsági cégek és kivezényelt kiképzők formájában

– mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva. Hozzátette, hogy az ellenfél nagyon is hozzáértően folytatja a harccselekményeket, ideértve a védelmi vonalak kiépítését és a tüzérségi támadásokat. Sejtetni engedte, hogy az ukrán kormányerők önmagukban nem tudták volna ezeket a képességeket ilyen rövid időn belül kialakítani.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szombat este közölte, hogy ismét orosz találat ért Rubizsne településen egy salétromsav-tárolót. Felszólította a település lakóit, hogy maradjanak otthonaikban vagy az óvóhelyeken, a levegőben terjedő egészségkárosító gáz miatt tartsák zárva az ajtókat és az ablakokat. Az általa közzétett videón sűrű, vöröses felhőt lehet látni. Az oroszbarát szeparatisták ugyanakkor azt állították, hogy ukrán kormányerők felelősek a vegyi üzemben keletkezett találatért.

Olekszandr Szajika, a szomszédos Liszicsanszk katonai parancsnoka felszólította a helyi lakosokat, hogy haladéktalanul hagyják el a települést.

Sajnos, a tüzérségi támadások nem lankadnak

– mondta videóüzenetében, hozzátéve, hogy az ukrán erők nem adják fel Luhanszkot. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó este közölte, orosz támadások következtében öt civil vesztette életét és öten megsebesültek Vuhledar és Novomihajlivka településeken. Harkiv térségéből két halott civilt jelentettek.

Az ukrán hadsereg közlése szerint a déli fekvésű Mikolajiv térségéből hét orosz rakétacsapást jelentettek. Halálos áldozatok nem voltak. Az ukrán kormányerők ellentámadásai során viszont nyolcvan orosz katona vesztette életét, megsemmisítettek három harckocsit, illetve egy harci helikoptert és egy repülőgépet.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat este ismertette, hogy több mint 700 ezer ember menekült el a donyecki és luhanszki szakadár köztársaságokból, illetve Ukrajna más térségeiből Oroszországba a hadművelet február 24-i kezdete óta. Mint mondta, csak szombaton 24 ezer ember hagyta el Ukrajna harci övezeteit Oroszország irányába.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője pedig arról számolt be, hogy a nap folyamán 4532 civilt sikerült kimenekíteni az ostromlott városokból humanitárius folyosókon keresztül. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes hírül adta, hogy az orosz hadművelet kezdete óta harmadik alkalommal hajtottak végre fogolycserét. Tájékoztatása szerint 26 ukrán állampolgárt – 12 katonát és 14 civilt – váltottak ki orosz fogságból. Arról nem tett említést, hogy a fogolycsere hol történt, illetve hány orosz katonát engedtek szabadon.

(MTI)

A finnek és a svédek hamarosan csatlakozhatnak a NATO-hoz

NATO-tisztviselők beszéltek arról a CNN-nek, hogy Ukrajna orosz inváziója óta nagyon komoly szakaszba léptek az arról szóló tárgyalások, hogy Finnország és Svédország is csatlakozzon a katonai szövetséghez. A NATO-tagországok külügyminisztereinek eheti tanácskozásán már jelen volt mindkét ország külügyminisztere is. A közvélemény is egyre támogatóbb, a háború kirobbanását követően a finneknél és a svédeknél is jelentősen megugrott a csatlakozást támogatók száma. A lapnak nyilatkozó tisztviselő szerint ez is jelzi, hogy az orosz támadás csak egységesebbé tette a NATO-t. Sanna Marin finn miniszterelnök azt nyilatkozta pénteken, hogy a finn parlament már a következő hetekben megvitathatja a csatlakozás kérdését, és reményei szerint még nyár előtt sikerül döntésre jutni.

Kijev mostantól hivatalosan sem kereskedik Moszkvával

Julia Szviridenko ukrán gazdasági miniszter szombat este a közszolgálati rádióban bejelentette, hogy Ukrajna teljes kereskedelmi embargót vezet be Oroszországgal szemben.

Ez a jogi rögzítése a kereskedelmi kapcsolatok gyakorlati megszakításának az Oroszországi Föderációval a hadművelet február 24-i megindítása miatt

– mondta Szviridenko.

A miniszter közölte: a kijevi vezetés becslései szerint az embargó 5,5 milliárd euró veszteséget jelent majd Moszkvának. Hírügynökségek felidézték, hogy 2015 óta már hatályban van a részleges importtilalom az orosz termékekre. Kijev azonban továbbra is naponta több mint 100 milliárd köbméter orosz földgázt enged át területén az Európai Unió felé.

(MTI)

Zelenszkij: Az olajembargó lenne a teljes civilizált világ első lépése

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét olajembargót követelt Oroszországgal szemben szombat esti videóüzenetében. „Azonnal cselekedni kell, ha egy zsarnokság agressziót indít minden ellen, amin az európai béke nyugszik” – hangsúlyozta az ukrán elnök. Mint mondta, az olajembargónak kell lennie „a teljes civilizált világ” első lépésének.

Oroszország azt meg fogja érezni. Akkor indokolt lesz számukra, hogy a békét keressék és véget vessenek az értelmetlen erőszaknak

– jelentette ki Zelenszkij.

Úgy vélekedett, hogy a demokratikus világ határozottan lemondhat az orosz olajról. Mint fogalmazott, a háborúellenes koalíció világos célja gyorsan véget vetni a háborúnak. „Ezért nem csak erkölcsi kötelessége az európai erőknek és a demokratikus államoknak, hogy támogassák Ukrajna béke iránti vágyát” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök ismételten azt hangoztatta, hogy az orosz agresszió nem fog Ukrajnára korlátozódni.

Az egész európai projekt Oroszország célpontja

– fogalmazott. Zelenszkij kiemelte, hogy hazája már 45. napja védekezik az orosz agresszióval szemben.

(MTI)

Olvasói sztorik