Az első nyugati vezető utazik Moszkvába a háború kitörése óta

A Világbank szerint 45 százalékkal zsugorodhat idén az ukrán gazdaság a háború miatt. Az ukrán munkaerő jelentős része harcol vagy elmenekült, a vállalkozások bezártak, a gyárak, utak és egyéb infrastruktúrák megrongálódtak, így a szakértők szerint a következő években sem rózsásak a gazdasági kilátások.

Az oroszok sem ússzák meg, ők a nyugati országok által bevezetett gazdasági szankcióktól szenvedhetnek. A Világbank szerint több mint 11 százalékkal eshet vissza idén az orosz gazdaság.

Az amerikaiak elsöprő többsége támogatja a fegyverszállítást Ukrajnába és az oroszok elleni szankciókat. A CBS News által ismertetett felmérés szerint 72 százalékuk áll a fegyverszállítás mellett. A megkérdezettek 78 százaléka támogatja az oroszok elleni szankciókat, közülük 74 százalék még erősebb büntetőintézkedéseket vetnének be.

Rákérdeztek arra is, hogy támogatnának-e katonai akciót, ha az oroszok egy NATO-tagállamot támadnának meg, 69 százalékuk igennel felelt. 61 százalékuk akkor is helyeselné az amerikai beavatkozást, ha az oroszok kémiai fegyvert vetnének be, nukleáris eszköz használata esetén 68 százalék mondana igent egy amerikai katonai fellépésre.

Volodimir Klicsko kijevi főpolgármester megköszönte a világhírű amerikai rockbandának, a Red Hot Chili Peppersnek, hogy kiálltak Ukrajna és az ukrán menekültek mellett. Az együttes tagjai egy videóban hívták fel a világ vezetőinek és az emberek figyelmét, hogy tegyenek meg mindent, amit tudnak a menekültek érdekében. Klicsko sikeres sportpályafutását végigkísérte a Red Hot Chili Peppers, mivel a Can’t Stop volt a bevonuló zenéje a bokszvilágbajnoknak.

We’re calling on everyone to do and give what you can to help refugees around the world. #StandUpForUkraine https://t.co/I84417qg2q@GlblCtzn pic.twitter.com/iVHDGhqzJ8

— Red Hot ChiliPeppers (@ChiliPeppers) April 8, 2022

57-re emelkedett a kramatorszki pályaudvari rakétatámadás áldozatainak száma, további 109-en sérültek meg – jelentette be Pavlo Kirilenko tartományi kormányzó. A rakéta még pénteken csapódott be a menekültekkel, főleg gyerekekkel és nőkkel teli állomásra, miközben a nyugatra induló szerelvényekre vártak az oroszok által fenyegetett városban.

Az oroszok tagadták, hogy ők lőtték volna ki a rakétát, azonban a bizonyítékok ellenük szólnak.

Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette be az osztrák kancellári hivatal. Nehammer lesz első európai vezető, aki Oroszország ukrajnai háborújának február 24-i kezdete óta találkozik Putyinnal. A kancellár a bejelentés előtt tájékoztatta szándékáról Berlint, az Európai Bizottságot és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A párbeszédet akarja elősegíteni a háborús felek között – közölte a bécsi hivatal szóvivője. Nehammer ukrajnai látogatása után közvetlenül utazik Moszkvába, ugyanis szombaton Kijevben találkozott Zelenszkijjel.

Vasárnap Bécsben újságíróknak nyilatkozva azt mondta: kockázatos, személyes diplomáciai missziót vállal, de minden tőle telhetőt meg akar tenni a béke érdekében, noha tudja, hogy a béke esélye nagyon halvány e pillanatban. A moszkvai út teljesen az ő kezdeményezése, és ukrajnai tartózkodása alatt határozta el. A Putyin elnökkel tartandó találkozóján fel fogja hozni a bucsai tömeggyilkosság ügyét is – mondta a kancellár, aki más európai vezetőkkel együtt maga is járt a Kijevhez közeli Bucsában az eset után.

Az AFP hírügynökség megjegyezte, hogy Ausztria nem tagja a NATO-nak, de tagja az Európai Uniónak, és támogatta annak minden szankcióját Moszkva ellen, csak a gázvásárlás leállítását ellenzi. Bécs elítéli Ukrajna orosz megszállását, és szolidáris Kijevvel. Ausztria a héten kiutasított négy orosz diplomatát, írja az MTI.

