A kijevi vezérkar szerint közel harminc települést vettek vissza az ukrán erők

Az oroszországi Belgorod 12 kilométerre fekszik az ukrán határtól és 80 kilométerre az orosz csapatok által ostromolt Harkivtól. A regionális kormányzó ma reggel arról beszélt, hogy ukrán helikopterek mértek légicsapást a városra.

An oil depot is on fire in #Belgorod, #Russia.

"The emergency services went to the place of fire, measures are being taken to eliminate it", said Gladkov, the governor of the region in his Telegram channel. pic.twitter.com/ey7rC5ChSz

— NEXTA (@nexta_tv) April 1, 2022

Az ukrán határtól északra fekvő oroszországi Belgorod városának regionális kormányzója, Vjacseszlav Gladkov szerint ukrán katonai helikopterek támadták meg a város olajraktárát.

Gladkov péntek reggel Telegram-csatornáján közölte, hogy a tüzet a város külterületén légicsapás okozta. Korábban úgy nyilatkozott, hogy ketten megsérültek, de nincsenek életveszélyben. A közeli utcák lakóit evakuálták, a tűzoltók küzdenek a lángokkal – írja a kormányzó.

Az olajraktárban keletkezett tüzet az ukrán fegyveres erők két helikopterének légicsapása okozta, amelyek kis magasságban érkeztek Oroszország területére. Áldozatok nem voltak

– adta hírül Gladkov, majd hozzátette, hogy az olajtároló-tűz miatt változtatnak ugyan a helyi benzinkutak ellátási láncán, de azt ígérte, hogy nem lesz üzemanyaghiány.

Az újabb támadásra két nappal azután került sor, hogy a térségben egy fegyverraktár épületében is robbanás történt.

Ukrajna egyik támadásért sem vállalta magára a felelősséget.

(BBC)

Oroszország megpróbálja újjászervezni csapatait és újraszervezi az ellátásukat is, mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC összefoglalója szerint.

Az Egyesült Királyság úgy becsüli, hogy 1200 és 2000 között van azoknak a katonáknak a száma, akiket Grúziából irányítanak át az ukrajnai harcokhoz erősítésként.

Stoltenberg szerint nem változtak az orosz katonai célok. A donbaszi régió elleni harcok felerősödését, valamint Kijev és más ukrán városok elleni ostrom folytatódását vetíti előre a NATO főtitkára.

Oroszország kizárása a világ vezető gazdaságait tömörítő G20-as országcsoportból csak súlyosbítaná a globális élelmiszerválságot, amelyet az ukrajnai háború már amúgy is mélyít – jelentette ki a Welthungerhilfe (WHH) német segélyszervezet vezetője  csütörtökön a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

Matthias Mogge szerint nagyon fontos fenntartani a párbeszédet Oroszországgal, a világ egyik legnagyobb búzatermelőjével a válság enyhítése érdekében. „Nyilvánvalóan Oroszország az agresszor ebben a helyzetben, és szükség van a szankciókra ellene, de humanitárius szempontból nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat” – mondta.

A WHH különböző programok keretében 14,3 millió emberről gondoskodik 35 országban.

Joe Biden amerikai elnök egy héttel ezelőtt a NATO rendkívüli csúcstalálkozóján vetette fel, hogy Oroszországot ki kellene zárni a G20-as csoportból. Ha azonban olyan országok, mint Indonézia – amely a legközelebbi házigazda lesz – és mások nem értenek egyet ezzel, akkor véleménye szerint Ukrajnának is meg kell engedni, hogy részt vegyen a G20-ak találkozóin – tette hozzá. Előtte Lengyelország vetette fel az amerikai kereskedelmi minisztériumnak Oroszország kizárását. Szakértők szerint nem valószínű, hogy Oroszországot sikerül kizárni, mert sok fontos tagország – például India és Kína – nem támogatja ezt.

