Anderson Cooper műsorvezető kérdésére válaszolva az elnök kijelentette, hogy az amerikai kormánynak kötelessége lenne így cselekedni.
Hírügynökségek mindezzel összefüggésben kiemelték, hogy az esetleges katonai segítségnyújtás kérdését Washington mindeddig tudatosan nyitva hagyta.
Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Kínával, de a pekingi vezetésnek meg kell értenie, hogy
nem fogunk meghátrálni, vagy megváltoztatni álláspontjainkat.
Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy az embereknek nem kell aggódniuk az Egyesült Államok katonai ereje miatt, mert Kína, Oroszország és a világ többi része is tisztában van az amerikai erőfölénnyel.
Ami miatt aggódni kell az, hogy olyan tevékenységekre szánják-e magukat, amelyek súlyos hibák elkövetésére alkalmas helyzetbe hozhatják őket
– fogalmazott Biden.
Tajvan és Kína között növekszik a feszültség amiatt, hogy kínai harci repülőgépek az elmúlt időszakban többször is megsértették a tajvani légteret. A nemzetközi sajtóban megjelent összesítés szerint október elseje óta több mint 150 kínai repülőgép repült be a légtérbe.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking Kína szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erővel való egyesítés lehetőségét sem.
Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverszállítója, és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.