Több mint 4,5 millióan menekültek el Ukrajnából az orosz invázió kezdete óta az ENSZ menekültügyi ügynöksége, az UNHCR adatai szerint.

Kapcsolódó

Több mint 4,5 millióan menekültek el már Ukrajnából

Kilencven százalékuk nő és gyerek.

Oroszország új ukrajnai hadparancsnokot nevezett ki – közölte egy amerikai tisztségviselő vasárnap az AP szerint. Vlagyimir Putyin a 60 éves Alekszandr Dvornyikov tábornokhoz fordult, aki Oroszország egyik legtapasztaltabb katonatisztje, és amerikai tisztviselők szerint olyan tábornok, aki a szíriai és más háborús színtereken is brutálisan lépett fel a civilekkel szemben. Az új harctéri vezetés létrehozásáról szóló döntéssel egyidejűleg Oroszország felkészül arra, hogy várhatóan nagyszabású és célzottabb erőfeszítéseket tegyen az orosz ellenőrzés kiterjesztésére a Donbaszban, a főváros, Kijev meghódítására tett sikertelen nyitási kísérletet követően.

Dvornyikov akkor vált ismertté, amikor az orosz erők szíriai csoportját vezette, ahol Moszkva 2015 óta folytat katonai hadjáratot a pusztító polgárháborúban. Dvornyikov hivatásos katonatiszt, és folyamatosan emelkedett a ranglétrán, miután 1982-ben szakaszparancsnokként kezdett. Harcolt a második csecsenföldi háborúban, és több vezető beosztást is betöltött, mielőtt 2015-ben a szíriai orosz csapatok élére helyezték. Putyin 2016-ban Dvornyikovot az ország egyik legmagasabb kitüntetésével, az Oroszország Hőse kitüntetéssel tüntette ki. A tábornok 2016 óta a déli katonai körzet parancsnoka.

Az ukrán hatóságok mostanáig az orosz csapatok által megölt 1222 ember halálát erősítették meg csak Kijev megyében – nyilatkozta Irina Venegyiktova ukrán főügyész vasárnap a Sky News brit tévécsatornának. Hozzátette: az orosz erők annak ellenére semmisítették meg Borogyanka települést, hogy ott egyáltalán nem voltak sem ukrán katonai alakulatok, sem katonai létesítmények.

Az ukrán hatóságok összesen 5600, orosz csapatok által elkövetett háborús bűncselekményt vizsgálnak és több mint ötszáz oroszt azonosítottak háborús bűncselekmények elkövetésének gyanújával, az orosz hadvezetés tagjaival és kormányzati tisztviselőkkel együtt.

A főügyész beszélt arról is, hogy van bizonyítékuk arra, hogy az oroszok lőtték ki azt a rakétát, amely kramatorszki vasútállomásba csapódott be, legalább ötven, a háborús övezetből menekülő civil életét kioltva.

Az orosz támadás, vagyis a háború február 24-i kezdete óta 2200 hadköteles férfit vettek őrizetbe, akik külföldre próbáltak távozni az országból – közölte az ukrán határőrszolgálat. A hatóság emlékeztetett, hogy a hadiállapot alatt börtönbüntetés jár az ország illegális elhagyásáért.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a szökést választó hadköteles férfiak nemcsak szabadságukat, de életüket is kockára teszik. A határőrség szerint ugyanis sokan válnak szélhámosok áldozatává. “Az utóbbi időben az is előfordult, hogy a rendfenntartók férfi holttesteket találtak határ menti víztározók partjain” – tette hozzá az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint a határőrszolgálat.

Ismét légicsapást mértek az orosz erők vasárnap Dnyipro városára, ahol a támadásokban teljesen megsemmisült a repülőtér – közölte Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója.  A helyi vezető kifejtette, hogy a rakéták a repülőtéren kívül egy mellette lévő infrastrukturális létesítménybe is becsapódtak. Megjegyezte, hogy már másodjára érte támadás a megyeszékhely repülőterét.

Mikola Lukasuk, a megyei tanács elnöke később nyilvánosságra hozta, hogy az előzetes információk szerint öt határőr sérült meg a rakétatámadásokban.

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfői tanácsülésükön egyebek mellett várhatóan Oroszországgal szembeni újabb, immár a hatodik uniós szankciós csomag részleteiről tárgyalhatnak. Az olaj- vagy gázimportra vonatkozó javaslat azonban nincs az asztalon.