Az ukrajnai háború miatt az élelmiszerárak szerte a világon meredeken nőnek, és hiány alakul ki a főterményekből Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában – figyelmeztet az ENSZ. A háború hatására csökkent mind az ukrajnai, mind az orosz export, pedig ketten együtt a világ búzaexportjának 25, kukoricaexportjának pedig 16 százalékát adják. Mogge azt mondta: várhatóan a G7-es országcsoport tagjai foglalkoznak majd a problémával következő találkozóikon. (MTI)

A legmagasabb rangú ukrán katolikus püspök, Borisz Gudziak érsek egy csütörtöki virtuális konferencián arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszországnak a háborúban sikerül leigáznia Ukrajnát, akkor fel fogja számolni az ország vallási kisebbségeinek szabad hitéletét, írja az MTI. Szerinte a katolikusok, a moszkvai pátriárkától elszakadt, majd a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka fennhatósága alá került ortodoxok és a muszlim krími tatárok vannak veszélyben. Beszélt arról is, hogy jelentések szerint a megszálló orosz erők megrongáltak két holokausztemlékművet, valamint arról, hogy szerinte Oroszország hamisan nevezi Ukrajnát náci államnak. Állításának alátámasztására azt mondta: az oroszok, amikor csak megszállták Ukrajnát az elmúlt 250 évben, mindig “megfojtották” a katolikusokat. A muszlimokat illetően szerinte a krími tatárok hitélete van veszélyben, ők már eddig is szenvedtek azóta, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a félszigetet – mondta.

Gudziak az egyesült államokbeli Philadelphia ukrán katolikus érsekségének vezetője és az ukrajnai Lviv (Lemberg) katolikus egyetemének rektora, de ő a felelős a kijevi székhelyű ukrajnai görög katolikus egyház külkapcsolataiért is. A konferenciát a washingtoni Georgetown Egyetemen működő Kezdeményezés a Katolikus Közösségi Gondolkodásért és Közéletért nevű mozgalom szervezte meg.

A Nemzetközi Vallásszabadság Amerikai Bizottsága nevű intézmény a hónap elején megállapította: a vallásszabadság elleni, a Krímben és a szakadár kelet-ukrajnai területeken tapasztalható orosz agresszió arra utal, hogy ez lesz a sorsa azoknak a területeknek is, amelyeket Oroszország még bekebelez Ukrajnában – jegyezte meg az AP hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében, amelyet ismét az ország lakosságához intézett, azt mondta: a hadihelyzet az ország keleti és déli részén továbbra is nehéz. Az orosz erők nemcsak a Donbasz régiónál, hanem Mariupol város körül is csapatösszevonást hajtanak végre, az elvonulás máshonnan csak taktika volt – tette hozzá.

Az elnök bejelentette, hogy felmentette a nemzetbiztonsági szolgálat két magas rangú tagját, mert szerinte árulók. „Nincs most időm foglalkozni minden árulóval, de mind el fogják nyerni büntetésüket” – jelentette ki.

A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a háború kezdete óta ez volt az első ismertté vált belső konfliktus az ukrán vezetésen belül.

Több ukrán vezető tisztségviselő kijelentette csütörtök este: az orosz erők úgy hagyták el a csernobili atomerőmű térségét, hogy túszokat vittek magukkal. Az Enerhoatom állami atomipari vállalat saját alkalmazottaira hivatkozva azt állítja, hogy az oroszok az ukrán nemzeti gárda azon tagjait vitték el túsznak, akiket már február 24-e óta fogva tartottak ott. Azt nem tudták megmondani, hogy hány ilyen gárdista van.

Az amerikai védelmi minisztérium arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy az orosz erők kelet-ukrajnai összevonása és az ottani szilaj ukrán ellenállás a háború elhúzódását vetíti előre. John Kirby szóvivő szerint ennélfogva a háború nem csak hetekig, hanem sokkal tovább tarthat. (MTI)

Március 31-én ezek az események történtek a több mint egy hónapja tartó orosz-ukrán háborúban:

Kapcsolódó

A lengyel miniszterelnök szerint az oroszok rövidesen elfoglalhatják Ukrajna egyharmadát, Oroszország több uniós vezetőt is kitiltott a területéről

Oroszország és Ukrajna pénteken folytatja a béketárgyalásokat. Percről percre követjük a háborús eseményeket.