Kapcsolódó

Jöhet a hatodik uniós csapás az oroszokra

Pénteken fogadták el az ötödik szankciós-csomagot, hétfőn már a hatodikról tárgyalnak.

Ukrajna előnye az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon attól függ, hogy az ukrán erők milyen katonai sikereket érnek el a Donyec-medencében, azon belül is Mariupolban, ellenkező esetben az orosz csapatok ismét megszállhatják Ukrajna már felszabadított területeit. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP hírügynökségnek adott interjújában beszélt.

Kapcsolódó

Zelenszkij attól tart, hogy az oroszok visszatérhetnek a felszabadított területekre

Az ukrán vezérkar már 19 ezer fölé teszi az elesett orosz katonák számát.

Minden erővel törekednek az oroszok megerősíteni a súlyos veszteségeket szenvedő csapataikat Ukrajnában. Így már tíz éve, 2012-ben leszerelt katonákat hívnak be, illetve a Moldovától de facto elszakadt, és orosz támogatással működő, senki által el nem ismert Transznisztriából (Dnyeszteren Túli Terület) is próbálnak embereket toborozni – olvasható a brit katonai hírszerzés vasárnap közzétett összefoglaló jelentésében.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1513026986247168000?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1513026986247168000%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2022%2Fapr%2F10%2Frussia-ukraine-war-latest-zelenskiy-pushes-for-oil-embargo-to-curb-russias-sense-of-impunity-uk-pledges-to-send-more-arms-live

A cseh kormány szívesen látná, ha az amerikai hadsereg valamilyen módon jelen lenne Csehországban. Erről Jana Cernochová védelmi miniszter beszélt a Deník N internetes hírportálon megjelent interjúban. “A következő kétoldalú találkozón ezt a témát is fel akarom vetni” – mondta a miniszter azzal a pontosítással, hogy húsvét után hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban, ahol amerikai partnerével, Lloyd Austinnal fog tárgyalni.

A cseh védelmi tárca vezetője szerint az egyik lehetséges megoldás az, amit Szlovákia alkalmazott: kétoldalú szerződés alapján lehetővé tette az Egyesült Államoknak, hogy két katonai támaszpontot használjon a hadserege. “Nem akarok belemenni a részletekbe, de úgy vélem, számunkra nagyon fontos lenne, hogy előkészítsünk valamilyen szerződést. Ennek elfogadása bizonyára mindkét oldalon eltart egy ideig, mert szükség lenne a cseh parlament mindkét házának jóváhagyására is” – mutatott rá a védelmi miniszter.

Petr Fiala kormányfő a Nova kereskedelmi televízióban azt nyilatkozta, hogy olyan fajsúlyú dologról van szó, amelyről a kormány nem dönthet egyedül, hanem a parlament jogkörébe tartozik. “Keressük mindazokat az eszközöket, amelyekkel megerősíthetjük biztonságunkat, a NATO keleti szárnyának biztonságát, hogy ellen tudjunk állni az olyan agresszív politikának, amilyet ma Vlagyimir Putyin Oroszországa folytat” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

Vladimir Jurecka kormányfőhelyettes, munkaügyi és népjóléti miniszter a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában azt mondta, hogy az amerikai támaszpontok céljaira a morvaországi Prerovban, valamint az Ostrava-Mosnovban működő katonai repülőterek felelnének meg a legjobban. Jurecka szerint a vita a konkrétumokról egyelőre az elején jár.

Jana Cernochová megerősítette továbbá, hogy Csehország újabb haditechnikát is akar vásárolni az Egyesült Államokból. Egy korábbi megállapodás szerint a cseh hadsereg 12 amerikai helikoptert vásárol Amerikából. A miniszter szeretné elérni, hogy Csehország ennél több helikoptert vehessen. Mint megjegyezte: sorba kell állni az amerikai fegyverekért, mert a kereslet jelenleg nagyobb, mint a kínálat.

(MTI)

Az orosz Sztanyiszlav Pozdnyakovnak távoznia kell az Európai Vívószövetség (EFC) elnöki posztjáról a szervezet végrehajtó bizottságának döntése értelmében.

Lemondatásáról az EFC vezető testülete bizalmi szavazáson határozott – adta hírül az olimpiai sportágak ügyeiben járatos insidethegames.biz, hozzáfűzve, hogy Pozdnyakov leváltását az európai szövetség május 31-re összehívott rendkívüli kongresszusán szentesítik.

Az orosz sportvezetőt, aki hazája olimpiai bizottságának elnöke is, Oroszország ukrajnai háborúja miatt mozdítják el tisztéből. A férfi kardban négyszeres olimpiai bajnok Pozdnyakov 2016 óta vezeti az EFC-t, és tavaly szeptemberben további négy évre újraválasztották.

Március elején az ukrajnai orosz invázió sportdiplomáciai következményeként Aliser Uszmanov orosz oligarcha közleményben jelentette be: azonnali hatállyal felfüggeszti elnöki tevékenységét a sportági világszövetségben (FIE). Lépését az FIE-t 2008 óta irányító üzletember azzal indokolta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját követően megítélése szerint az Európai Unió szankcióinak célpontjává vált. (MTI)

Nebraska kormányzója, Pete Ricketts bejelentette, hogy állama 550 darab védőfelszerelést küld, Kim Reynolds iowai kormányzó pedig azt közölte, hogy állama közbiztonsági osztálya és 18 rendfenntartó szerv 860 darab védőfelszerelést szállít Ukrajnának.  

A CNN vasárnapi riportjából az derül ki, hogy egyre több államban – Kaliforniától Ohión át Vermontig – csatlakoznak a rendőri részlegek ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek elindítói emberi élet kioltására nem alkalmas rendőri felszerelést adományoznak az ukrán civilek megsegítésére. A CNN által megkeresett ügynökségek és civil szervezetek mindegyike úgy nyilatkozott, hogy sem fegyvereket, sem lőszereket nem gyűjtenek az ukránoknak.

Szakértők szerint példátlan, hogy az amerikai bűnüldöző szervek rendőri védőfelszereléseket és katonai felszereléseket adományozzanak egy folyamatban lévő háborúban érintett külföldi országnak. Mivel nincs egy központi koordinációs csoport, így nem könnyű kideríteni, hogy pontosan mit is szállítanak Ukrajnába, illetve ezek az eszközök az exportszabályok hatálya alá tartoznak-e.

Az Ukrán Amerikai Koordinációs Tanács (UACC) tájékoztatása szerint főként sisakokat, kemény lemezeket, puha páncélbetéteket és mellényeket küldenek majd. (CNN)

Ukrajna jelentős mennyiségű tüzérségi löveget kapott egy német fegyvergyártó cégtől – tudta meg a Reuters vasárnap egy német kormányzati forrástól.

A Welt am Sonntag című német hetilap szombaton – névtelen kijevi kormányzati forrásokra hivatkozva – arról számolt be, hogy a müncheni székhelyű Krauss-Maffei Wegmann fegyvergyártó cég 100 tarackot, azaz tüzérségi löveget ajánlott fel Ukrajnának. „Ez az ajánlat létezik” – erősítette meg a német forrás a Reutersnek, ám további részleteket nem közölt.

A Welt am Sonntag írása szerint a gyártó jelenleg nem rendelkezik szállításra kész fegyverekkel, ezért azt javasolta, hogy a német hadsereg ajánljon fel 100 darabot a saját lövegei közül Kijevnek, és a gyártó később pótolja ezeket a fegyvereket a német hadseregnek – amikor azok elkészülnek, várhatóan 2024 második felében.

A Krauss-Maffei Wegmann egyelőre nem kommentálta a hírt, a német védelmi minisztérium szóvivője pedig nem kívánt nyilatkozni a Reutersnek.

Olaf Scholz német kancellár egyébként pénteken azt mondta, fontos, hogy Németország csak olyan fegyvereket szállítson, amelyeket Ukrajna hadserege képes azonnal használni.

Az orosz erők rakétatámadásokat hajtottak végre az ukrajnai Dnyipropetrovszk, Mikolajiv és Harkiv környékén – idézte az orosz védelmi minisztérium közleményét a CNN.

Az éjszaka folyamán Zvonetske faluban – Dnyipropetrovszk mellett – nagy pontosságú tengeri rakétákkal megsemmisítettük a Dnyipro nacionalista zászlóalj főhadiszállását és bázisát, ahová a minap külföldi zsoldosokból álló erősítés érkezett

– jelentette ki Igor Konaszenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Hozzátette, „nagy pontosságú légibombázó rakéták a mikolajivi terület Sztara Bohdanivka településének térségében és a csuhujivi katonai repülőtéren megsemmisítették az ukrán Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek indítóállásait”. A CNN jelezte, hogy egyelőre nem tudta ellenőrizni az orosz védelmi tárca állításait.

Korábban vasárnap a dnyipropetrovszki területi katonai közigazgatás vezetője, Valentyin Reznyicsenko azt mondta, hogy „szinte óránként megszólaltak a szirénák”, és hogy a Dnyipro területi fővárosra mért orosz csapás infrastruktúrát semmisített meg. (CNN)

A brit Munkáspárt úgynevezett „árnyék-belügyminisztere” totális rémálomnak nevezte az ukrán menekültek brit vízumhoz jutásának késedelmét. Hozzátette: pártja csak biztonsági ellenőrzést alkalmazna a beérkezőkkel szemben.

Yvette Cooper a BBC One vasárnap reggeli műsorában azt mondta, „szégyenletes”, hogy a Homes for Ukraine elnevezésű program keretében eddig csak 1200 ember érkezett Nagy-Britanniába annak ellenére, hogy 200 ezer ember ajánlotta fel, hogy befogad egy menekültet. Cooper úgy véli, a biztonsági ellenőrzéseket órákon belül el lehet végezni, ha nem is a helyszínen, a Munkáspárt szerint ez lenne észszerű, ráadásul nem késleltetné senki beutazását. Ehhez képest jelenleg az embereknek előzetesen dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy hol éltek 2022. január 1-jén.

Kit Malthouse rendészeti miniszter szerint az ukrán menekültek beutazása az Egyesült Királyságba valóban csalódást keltő, de azt mondja, lassan automatikussá válik a rendszer működése.

Tudom, hogy az emberek csalódottak a vízumrendszer lassúsága miatt

– ismerte el a Sky Newsnak. (BBC)

Kijev kilenc humanitárius folyosó használatáról állapodott meg, hogy segítsen az embereknek elmenekülni a súlyos harcok elől az ország keleti részén, többek között személyautókkal Mariupolból – közölte vasárnap Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A politikus a szakadárok által ellenőrzött területre utalva azt írta a Telegram üzenetküldő portálján, hogy a luhanszki térségben működik majd a humanitárius folyosók összes útvonala.

Ezzel egy időben Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos megerősítette, hogy Oroszország és Ukrajna szombaton fogolycserét hajtott végre. Elmondása szerint az Oroszországnak kiadott személyek között volt a Roszatom állami atomenergetikai konszern négy alkalmazottja és katonák.

Egy további értesülés szerint orosz harci helikopterek megsemmisítettek egy ukrán páncélozott járművekből és légvédelmi harcászati eszközökből álló konvojt. Az információt az Interfax hírügynökség közölte az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. „KA-52-es harci helikopterek (…) megsemmisítették az ukrán fegyveres erők fegyvereit és katonai felszerelését” – idézte az Interfax a minisztérium közleményét. Ukrán katonai tisztviselők nem voltak azonnal elérhetőek, hogy reagáljanak az értesülésre. A Reuters brit hírügynökség egyelőre nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát.

Az orosz hírügynökség szerint a minisztérium videófelvételeket tett közzé, amelyeken KA-52-es támadó helikopterek rendkívül alacsonyan repülnek, rakétákat indítanak és gépágyúkból lőnek földi célpontokra. A támadás helyét és időpontját nem pontosították. (MTI)

Civilek tucatjait rejtő sírt találtak a Kijev melletti Buzova faluban – adta hírül a Reuters egy ukrán tisztviselőre hivatkozva. A legfrissebb jelentés szerint a tömegsírt azután fedezték fel, hogy az orosz erők kivonultak a fővárostól északra fekvő területekről, mivel a keleti régiókban kívánnak koncentrált katonai műveleteket végrehajtani.

Tarasz Didics, a Buzovát magában foglaló Dmitrivka vezetője elmondta: a holttesteket egy benzinkút közelében lévő árokban találták meg. Közölte, hogy a halottak pontos számáról még nincs hivatalos információja. A Reuters jelezte, más forrásból eddig nem tudta megerősíteni a hírt.

A német kis- és középvállalkozások szövetsége (BMVW) 1200 céget kérdezett meg arról, hogy támogatnák-e az orosz energiaimport azonnali leállítását, ha az megemelné a beszerzési árakat. A dpa német hírügynökséggel megosztott felmérés eredményei szerint a cégek 56 százaléka nemet mondott a földgázra vonatkozó tilalomra – és 52 százalékuk igent mondott a kőolajra vonatkozóra – írja az MTI.

Arra a kérdésre, hogy egy embargó esetén mennyivel lenne hajlandó többet fizetni a vállalat az energiaellátásért, a vállalkozások csaknem 48 százaléka azt mondta, hogy nem fizetne felárat. A vállalatok 32 százaléka hajlandó lenne elfogadni egy legfeljebb 30 százalékos felárat, és 15 százalékuk el tudná képzelni az 50 százalékos felárat is.

Markus Jerger, az érdekképviseleti csoport ügyvezető igazgatója elmondta:

A jelenlegi politikai helyzetre való tekintettel a vállalatok körében megvan az együttérzés jele – de sokan egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy még magasabb energiaárakat fizessenek.

Az ukrajnai konfliktus miatt Németország egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt találja magát, mivel ellenzi az orosz olaj- és gázembargó bevezetését. Európa legnagyobb gazdaságának vállalkozásai azonban arra panaszkodnak, hogy már a háború előtt is szorongatták őket az energiaárak emelkedése miatt. Németországban márciusban a háztartási energia és az üzemanyagok ára 39,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A bucsai mészárlásról folyó, a magyar miniszterelnököt is érintő nemzetközi vitába beszállt egy ukrán parlamenti képviselő is, aki durván megvádolta Orbán Viktort. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada egyik tagja, Olekszij Honcsarenko azzal „gyanúsítja” a magyar miniszterelnököt, hogy „Ukrajna ellensége akar maradni” – írja az orosz Lenta.ru hírszájt a RIA Novosztyi hírére alapozva. A csak az orosz nyelvű sajtóban átvett értesülést, amely a Bucsáról kialakult nemzetközi vitáról szól, ukrán források nem erősítik meg.

Ugyanakkor Honcsarenko Facebook-oldalán megtaláltuk az eredeti posztot, amire az orosz sajtó hivatkozhat, s itt a Rada tagja még durvább hangnemet üt meg. Honcsarenko a bucsai mészárlásra és annak értelmezésére utal. Ismeretes, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij korábban népirtásról beszélt a városban megölt civilek miatt, a nemzetközi sajtó pedig háborús bűnöket emleget. Eközben az oroszok megrendezett akciónak, provokációnak tartják a bucsai gyilkosságokról szóló híreket. Nyugati műholdfelvételek szerint viszont már Bucsa oroszok általi megszállása idején láthatók voltak az utcán fekvő holttestek az ukrán városban.

Honcsarenko, az ukrán parlamenti képviselő most így ír a Facebookon: „Volodimir Zelenszkij szerint az EU-tagállamok egyik vezetője bizonyítékot kért arra, hogy a bucsai háborús bűnök nem megrendezettek. És bizonyítékot kért erre. Zelenszkij megtagadta, hogy megnevezze, ki ez. Én megnevezem. Ez a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Orbán mindent megtesz azért, hogy Ukrajna számára ellenség maradjon. És mi ezt soha nem felejtjük el és soha nem bocsátjuk meg. Gyilkosokat fedezve magad leszel gyilkos” – zárja a posztját Honcsarenko.

A poszthoz ukrán kommentelők még radikálisabb hangnemben szólnak hozzá.

Az ukrán parlamenti képviselő egyébként változatos és botrányokkal teli karriert tudhat maga mögött. Legfrissebb követelései közül az ukrán sajtó például azt idézi, hogy jó ötletnek tartaná, hogy Ukrajna kivételes eljárással kijuthasson a foci vébére, Katarba. Egyfajta „szabadjegyet” tartana elképzelhetőnek a FIFA-tól tehát hazájának, hogy részt vehessen a tornán.

Magyarországra szombaton az ukrán–magyar határszakaszon 5213 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5045-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a beléptetettek közül a rendőrség 930 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte vasárnap a police.hu oldalon, hogy szombaton 531 menekültet fogadtak a fővárosban. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Azt írták: az ukrajnai háború elől szombaton 531 ember, köztük 210 gyermek érkezett Budapestre vonattal. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 22 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A BRFK a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – közölték. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.